A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-20 / 51. szám
patikus festő volt — mit sem sejtett az illető. Persze sem szándékom, sem bátorságom nincs hozzá, hogy az ilyen és hasonló adatokat művészettörténetileg hiteles ténnyé próbáljam előléptetni, de a személyes Csontváry-portrém egészébe mintegy kiközösíthetetlenül épültek bele ezek az elemek. Megfestette-e vajon Csontváry a szerénykedő szépségben pompázó, XIV. maga Csontváry írja: „Gács községben nyitottam gyógyszertárt, ahol néhány évig lankadatlan szorgalommal oda jutottam, hogy gyógyszertárom adósságmentesen állott, s amikor már száz koronát havonta jövédelmezett, bérbeadva, elmentem Münchenbe, a Hollósy iskolájába, rajzolni természet után." Gácson készült a Gács Rezső — kedves véletlen — tulajdonában levő Az egykori patika épülete, ahol a festő tíz évig élt Az ógácsi gótikus templom és a reneszánsz harangláb században épült ógácsi templomot, a „vidéki gótika" gyöngyszemét, és az évszázaddal fiatalabb reneszánsz harangtornyot? Talán igen. És ha létezett, talán el sem pusztult a vászon, csak éppen rejtegetik valahol. A Forgáchok gácsi várkastélyát lefestette és ezt a képet nem rejtegeti senki. Tulajdonosa, ellentétben a szentképekre cserélt kollekció tulajdonosával, szívesen megmutatja bárkinek, és nem mondja azt, hogy „akár el is lophatják, hiszen biztosítva van.". És más ormótlanságot se mond. Mindenesetre ezek a képek a kevésbé ismert és hitelesen eredeti résžét alkotják Csontváry életművének. Feltehető, hogy a gácsi években sokkal többet festett, mintsem azt gondolnánk. Elvégre ezek voltak a felkészülés évei. A gyógyszertárról s jövedelméről pedig „Mátyásmadár" című vászon, meg a „Süvöltőt leterítő ölyv" is. Az előbbi képet azonosíthatóan a gyógyszertár kertjében állva festette. Jó volt megállni, elábrándozni a mesebeli kertnek ugyanezen a pontján. Az ismétlődő élménynek versben is marad egy szerény nyoma. Ide tartozik még, hogy igen kínos volt hallgatnom azt a „kultúrembert", aki megjárta Baalbek romjait, és csak esztendőkkel később „fedezte fel", hogy azt Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette. „Nem nagyon hasonlít! Hülyék a színek!" — mondta holmi szánalmas „szakmai” fölénnyel, aztán egészen másról kezdett beszélni: hogy Baalbek romjainál, a csoportjukban egy bomba nő... KESZELI FERENC A szerző felvételei 13
