A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-20 / 51. szám
öv és karkötő <az azerbajdzsán A. Gadzsizalikov műve) Fülbevaló Azerbajdzsánból la bakói G. Asumov alkotása) KOKAP-AZSiA ÁS A KAUKÁZUS ÁKS/PPPI „Azarpesa", vagyis bormerö kanál és „karka ra " (korsó) a XIX. századi Grúziából Könyv — ezüst kötésben (a Grúziában élő M. 0. Mogamedova alkotása) Valaha régen, történelmünk hajnalán, amikor az ember először jelent meg ezen a földön, hogy saját képére formálja és lakhatóvá, otthonossá tegye a világot, megjelent vele egy furcsa, szinte megmagyarázhatatlan, ám csodálatos érzés is: a szerelem. A növény- és állatvilág sikeresen ellenállt ennek a furcsaságnak, az ember azonban védtelenül, tehetetlenül, kiszolgáltatottan állt vele szemben. Évek, évtizedek, évszázadok, évezredek múltak — s minden korban, minden időben akadtak emberek, akiket megölt ez a különös érzés, akik belehaltak a szerelembe. Persze, akik így pusztultak el — s ezt sokan hitték — nem haltak meg egészen. Hogy mivé lettek? Egy szép közép-ázsiai monda szerint a csontjaik kővé váltak, méghozzá olyan kővé, amely boldogságot, szerencsét hoz annak, aki rátalál. Nevezték pedig ezt a titokzatos és varázslatos követ türkiznek, s készítettek belőle csodálatosnál csodálatosabb ékszereket az üzbég meg a tadzsik mesterek. A türkmének nem ... ó, a türkmének nem hittek a türkizhozta boldogságban: az ő egészségüket és szerencséjüket a karneol biztosította, ez a nem kevésbé titokzatos és nem kevésbé mágikus erejű kő — az igazság és a szerelem köve, amely még a legtündöklőbb égitesttel, a nappal is rokon. Kövek, drágakövek — szerelem kínjaiból született színes boldogságcserepek, életünk édesítői: nemcsak békét, szerencsét és boldogságot biztosítottak az erejükben bízó embernek, szépségükből is kölcsönöztek viselőjüknek egy leheletnyit... Fej-, nyak-, mell- és homlokékek, fülönfüggők, gyűrűk, karkötők ezüstjébe ágyazva csodálatos, mesébe illő ékességei lettek Közép-Ázsia és a Kaukázus népeinek, azoknak az embereknek, akik még edényeiket is valóságos „ékszerré" tudták varázsolni. Nekünk pedig szebbnél szebb történeteket mesélnek ama távoli baráti népekről, amelyek kiapadhatatlan képzelőerejükkel, alkotó fantáziájukkal mindezt a csodát megteremtették, s amelyeknek gazdag hagyományaira a Szovjetunió ma élő népművészei is építenek — hogy alkotásaikkal szebbé tegyék az ember környezetét, hogy örömmel ajándékozzák meg az életet. A Közép-Ázsia (Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizia, Türkménia) és a Kaukázus (Örményország, Dagesztán, Azerbajdzsán és Grúzia) népeinek XIX. és XX. századi ékszereit, ünnepi edényeit és népviseletét bemutató kiállítás — amelynek anyagát a Kelet népeinek művészetével foglalkozó Moszkvai Állami Múzeum kincseiből válogatták — Bratislavában, a Szlovák Nemzeti Galériában tekinthető meg. VARGA ERZSÉBET 15
