A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
megállva a Csillagok lánya helyileg kinemesített rózsafajtánál, jelképesen fejet hajtottam az első űrhajósnö előtt. A rózsát Valentyina Tyereskova tiszteletére nevezték el így. Utaztam a Jaltát Szimferopollal összekötő, csaknem száz kilométer hosszú trolibusz-vonalon, a szimferopoli piacon — suba alatt — vettem egy gyönyörű gyapjú vállkendöt. A jaltai kofával tíz percig alkudoztam, mire tíz kopejkát — egy koronát — engedett a kovászos uborka áriból, viszont egy másik kofától méregdrá-Emberi sorsok KISKORÚAK HÁZASSÁGA Az anyakönyvvezető: — Amikor tizennyolc éven aluliak házasodnak, akkor ott általában nincs valami rendjén. Többnyire úton van már a gyerek. A jog képviselője: — Államunk védi a család és a házasság intézményét, és azt kívánja, hogy tartós házasságok jöjjenek létre. Senkinek sem érdeke, hogy olyan házasságok is létrejöjjenek, amelyek alkalmatlanok céljaik betöltésére. Ez különösen a kiskorúak által kötött házasságokra érvényes. Ezért a 1 8 éven aluliak házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges. Az engedélyezés módját rendelet szabályozza: a gyámhatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a házasságkötés a kiskorú, esetleg a születendő gyermek érdekét szolgálja-e? Természetesen, a riporter is erre volt kíváncsi. D. Katalinból három évvel ezelőtt lett B. Lászlóné. A fiatal pár otthona egy körfolyosós bérház szoba-konyhás lakása. A szobában világos, modern bútorok vannak, a falat fametszet díszíti. — Ezt mind mi teremtettük elö — mondja Kati —, pedig tulajdonképpen csak két évet lehet számolni, mert Laci egy évig katona volt. Utána megbetegedett és leszerelték. Én egy szabóságban dolgozom. Laci pedig raktáros. — Tizenkilenc éves vagy, a többi korodbeli lánynak szórakozáson jár az esze, neked pedig már komoly családi gondjaid vannak. Érdemes volt ennyire sietned? — Úgy gondolom, ha egy lány rendes fiút talál, akkor azt becsülje meg. — De a megbecsülés egyenlő a korai házassággal? — Nem vagyok táncolós, szórakozós természetű; legföljebb moziba járunk Lacival. Esténként általában tévénézés a program. Egyébként nem bántam meg, hogy korán férjhez mentem, bár jó lett volna gimnáziumba menni. De azért így is jó. Jó szakmám van, és talán sikerül nagyobb lakást is szerezni, hiszen nyárra várjuk a második gyereket. Z. Viktória tizenhét éves és szakközépiskolába jár. Házasságát a körzeti gyámhatóság engedélyezte. Arca csupa bizakodás, hiszen alig néhány hete volt az esküvő. — Apám sohasem tartott rám igényt, úgyhogy az anyám és a keresztanyám neveltek. Ők, annak ellenére, hogy testvérek, sajnos nem értik meg egymást — mondja. — Keresztanyám a házasságomat is ellenezte, mert a vőlegényem segédmunkás. Azt képzelte, vegyészmérnökhöz vagy orvoshoz megyek, mert egészségügyi szakközépiskolába járok. Én viszont azt mondom, a képzettség nem minden. — Szerinted mi számit? — A becsület. A férjem becsületes, igyekvő. És nagyon szeretjük egymást. — Mit tartasz a szerelemről? — Nem lehet, vagy legalábbis nehéz róla beszélni. Azt érezni kell. A házasságról viszont annál többet lehet mondani. Ebben a nö szerepe elsődleges, neki kell felmérnie, hogy mi minden szükséges a jó házassághoz. És nem árt, ha a jövöbe is lát egy kicsit. — A ti jövőtök milyen lesz? — Leérettségizem, aztán a szakmában helyezkedem el. Szeretnénk mielőbb lakást kapni, utána legalább két gyereket. Egyenlőre a férjeméknél lakunk, később, ha másképp nem megy, albérletbe szeretnénk költözni. Persze, van ellenpélda is. A bíróság folyosóján ismerkedtem meg Edittel és Zoltánnal. Simán ment minden, a válást kimondták. Indok: „az elromlott, formálissá vált kapcsolat további fenntartása mind a házasfelek, mind a társadalom számára értelmetlenné vált". Edit már a tárgyalás előtt visszaköltözött szüleihez. — Mennyi ideig éltetek együtt? — Öt hónapig. — Régóta ismertétek egymást? — Nincs éppen szerencsénk az ünnepek kel. Tavaly szilveszterkor ismerkedtünk meg és húsvétkor már meg is tartottuk az esküvőt. — Nem lett volna érdemes várni egy kicsit? — Ha anyámra hallgatunk, akkor igen. De mi úgy éreztük, hogy fiatalon is nagyon szeretjük egymást. — Szó ami szó, nem tartott túl sokáig . . . — Bizony nem ... Én olyan lány vagyok, aki imádom a szórakozást, a volt férjem inkább otthonülö