A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-14 / 7. szám

Kutatók a kamaszkorról Amikor egy gyerek serdülni kezd, senki nem csodálkozik azon, ha olykor-olykor füllent egyet, vagy ha könnyebben kapható haszon­talanságokra, mint azelőtt. Talán el is várják tőle, hogy feltámadjon benne a lázadó ka­maszszellem. Egy nemrégiben lefolytatott amerikai vizsgálat most azt is bizonyítja, hogy a gyerekek ebben az életkorban sokkal enyhébben ítélik meg saját komiszságaikat, mint korábban. Mindeddig az volt az általá­nos pszichológiai nézet, hogy a gyerekek „jó"-ról és „rossz"-ról alkotott fogalma isko­laérett korukra alakul ki, utána már nem sokat változik. Az újabb kutatások szerint azonban 9—14 éves korban a gyerekek egyre elnézőbbek saját magukkal szemben. Nem így a külvilág iránt! Tesztvizsgálat során arról faggattak 14 éves kamaszokat, hogy mennyire hallgatnak velük egyidős társaik szavára, mi a vélemé­nyük önmagukról, szüléikről és más felnőt­tekről. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy ebben a korban a gyerekek már inkább kortársaikhoz vonzódnak, és az ö normáikat fogadják el. A vizsgálat nem iga­zolta ezt a feltevést. Éppen az a korosztály, amelyik önmagának egyre többet enged meg, a legszigorúbban ítéli meg játszótársai és a felnőttek világát egyaránt. Kivételt csak szüleikkel tesznek, őket kivonják a felnőttek­ről alkotott lesújtó véleményük köréből. Róbert szakács receptjei Gombás-sonkás lepény Hozzávalók: 40 dkg simaliszt, 2 dkg élesztő, 10 dkg vaj vagy margarin, 20 dkg sonka (lehet vagdalt hús vagy sza­lámi), 20 dkg gomba, 50 dkg paradi­csom (kecsup), 10 dkg keménysajt, só, bors Készítése: Tésztát készítünk és kb. 1 órát kelni hagyjuk, majd 8 részre oszt­juk és mindegyiket fél cm vastagságúra kisodorjuk, zsírozott tepsire rakjuk, mindegyik tetejére apróra vágott son­kát, karikára szelt paradicsomot te­szünk, megsózzuk, borsozzuk, 10—15 percig kelni hagyjuk, olvasztott vajjal meglocsoljuk, kb. 40 percig lassan süt­jük, közben reszelt sajttal megszórjuk. erősek legyenek. Összeállítás előtt jelöljük meg a helyüket, majd a bal oldalán össze­varrt hátizsák oldalpántja és hátlapja közé helyezve többsorosan varrjuk a helyére. A hátizsák varrásait — a színére való fordítás után — szines ripszszalaggal szegjük be. Az igy felvarrt szegély tartást ad a zsáknak és megerősíti a varratokat A kisgyermek hátizsákjába természetesen nem csomagolunk nehéz tárgyakat, de az esőkabát, sapka, sál, tea elfér benne. KUTYA, MACSKA A HÁTON A rendszeresen túrázók minden évszakban szívesen indulnak a hegyekbe. Akik viszont csak néha-néha kerekednek fel, leginkább ősszel kedvelhetik meg ezt a sportot (és szórakozást). S hogy a legifjabbaknak is legyen kedvük kirándulni, két gyermek-háti­zsák elkészítését ismertetjük. Mindkettőhöz egyaránt 1 50 cm hosszú, 90 cm szélességű ponyvaanyag vagy sátorvászon szükséges. A négyzethálós ábra alapján 1,5 cm ráhagyás­sal szabjuk ki a darabokat. A díszítéshez maradék kartont, filcet, himzöfonalat hasz­náljunk. Összevarrás előtt alakítsuk ki a ku­tya, ill. a macska fejének jellegzetes vonasait A hátizsák vastagságát meghatározó oldalt a macskánál 148, a kutyánál 142 cm hosszú pánt alkotja. Középén, a 40 cm hosszú nyí­lásba a zsák összevarrása előtt varrjuk be a húzózárat. Az oldalpánt két összevarrt vege pontosan a hátizsák aljára kerüljön. A „váll szíjak" 56 cm hosszúak, 4 cm szélesek, s két-két réteg anyagból készítjük, hogy elég Teszt a népszerűségről Gyakran megesik, hogy akinek a legnagyobb szüksége volna a népszerűségére, nem tud­ja, hogyan tehetne szert erre; aki pedig szívesebben maradna egyedül, állandóan társaságba kénytelen járni. A következő tesztből — ha őszintén felel rá — megtud­hatja, milyen népszerűségre vágyik, s eddig mennyire sikerült célját megközelíteni. 