A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-14 / 7. szám
Kutatók a kamaszkorról Amikor egy gyerek serdülni kezd, senki nem csodálkozik azon, ha olykor-olykor füllent egyet, vagy ha könnyebben kapható haszontalanságokra, mint azelőtt. Talán el is várják tőle, hogy feltámadjon benne a lázadó kamaszszellem. Egy nemrégiben lefolytatott amerikai vizsgálat most azt is bizonyítja, hogy a gyerekek ebben az életkorban sokkal enyhébben ítélik meg saját komiszságaikat, mint korábban. Mindeddig az volt az általános pszichológiai nézet, hogy a gyerekek „jó"-ról és „rossz"-ról alkotott fogalma iskolaérett korukra alakul ki, utána már nem sokat változik. Az újabb kutatások szerint azonban 9—14 éves korban a gyerekek egyre elnézőbbek saját magukkal szemben. Nem így a külvilág iránt! Tesztvizsgálat során arról faggattak 14 éves kamaszokat, hogy mennyire hallgatnak velük egyidős társaik szavára, mi a véleményük önmagukról, szüléikről és más felnőttekről. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy ebben a korban a gyerekek már inkább kortársaikhoz vonzódnak, és az ö normáikat fogadják el. A vizsgálat nem igazolta ezt a feltevést. Éppen az a korosztály, amelyik önmagának egyre többet enged meg, a legszigorúbban ítéli meg játszótársai és a felnőttek világát egyaránt. Kivételt csak szüleikkel tesznek, őket kivonják a felnőttekről alkotott lesújtó véleményük köréből. Róbert szakács receptjei Gombás-sonkás lepény Hozzávalók: 40 dkg simaliszt, 2 dkg élesztő, 10 dkg vaj vagy margarin, 20 dkg sonka (lehet vagdalt hús vagy szalámi), 20 dkg gomba, 50 dkg paradicsom (kecsup), 10 dkg keménysajt, só, bors Készítése: Tésztát készítünk és kb. 1 órát kelni hagyjuk, majd 8 részre osztjuk és mindegyiket fél cm vastagságúra kisodorjuk, zsírozott tepsire rakjuk, mindegyik tetejére apróra vágott sonkát, karikára szelt paradicsomot teszünk, megsózzuk, borsozzuk, 10—15 percig kelni hagyjuk, olvasztott vajjal meglocsoljuk, kb. 40 percig lassan sütjük, közben reszelt sajttal megszórjuk. erősek legyenek. Összeállítás előtt jelöljük meg a helyüket, majd a bal oldalán összevarrt hátizsák oldalpántja és hátlapja közé helyezve többsorosan varrjuk a helyére. A hátizsák varrásait — a színére való fordítás után — szines ripszszalaggal szegjük be. Az igy felvarrt szegély tartást ad a zsáknak és megerősíti a varratokat A kisgyermek hátizsákjába természetesen nem csomagolunk nehéz tárgyakat, de az esőkabát, sapka, sál, tea elfér benne. KUTYA, MACSKA A HÁTON A rendszeresen túrázók minden évszakban szívesen indulnak a hegyekbe. Akik viszont csak néha-néha kerekednek fel, leginkább ősszel kedvelhetik meg ezt a sportot (és szórakozást). S hogy a legifjabbaknak is legyen kedvük kirándulni, két gyermek-hátizsák elkészítését ismertetjük. Mindkettőhöz egyaránt 1 50 cm hosszú, 90 cm szélességű ponyvaanyag vagy sátorvászon szükséges. A négyzethálós ábra alapján 1,5 cm ráhagyással szabjuk ki a darabokat. A díszítéshez maradék kartont, filcet, himzöfonalat használjunk. Összevarrás előtt alakítsuk ki a kutya, ill. a macska fejének jellegzetes vonasait A hátizsák vastagságát meghatározó oldalt a macskánál 148, a kutyánál 142 cm hosszú pánt alkotja. Középén, a 40 cm hosszú nyílásba a zsák összevarrása előtt varrjuk be a húzózárat. Az oldalpánt két összevarrt vege pontosan a hátizsák aljára kerüljön. A „váll szíjak" 56 cm hosszúak, 4 cm szélesek, s két-két réteg anyagból készítjük, hogy elég Teszt a népszerűségről Gyakran megesik, hogy akinek a legnagyobb szüksége volna a népszerűségére, nem tudja, hogyan tehetne szert erre; aki pedig szívesebben maradna egyedül, állandóan társaságba kénytelen járni. A következő tesztből — ha őszintén felel rá — megtudhatja, milyen népszerűségre vágyik, s eddig mennyire sikerült célját megközelíteni. 