A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
Kurcz József Rosszul indult ez a mai nap. Már dél van, de eddig minden kezdeményezésem kudarcba fulladt. Ráadásul az eső is eleredt. Hogy fogok Így fényképezni ? Magamba roskadtan, egyedül, már-már reményt vesztve ülök a helyi nemzeti bizottság egyik irodájában. Mindenki elment ebédelni, engem itt hagytak, hogy várjak, majd jön ez is, az is... Unalmamban a járási újságot forgatom. Némi örömömre szolgál, hogy Szőgyénről (Svodin), ahol most tétlenül ülök, is találok benne valamit. A falunak csak a múltját ismerem. Legfrissebb helyben szerzett információm kétéves, s ezt már egyszer megírtam. De ki lehet ez az ember, aki annyit ír Szögyénröl? Legalábbis a járási lap majdnem minden oldalán ott olvasom a nevét: Hinzellér László. A lap múltheti, két hét előtti s azt megelőző számaiban is. Szerintem fülig ül a falu kulturális életének szervezésében. Mert különben hogy tudna mindenről? Kopogtatnak. A SZÖVETKEZETI KLUB Fiatalon, mosolygósán robban elém. Mondja, ő a szövetkezeti klub kultúrfelelőse. Elnézést kér a várakoztatásért, délidő van, mindjárt jönnek a többiek is. A többiek: Szabó György, a művelődési otthon vezetője és Hajdú Vilmos, a CSEMADOK helyi szerve-, zetének elnöke, már várnak. Indul a beszélgetés, melynek során megtudom, hogy ami ötletet népművelő eddig valaha valahol kitalált. azt ők már mind megvalósították. A „népművelő" itt gyűjtőnévként szerepel s értem alatta a helyi színjátszó együttes meg a tánccsoport, valamint a CSEMADOK-szervezet vezetőségének tagjait. Szinte kifogyhatatlanok ötletekben. Előadás a falu keletkezéséről és történetéről. Előadónak neves külföldi professzort hívtak, aki ebből a témából egyszer már „jelesre vizsgázott". Nem sokkal ezután a helybeli ásatásokról diafilm-vetítéssel és a leletek bemutatásával egybekötött tájékoztatót tartottak. Egyetlen üres szék sem volt az egész kultúrházban. Őszre megnyitják a hagyományok tárgyi emlékeit bemutató szobát, mondták, s én remélem hogy elhatározásukat megvalósították. Szűkebb hazájuk kincseihez nagyon ragaszkodnak. Nágel Gyula képzőművész, a falu szülötte volt. Tíz éve hunyt el. Emlékének tisztelegtek a képeiből rendezett kiállítással. Lintner Istvánnak szintén volt már itt tárlata — hiszen köbölkúti (Gbelce), fűzték hozzá magyarázatképpen. Egy-egy nagyobb tömeget megmozgató akció alkalmával, mint amilyen például a CSEMADOK helyi szervezetének évzáró taggyűlése általában több mint ezer korona értékű könyv talál gazdára. Hazai írók friss kiadványait kínálják eladásra. Mondják Gál Sándornak van a legnagyobb sikere. Azt már mondaniuk sem kell, miért, rájövök magamtól is: Gál Sándor szülőhelye Búcs, ami közel van ide. Működik az irodalmi klub. Volt már vetélkedő Móricz Zsigmond és Móra Ferenc, a „harmadvirágzás" íróinak müveiből, a 19. századi francia irodalom, a latinamerikai irodalom és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom témaköréből. Hogy hangzik szépen, jól magyarul — volt a címe egy nyelvművelő előadásnak. Na és nyári találkozó, a járási dal- és táncünnepély, amelyet már a negyedik éve itt, a romantikus akácosban Hinzellér László rendeznek meg. Vállalva a szervezés, a propagálás, a tereprendezés minden gondját. Ők a „végrehajtó szerv." Jut erő mindenre, mert összefognak. Nincs széthúzás. Mint szerető édesapa köré a gyermek, úgy tömörülnek a szövetkezeti klub köré a társadalmi szervezetek. Ha a klub az édesanya, akkor a szövetkezet a jól kereső gondos édesapa. A szövetkezet támogatása nélkül aligha tudnának mozdulni. Hadd idézzek néhány számot. A községnek 3647 lakosa van, a kultúrházban a különböző rendezvények, gyűlések és lakodalmak alkalmával több mint harmincezren fordultak