A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-28 / 9. szám
ws K, t Lyuk a mennyezeten A kórház konyhájának Szamaránszky Anna a vezetője. Büszkeségük, hogy a jó Dr. Barlos Mariann orvosi ellenőrzésen koszton egy betegük 15 kilót hízott. m. 41 „A" A főorvos a röntgenfelvételeket konzultálja munkatársaival lentről már összeérnek a nedves foltok. Amikor 1954-ben átalakították kórházzá, a műszaki átadás-átvételekor a beruházó, a pozsonypüspöki (Podunajské Biskupice) kórház lamely akkor még „anyaintézetünk" volt) illetékesei nem ügyeltek ezekre a hibákra. így most az a fura helyzet alakult ki, hogy az azóta már önállósult gyógyintézet nem kaphat új épületet, mert a kastély sem „régi" épület még, és a dunaszerdahelyi járásban nincs a célnak megfelelő hasonló nagyságú és fekvésű épület. Ahhoz pedig, hogy helyreállítsák, huzamosabb időre ki kellene költöztetni a betegeket, szüneteltetni a gyógykezelést ... Új kórház építésére nincs beruházási keret, viszont orvosi és nővérszállások, garzonlakások építésére van. így született meg aztán az az ötlet: a rendelkezésre álló 4 millió koronáért nem orvosi és nővérlakásokat, hanem szép, korszerű pavilont építenek. — Ez ma nyílt titok. Nemegyszer meg is kérdezik élcelődve. „Hogy álltok a lakásépítéssel?" „Jól. Nemsokára már a röntgenfelszerelést is megvásároljuk és felszereljük az új épületben!" — mondjuk ilyenkor... GYÓGYÍTÁS, KUTATÁS Ma 131 ágyas az intézet, ebből 28 ágy áll külön osztályon, ahol azoknak a vírusos tüdőbetegségekből, a légutak megbetegedéseiből kigyógyított pácienseknek az utókezelése folyik, akik valamilyen más betegségben (pl. magas vérnyomás, szívzörej stb.) szenvednek. A kórház igen kiterjedt körzetet lát el, amely a régi nagymegyeri, szenei, galántai, malackai, senicai, skalicai és myjavai járásokat öleli fel. — Több mint félmillió ember — mondja dr. Laczkó főorvos-helyettes. — Malacky környékéről csak a vírusos tüdőbetegségekben szenvedők tartoznak hozzánk. — A tüdőgümőkórt, az egykori első számú népbetegséget, Csehszlovákiában gyakorlatilag már teljesen leküzdöttük — kapcsolódik be a beszélgetésbe ismét Mikluásák profeszszor. — Úgy tudom, tudományos kutatás is folyik az intézetben. — Igen. A tüdőt és a légzőszerveket megtámadó rosszindulatú daganatokkal foglalkozunk már nyolcadik éve. Kutatásaink eredményéről egy alkalommal már beszámolt a Neoplazma, a bratislavai Onkológiai Intézet angol nyelvű folyóirata, amely a rákkutatással foglalkozó egyetlen szakfolyóirat a KGST-tagállamokban. Most dolgozunk a következő tanulmányon; ennek szintén a szervezet ellenállóképessége lesz a tárgya. Feljegyzünk minden észlelt adatot, ezért szükséges a jó összmunka. Az ápolónők alapossága nélkülözhetetlen ebben a munkában. — Gondunk is van e téren — mondja dr. Bartos Mariann. Pillanatnyilag nem rendelkezünk a fiziológiai kutatásokhoz nélkülözhetetlen giberellinsawal. Eddig a trnavai sörgyártól kaptuk, de előállítása igen költséges, ezért megszüntették. Mindenesetre ígéretet kaptunk, hogy újra megindítják a szállítását. TERVEK — Az építők keze aranyat ér — mondja dr. Bartos Mariann, miközben baktatunk a hóban a női betegek épülete felé. — Akár esik, akár fagy, ők pontban hétkor kezdik a műszakot, de a délutáni munkaidőt sem kurtítják meg. Szeretnénk, ha a következő beruházásunk kivitelezését is a Lábodi Sándor vezette brigád végezné, a Nyitrai Állami Építőipari Vállalattól. — Mert nagy terveink vannak — veszi át a szót Cech Stefánia főnővér és betessékel a rendelőbe. Elsőként szeretnénk létrehozni — egész szlovákiai hatáskörrel — egy geriátriai osztályt, ahol a tüdő- és légzőszervi megbetegedésekben szenvedő idős emberek, orvosi ellátását, szanatóriumi kezelését végeznénk. — De 1985-ig szükségünk van még egy biokémiai laboratóriumra, továbbá urológiai, ortopédiai és sebészeti osztály létesítésére, hogy minden vizsgálatot helyben elvégezhessünk — mondja dr. Bartos Mariann. Ml A SIKER? — Mit tart sikernek? DR. LACZKÓ: — Magát a gyógyítást, hogy azt a munkát végezhetem, amit végzek. DR. LACZKOVÁ: — Különben nem lenne értelme ingázni. Gyógyíthatnánk esetleg a lakóhelyünkön is. DR. BARTOS: — Siker volt levezetni a szülést, amikor egy kismamát gyorsan ideszállítottak be. Ha nem lehetne éjjeli műszak után reggel felsóhajtani : — minden rendben, nem lenne értelme gyógyítani. Ez is siker ... MIKLUSSÁK PROFESSZOR: - Azzal bocsátott útnak édesanyám: Úgy gyógyíts fiam, mintha mindenki a rokonod lenne! Eszerint élek. dolgozom. Az emberi szervezetnek, a legbonyolultabb biológiai „kisüzemnek" a karbantartójaként élni — manapság (és egyáltalán) sikerélményekben bővelkedő hivatás. Mert ezt csak így érdemes, így lehet csinálni. Közös eredmény, ha sikerült valakinek az életét hacsak néhány hónappal is meghosszabbítani. Nekünk 3-tól 5 évig terjedő időszakra sikerült már teljesen reménytelen esetekben is ... Mit tehetünk ehhez még hozzá ? Talán azt, hogy kívánjuk: egyre több legyen a megmentett, meghosszabbított élet s egyre kevesebb a „reménytelen" eset... SÁNTA ÉVA PrandI Sándor felvételei