1. Miért hívta meg legutóbb barátait? a) Szórakoztatónak és érdekesnek tartom a társaságukat; b) Szeretnek engem: c) Gon­doltam, ezzel tartozom nekik. 2. Ha üdülni megy, kivet és hogyan ismerke­dik? a) Mindig könnyen találok új barátokat, b) Szívesebben töltöm egyedül az időt; c) Szí­vesen megismerkednék valakivel, de nem találom a módját. 3. Miiyen megoldást választ, ha egy barátjá­val találkozót beszélt meg, de nagyon fáradt, viszont az illetőt nem tudja értesíteni? a) Egyszerűen nem megyek el, bízva abban, hogy később megérti a dolgot; b) Elmegyek és megpróbálom jól érezni magam; c) Elme­gyek és elnézését kérem, hogy korábban megyek haza. 4. Mennyi ideig tarthat egy barátság ? a) Akár éveken át; b) Ha közös érdekekre épül, néhány évig is; c) Többnyire nem tart sokáig, hiszen a barátok is elszakadnak egy­mástól. 5. Hogyan viselkedik, ha barátja elmondja Önnek személyes problémáját? a) Arra törekszem, hogy a dologról senki se szerezzen tudomást; b) Természetesnek tar­tom, hogy a dolog kettőnk között marad; c) Felhívok egy közös ismerőst, hogy meghány­jam-vessem vele a dolgot. 6. Mit tesz, ha önnek adódik komolyabb prob­lémája ? a) Tudom, hogy a dolgot magamnak kell megoldanom; b) Olyan baráthoz fordulok, akiben megbí­zom; c) Csak végső esetben fordulok máshoz, ha magam nem boldogulok. 7. Mi a véleménye, mit tennének a barátai, ha problémájuk adódna? a) Hozzám fordulnának segítségért; b) Csak a legközelebbi barátaim kérnének segítséget tőlem; c) A barátaim nem terhelnének engem saját problémáikkal, 8. Általában hogyan köt ú/ barátságot ? a) Régi barátok révén; b) Könnyen és gyorsan barátkozom, bár nem minden válogatás nélkül; c) Csak hosszú idő után és nem egykönnyen. 9. Milyen ön szerint az igazi barát ? a) Akivel az ember mindig jól érzi magát; b) Az a legfontosabb, hogy megbízható le­gyen; c) Akit érdekelnek a másik problémái. 10. Melyik kijelentés a legtalálóbb önre? a) Az emberek többségét meg tudom nevet­tetni ; b) Az emberek többségét sikerül elgondol­kodtatnom , c) Akármit csinálok is, mindenki jól érzi magát a közelemben. 11. Mit tesz, ha társaságban arra kérik, ve­gyen részt egy játékban ? a) Kimentem magam, és nem vállalom a szereplést; b) Örömmel csatlakozom a többiekhez; c) Elzárkózom a fölkérés elöl. 12. Hogyan nyilatkozik a barátairól? a) Általában dicsérem őket; b) Becsületes vagyok, s ezért néha kritizálom is őket; c) Barátaimat nem dicsérem, de nem is kritizálom. 13. Milyenek a kapcsolatai más emberekkel? a) Csak azokhoz az emberekhez közeledem, akikkel közös érdekeim vannak; b) Többnyire mindenkivel jól kijövök; c) Néha szívesen barátkoznék azzal, aki nem mutat irántam érdeklödest. 14. Hogy viselkedik, ha megtréfálják a bará­tai? a) Nem sértődöm meg, sőt velük együtt nevetek, b) Kellemetlenül érzem magam, és ezt tud tukra is adom; c) A körülményektől függően vagy igy, vagy úgy viselkedem. 75. Milyen érzés az, ha mások függnek öntől? a) Nem zavar különösebben, de jobb szere tern, ha a barátaim függetlenek; b) Örülök neki, ha megbíznak bennem s számítanak reám; c) Mindenkinek csak saját magáért volna szabad felelnie. Válaszaihoz társítsa a megfelelő pontszá­mot, majd adja össze a szerzett pontokat! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 a 331321323 2 2 3 1 3 2 b 223232232 1 3 1 3 1 3 c 112113111 3 1 2 2 2 1 ÉRTÉKELÉS: 45—36 pont: Ön szereti a társaságot és érti a tréfát. Sok ismerőse van, általában kedvelik önt, de a meghitt barátkozásra nemigen van szüksége. 35—26 pont: Népszerűsége változó, talán mert szeretne népszerű lenni, de nem visel­kedik mindig annak megfelelően, igy időn­ként csalódást kelt 25—15 pont: Ön emberkerülő, de ez nem jelenti azt, hogy mások nem kedvelik. Nem érdekli saját népszerűsége. Ha ez ellent­mond önmagáról alkotott képének, felül kel lene vizsgálnia a szoros baráti körén kívül esőkhöz való viszonyát.

Next

/
Thumbnails
Contents