meg. Vagyis majdnem mindenki tízszer. Ha a gyűlést és a lakodalmat nem számítjuk, akkor húszezerre tehető a különböző előadások, kiállítások stb. látogatóinak száma. AZ ÖREG TÁNCOS — így már érthető, hogy a járási lap minden oldalára jut a falu életéről hír — mondom Hinzellér Lászlónak, aki segít megtalálni Kurcz Józsefet. Hogy miért éppen öt? Hát azért mert idős kora ellenére aktív tagja a tánccsoportnak, akárcsak Sárai János, Klimó József és Elzert Gyula. — Engem a Pálinkás meg a Hajdú tanítók vittek a tánccsoportba — kezdi Kurcz bácsi. — Ők bolondították el a fejemet. — Na és örül? Szereti csinálni? — Mulatni szeretek. Mindig is szerettem. Ha a cigány húzza, megbizsereg a talpam. — Sokat táncolt életében ? — Valamikor az úgy volt, hogy vasárnaponként előbb elmentünk litániára, és amikor onnan jöttünk hazafelé, benéztünk a kocsmába. Ott vártuk, amíg a lányok, szintén litániáról jövet, arra mennek el. Behívtuk őket és este tizenegyig roptuk a táncot. Ma meg, a fiatalok este tízkor kezdik a mulatozást, hajnali négykor jönnek haza. Csoda, ha nem bírnak reggel felkelni? — Többnyire csárdást táncoltak? — Azt, de azt is lehet sokféleképpen járni. Hát igen, ez a nap is rosszul indult, mégis jól végződött. Mire az öreget fényképezem, még a nap is kisüt. Azt latolgatjuk, beérik-e idejében a szőlő s hány fokos mustot ad. Remélem, leszüretelték, mielőtt leesett az első hó. FISTER MAGDA (A szerző felvételei) Hasznos tanfolyam A CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának kezdeményezésére és a Kerületi Művelődési Központ társrendezésében kétéves tanfolyamot indított a kelet- és középszlovákiai kerület magyar tánckör és folklórcsoport vezetőinek, valamint koreográfusainak részére csaknem negyven jelentkezővel Rozsnyón. Az előadók: Takács András, a CSEMADOK KB népművészeti osztályának szakelőadója és Adorján Attila, az ózdi Kohász Táncegyüttes „aranysarkantyús" táncosa. A cél a két kerület kisebb tájegységei népművészeti anyagának a megismertetése. A két esztendő alatt a hallgatók átveszik az anyagismereti és szakmai alapokat, elsajátítják a koreográfiái alapismereteket, megismerkednek a táncképzés módszereivel stb. A tervezett konzultációk után a hallgatók képesek lesznek műsorok összeállítására és csoportok önálló vezetésére. Korcsmáros László PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztősége pályázatot hirdet rádiójátékok írására. Pályázati feltételek: 1. A beküldött rádiójáték nem lehet 25 oldalnál kevesebb és nem haladhatja meg az 50 gépelt oldalt. A kéziratot három példányban kell beküldeni a szerkesztőség címére a szerző nevének és címének feltüntetésével. 2. A pályázaton részt vehet minden csehszlovák állampolgár. A pályaművek nyelve magyar. 3. Előnyben részesítjük az olyan pályamüveket, melyek szocialista életünkből, mozgalmas jelenünkből merítik mondanivalójukat és megfelelő eszmei irányzatuk van. 4. A pályaművek beküldési határideje 1981. május 1. A határidő után beküldött kéziratokat nem fogadjuk el elbírálásra. 5. A pályamüveket 5 tagú bizottság bírálja el, s a díjnyertes alkotásokat 1981. június 15-ig közzétesszük lapjainkban és a rádió magyar adásában. 6. A pályaművek díjazása: 1. díj 10 000,— korona 2. díj 8 000,— korona 3. díj 5 000,— korona 7. A Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztősége a díjakat a szerzőknek ünnepélyes keretek között adja át. Ha a rádiójáték nem nyert díjat, de közlésre alkalmas, a szerkesztőség a darab bemutatása után a szerzőt az előírt tiszteletdíjban részesíti. 8. A pályaműveket a következő címre kell beküldeni: Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztősége, Zochova 1, 897 11 Bratislava. A borítékon kérjük feltüntetni: „Pályázat." Délutáni körkép 7