típus. Azt sem bírtam, hogy minden este meleg vacsorát kellett adnom, mert a hideget meg nem ette soha. Ehhez jött még a mosás, vasalás, takarítás. Nem akartam idö előtt belefásulni . . . Edit ősszel lesz tizennyolc éves. A gyámhatóság illetékes dolgozója évek óta foglalkozik a fiatalkorúak házasságának kérdésével. Vajon milyenek az ö tapasztalatai ebben a tekintetben? — Ebben az egyben nincs egyenjogúság. A 18 éven aluli fiúkat egytől egyig lebeszélem — mondja. — Egy ilyen korú fiatalember semmiképpen sem alkalmas még arra, hogy férj, vagy még inkább családapa legyen. A lányoknál viszont más a helyzet, hiszen sokszor az ö érdekükben kell megadni az engedélyt. Mi tagadás, számtalan példa van arra, hogy fiatalok között is szövődhet tartós, mély, életre szóló szerelem. — Talán híve a korai házasságnak? — Erről szó sincs, mert ugyanakkor gyak ran tapasztaljuk azt is, hogy a fiatalok hajlamosak eltúlozni, vagy félreismerni saját érzelmeiket. Sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy a házasság a közös örömökön kívül hétköznapi gondokat is produkál, melyeknek legyőzéséhez jócskán kell lemondás, megértés, türelem. Ezek a tulajdonságok pedig nem éppen a fiatalok sajátjai! § § § Joggal merül fel hát a kérdés: házasodjanak-e, vagy ne házasodjanak a tizennyolc éven aluli fiatalok? A családjog szakemberei közül sokan nemmel válaszolnak erre a kérdésre, hiszen manapság a fiatalokat nem társadalmi-gazdasági okok kényszerítik korai házasságkötésre. Általában közvetlen környezetük vagy valamilyen személyes indok miatt kérnek engedélyt. Az a tapasztalat, hogy a gond és a baj, amely elöl menekülni igyekszenek — a házasság hatására sem szűnik meg. Söt, gyakran még tetéződik is. A kiskorúak élettapasztalata kevés, érzelmi ingadozásuk pedig nagyobb, mint az idősebbeké. Természetesen lakás- és anyagi helyzetük is rendezetlenebb, s ennyi hátránnyal bizony nehéz nekivágni az életnek. Elgondolkoztató, hogy évente mégis sokan vannak, akik engedéllyel lesznek felnőttekké. 17 muskina és Natalija Csurjumova — halmoztak bennünket informácii/al. Keresztül-kasul bejártam Jaltát, oltam a Mogabi-hegy lejtőjén elteilő Livádiában. Itt, az orosz cárok jykori nyári rezidenciájában, a liváai palotában tartották meg 1945 bruárjában a jaltai konferenciát, nelyen a három szövetséges nagyitalom képviselői, Sztálin, Rooseilt és Churchill elhatározták, hogy egsemmisítik a német militarizust és nácizmust, s gondoskodnak IL'l» L LH 1114L' gTKl»JI Г»4»J »J »12 1г2 Ш |Г*1 »1*1 á* flWH? Н ЯМД рШщ Веб РиВЯ ЯЯНМЯШВНУЯШБМЯН ГД c*i 111 гп I Гп ЯКД^н ?7пТ 1 -1»1 кт/»] i L» к г^ТУ^^^Д» [н IÍ» К»1 [»I» 1М Ж» l Ti.tlh |[ 11 и г !' IЧ LV I ['I '1 ч 11ИI (') 1' is 11111 111 I ГттТчЯ *T»i чти I л1 д 'Л- к »ми гпТТч^^^К^тТнТГпшТи Я fi Яднж »I» Ж Т 1 I иПи! Я Г» I iíjzf- 2ji» j 1Г»]»1»Д Ulli) п»у 7TI Д пТоПТЯшЗп»]» ШШШШШ 2 [»1МКТ ^ • ЖДИлчУгТ» Я ^Г- 11x5 HI »мТжЗЯ АЩИ» 2 1 шЯми н1йЖ шя тц ЁшИШ'ШшММ gán megvettem egy marék dísztök-és padlizsánmagot. Nagyokat sétáltam a szinte bejárhatatlan parkokban, megcsodáltam a mai orosz népművészet páratlan szépségű alkotásait, a festett fenyőzsindelyből készült madarakat, a nyírfakéregből font és festett kosárkákat, no meg az egész világon megcsodált és keresett „matrjoskákat", a fából esztergált, kézzel festett, színpompás virágmotívumokkal díszített egymásba rakható bábukat. Egy játékautomatán — a mi gyerekeink is bizonyára szívesen játszanának hasonlókkal — megtorpedóztam kilenc kalózhajót. Majd kisétáltam a mólóra, ahol déltájt a vállalkozó kedvű „bennszülöttek" már tömegesen mártogatták a vízbe a horgászzsinórt. Erre félkemény bőrdarabkát fűznek, a zsinórt az ujjukra tekerik, a kapásjelzőnek használt bőrdarabkát a hüvelyk- és a mutatóujjuk közé szorítják, a horogra darabka sós halhúst tűznek s már kezdődik is a „mártogatás". Akinek szerencséje van, fél óra alatt két-három halat is foghat — olyan háromdekásakat. De szórakozásnak ennyi is elég: ha sikerül a bevágás, a „mester" mozdulatait figyelő tizenöt-húsz bámészkodó elismerő hümmögéssel és sűrű fejbólintással újabb vállalkozásra serkenti a pecázót, aki amíg tart a csalinak használt huszonöt-harminc dekás hal, általában hagyja magát rábeszélni. (folytatjuk) KÁDEK GÁBOR Fotó: A szerző és archív IfeAsz/m Gorkij szobra a jaltai Jurij Gagarin Prímorszkij-park bejáratánál.