1. Miért hívta meg legutóbb barátait? a) Szórakoztatónak és érdekesnek tartom a társaságukat; b) Szeretnek engem: c) Gondoltam, ezzel tartozom nekik. 2. Ha üdülni megy, kivet és hogyan ismerkedik? a) Mindig könnyen találok új barátokat, b) Szívesebben töltöm egyedül az időt; c) Szívesen megismerkednék valakivel, de nem találom a módját. 3. Miiyen megoldást választ, ha egy barátjával találkozót beszélt meg, de nagyon fáradt, viszont az illetőt nem tudja értesíteni? a) Egyszerűen nem megyek el, bízva abban, hogy később megérti a dolgot; b) Elmegyek és megpróbálom jól érezni magam; c) Elmegyek és elnézését kérem, hogy korábban megyek haza. 4. Mennyi ideig tarthat egy barátság ? a) Akár éveken át; b) Ha közös érdekekre épül, néhány évig is; c) Többnyire nem tart sokáig, hiszen a barátok is elszakadnak egymástól. 5. Hogyan viselkedik, ha barátja elmondja Önnek személyes problémáját? a) Arra törekszem, hogy a dologról senki se szerezzen tudomást; b) Természetesnek tartom, hogy a dolog kettőnk között marad; c) Felhívok egy közös ismerőst, hogy meghányjam-vessem vele a dolgot. 6. Mit tesz, ha önnek adódik komolyabb problémája ? a) Tudom, hogy a dolgot magamnak kell megoldanom; b) Olyan baráthoz fordulok, akiben megbízom; c) Csak végső esetben fordulok máshoz, ha magam nem boldogulok. 7. Mi a véleménye, mit tennének a barátai, ha problémájuk adódna? a) Hozzám fordulnának segítségért; b) Csak a legközelebbi barátaim kérnének segítséget tőlem; c) A barátaim nem terhelnének engem saját problémáikkal, 8. Általában hogyan köt ú/ barátságot ? a) Régi barátok révén; b) Könnyen és gyorsan barátkozom, bár nem minden válogatás nélkül; c) Csak hosszú idő után és nem egykönnyen. 9. Milyen ön szerint az igazi barát ? a) Akivel az ember mindig jól érzi magát; b) Az a legfontosabb, hogy megbízható legyen; c) Akit érdekelnek a másik problémái. 10. Melyik kijelentés a legtalálóbb önre? a) Az emberek többségét meg tudom nevettetni ; b) Az emberek többségét sikerül elgondolkodtatnom , c) Akármit csinálok is, mindenki jól érzi magát a közelemben. 11. Mit tesz, ha társaságban arra kérik, vegyen részt egy játékban ? a) Kimentem magam, és nem vállalom a szereplést; b) Örömmel csatlakozom a többiekhez; c) Elzárkózom a fölkérés elöl. 12. Hogyan nyilatkozik a barátairól? a) Általában dicsérem őket; b) Becsületes vagyok, s ezért néha kritizálom is őket; c) Barátaimat nem dicsérem, de nem is kritizálom. 13. Milyenek a kapcsolatai más emberekkel? a) Csak azokhoz az emberekhez közeledem, akikkel közös érdekeim vannak; b) Többnyire mindenkivel jól kijövök; c) Néha szívesen barátkoznék azzal, aki nem mutat irántam érdeklödest. 14. Hogy viselkedik, ha megtréfálják a barátai? a) Nem sértődöm meg, sőt velük együtt nevetek, b) Kellemetlenül érzem magam, és ezt tud tukra is adom; c) A körülményektől függően vagy igy, vagy úgy viselkedem. 75. Milyen érzés az, ha mások függnek öntől? a) Nem zavar különösebben, de jobb szere tern, ha a barátaim függetlenek; b) Örülök neki, ha megbíznak bennem s számítanak reám; c) Mindenkinek csak saját magáért volna szabad felelnie. Válaszaihoz társítsa a megfelelő pontszámot, majd adja össze a szerzett pontokat! 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 a 331321323 2 2 3 1 3 2 b 223232232 1 3 1 3 1 3 c 112113111 3 1 2 2 2 1 ÉRTÉKELÉS: 45—36 pont: Ön szereti a társaságot és érti a tréfát. Sok ismerőse van, általában kedvelik önt, de a meghitt barátkozásra nemigen van szüksége. 35—26 pont: Népszerűsége változó, talán mert szeretne népszerű lenni, de nem viselkedik mindig annak megfelelően, igy időnként csalódást kelt 25—15 pont: Ön emberkerülő, de ez nem jelenti azt, hogy mások nem kedvelik. Nem érdekli saját népszerűsége. Ha ez ellentmond önmagáról alkotott képének, felül kel lene vizsgálnia a szoros baráti körén kívül esőkhöz való viszonyát.