A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-28 / 13. szám

Tudománytechnika Tartalmas munka, igényes tervek A komáromi (Komárno) Dunamenti Muzeum tevékenysége ismert és elismert a dél-szlovákiai magyarság szélesebb köreiben, hisz a múzeum — tudományos kutatómunkája mellett — egyik jelentős és elismert terjesztője a csehszlovákiai magyarság kulturális értékeinek. Megkértem Kajtár Józsefet, a múzeum igazgatóját, beszéljen az intézményről, először talán múlt évi tevékenységéről. — Múzeumunk, a többi ilyen jellegű intézményhez hasonlóan, tudományos kutatómunkát és ismeretterjesztő, népművelő munkát is végez egyidőben. Sajátos helyzetünkből eredően — s ez eltér az általános gyakorlattól — képtári anyagunk is van. ilyen munkát is végzünk. Ami az idei tudományos kutatómunkánkat illeti; részt vettünk és veszünk a mai Leányvár helyén volt egykori római erődítmény, Celementia feltáró munkálataiban.; feltártunk Komáromban egy 60 sírból álló avarkori temetkezési helyet, természettudományi osztályunk pedig a Duna mente állatvilágában végbemenő változásokat vizsgálja az utóbbi időben. Ismeretterjesztő munkánkra a különböző szakmai és képzőművészeti kiállítások szervezése és a különféle múzeumi szakkörök működtetése a jellemző. Évente 8—12 tárlatot szervezünk, s a tavalyiak közül kiemelném a járásunk állatvilágát, illetve a Duna mente népének életmódját bemutató szakmai kiállításokat, továbbá a Nagy János szobrait és plasztikáit. Jozef Bubák grafikáit, valamint az NDK művészeinek faliszőnyegeit bemutató kiállításokat. Állandó tárlataink száma a nyár folyamán átadott Lehár-emlékszobával, ennek anyagával gyarapodott. — Mit ajánlana előzetesként a múzeum munkája iránt érdeklődőknek az idei év terveiből? — Az 1981. esztendő jelentős politikai évfordulók, társadalmi események éve. s ez meghatározó szerepet játszik intézményünk tevékenységében is. Áttekintést adunk majd többek között a járás, illetve a Duna mente fejlődéséről a 6. ötéves terv időszakában, egy további kiállítás keretében pedig a tömegszervezetek tevékenységét mutatjuk be az érdeklődőknek. A képzőművészeti rendezvények közül pedig minden bizonnyal nagy érdeklődés kiséri majd Bártfay Tibor és Emil Venkov szobrainak, Mednyánszky László képeinek kiállítását, és nem utolsósorban a múzeum klasszikus képzőművészeti gyűjteményének bemutatását. Az utóbbi időben a világon egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az orvostudomány egy új ága, az iriszológia Iránt. Magából az elnevezésből is kiderül, hogy az íriszről, a szem szivárványhártyájáról van szó. A tudósok szerint a szemnek ebben a részében jelentkező rendellenességek a szervezet legkülönbözőbb betegségeire utalnak. Az iriszológiát új tudományágnak tekintik, de valószínűleg egészen régi. Erre következtethetünk abból, hogy például az ókori Egyiptomban az „ugiat" (a nap szeme) az egyik legelterjedtebb talizmán, amely megóvta az embert a betegségtől. Ez a hiedelem az egész mediterrán világban, Föníciától Karthágóig elterjedt. A monoteista vallások gyakran az istenség szimbólumának tekintették a szemet: az istent egy háromszögbe zárt szemként ábrázolták. A szem azonban nem volt mindig a jó szimbóluma. Számos néphagyomány a szemmel verésről, a rontást hozó tekintetről szól. A jóslások egyik régi módja is iriszomantia, azaz a szivárványhártyából való jövendölés. Sok szó esett arról, hogy a szem a lélek tükre, és sokan régóta hiszik — amit manapság az orvosok egyre inkább bizonygatnak —, hogy a szem a test tükre. Szerintük a szemből „kiolvashatjuk" a szervezet mindenfajta betegségének, traumájának, rendellenességének jeleit, megkülönböztethetjük a heveny és az idült betegségeket, sót a szem elárulja a szervezetben lejátszódó változásokat, még mielőtt azok más módon megnyilvánulnának. Az iriszológia a szem tudománya, az iriszodiagnosztika a szem vizsgálata alapján felállított diagnosztika. Mindkettőjükről egyre több szó esik, de a szavak még sokak számára misztikusan hangzanak. Vagy tízezerre becsülhető azoknak a száma, akik Európában az orvostudománynak ezzel az ágával foglalkoznak (természetesen nem számítva az orvosokat, akik az írisz tanulmányozása és más módszerek alapján diagnosztizálnak). Hippokratész és Paracelsus is megállapította, hogy a szem tanulmányozása nagyon fontos a páciens egészségi állapotának megismerése szempontjából. Az Írisz első diagnosztikai „topográfiája" 1670-ben készült. Bizonyos Philippus Meyens készítette, de nem igazi tudományos elmélet, hanem tapasztalat alapján. Az első igazi elemzést a magyar származású Péczely Ignác végezte a XIX. század végén. Pécze-IRISZOLOGIA ly véletlenül elváltozásokat fedezett fel egy sérült lábú macska szivárványhártyáján. Mihelyt az állat meggyógyult, a szivárványhártyáról eltűnt a fekete folt, amely a betegség tartama alatt végig ott volt. Péczely más állatok szemét is vizsgálni kezdte. Egy térképet is kidolgozott, amelyet — jóllehet a mai ismeretekhez képest hiányos — az iriszológia történelmi dokumentumának tekinthetünk. A svéd Nils Liljequist is egyike azoknak, akik elsőként kezdték tanulmányozni az emberi szemet. Elváltozásokat figyelt meg saját szivárványhártyáján, éppen amikor bordatöréssel nyomta az ágyat. Igaz, nem tulajdonított neki jelentőséget mindaddig, míg orvostudományi tanulmányai közben rá nem bukkant Péczely elméletére. Péczely csupán a szemen jelentkező „grafikai" jeleket tanulmányozta, a svéd az elszíneződésekre is felfigyelt. Végül aztán komplex elméletet dolgozott ki, amely manapság az iriszológia alapja. Századunkban számos iriszológiai vizsgálatot folytattak. A legteljesebbeket és legszomorúbbakat a koncentrációs táborokban végezték, ahol szemorvosok mérték, milyen elváltozásokat okoz a testi kínzás a foglyok szemének szivárványhártyáján. . Manapság a chicagói egyetemen és Franciaországban, egy argonne-i kutatóintézetben folytatják a legmodernebb kísérleteket. Elektronikus műszerek segítségével vizsgálják, ellenőrzik és hasonlítják össze a páciensek százainak szemén jelentkező elváltozásokat. Az iriszológusok azt állítják, hogy kutatási területük hamarosan az orvostudomány hivatalosan elismert ágává válik. Az iriszológia szerint szoros kapcsolat van a szem és a szimpatikus idegrendszer gócai között. Ezért van, hogy minden fiziológiai változás — ideiglenesen vagy állandóan — jelet hagy a szem szivárványhártyáján. Ezek a jelek könnyen megfigyelhetők. A laikus a legegyszerűbb nagyító segítségével felfedezheti saját szivárványhártyáján ezeket az elváltozásokat: foltokat, köröcskéket, vonalakat, pontokat. „Szinte lehetetlen olyan szemet találni, amelyen nincsenek jelek" — mondja Luigi Costacurta olasz professzor, akinek nemrég terjedelmesebb tanulmánya jelent meg az iriszológiáról. — „Még az egészségesnek tekinthető emberek szemében is vannak jelek: a rossz táplálkozás, a levegőszennyeződés, és a mai élettel járó sérülések következményei. Szinte minden ember szemében tükröződik az egészségtelen életmód." „A feldolgozott élelmiszer, mindenfajta gyógyszerek ötven éven át tartó fogyasztása, a stressz és a rossz levegő jeleket hagytak a szemünkben" — állítja Bemard Jensen amerikai orvos. — „Még az egészen fiatal emberek között is egyre több az elromlott szemű, nem is beszélve a gyermekekről, akiknek szemében gyakran látszanak olyan jelek, amelyek jobb életkörülmények között sokkal később, vagy soha nem jelentkeznének. Az ö szemükben is gyakran figyelhetjük meg a stressz, a lelki feszültség jeleit." De melyek az iriszológia rejtjelei ? Az „olvasás" technikái igen különbözőek, és az orvos tapasztalatain, valamint a páciens szemének jellegzetességein alapulnak. Az iriszológusok bevallják, hogy az írisz elemzése bizonyos értelmezési szabadságot engedélyez, néhány pontban azonban teljesen megegyeznek. Egyetértenek abban, hogy az íriszt tizenkét szektorra kell felosztani, a szektorok mindegyike a szervezet egy-egy meghatározott területének felel meg. Az írisz ezenkívül hét koncentrikus területre tagolódik, amelyek az idegrendszer, valamint a belső szervek — gyomor, szív, tüdő, agy, máj — és a bőr állapotát tükrözik. Egyes szakemberek figyelembe veszik a szem más részeinek jellemzőit is. A szemben jelentkező elváltozások helyétől, alakjától és színétől függően megállapítható, hogy melyik szerv milyen kórtól szenved. Az orvosokon kívül sokan foglalkoznak Iriszológiával— hobbiból. Közéjük tartoznak elsősorban a természetes gyógymód hívei. Szerintük az embereknek végre egymás szemébe kellene nézniük. Láthatnák, többek között, hogy a gyógyszerek hány fajta jelet hagyhatnak a szemen: a szem, állítják ók, piros lámpaként jelzi a mértéktelen gyógyszerfogyasztást. Az iriszológusok azt tanácsolják mindazoknak, akik iriszológiával kívánnak foglalkozni, hogy nem elég hónunk alá venni a szivárvány hártya térképét, és diagnózisokat osztogatni, mert ez veszélyekkel járhat. Az iriszológia sokkal bonyolultabb tudomány, mint gondoljuk, és a laikus ne gyakorolja! Az angol gyártmányú Gazella elsősorban tavaszi mezőgazdasági munkák idején tesz jó szolgálatot, de egész évben is használható. A kis méretű kerti traktor sok mindenhez ért: ekét vontat, boronál, füvet vág, s ha megemelik a vezető ülését, „rejtett" raktér bukkan elő, amiből sejthető, hogy kisebb terhek szállítására is alkalmas. ,Tetőtüzelés" Az angol McKee So/aronics cég fűtőrendszere a szórt napfény energiáját is hasznosítja. A bejárati ajtó fölötti műanyag panelekben hideg víz kering, ezt melegíti folyamatosan a nappali fény. A meleg viz csőhálózaton át jut a fűtőtestekbe, majd ismét a panelekbe. A berendezés elsősorban hétvégi házak, műhelyek és üvegházak fűtésére, valamint lakóépületek kiegészítő fűtőrendszereként használható. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a háztartások áram- és fűtőolaj-fogyasztása. Egy gazella könnyedségével Németh Gyula