A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
t4¥ tek, vegyem át a már akkor jónevű Új Nemzedék Táncegyüttes vezetését. Vezetői gyakorlatom még nem volt, de a Železiar együttesben eltöltött idő folyamán gazdag tapasztalatokra tettem szert ezen a téren is. Vezetésem alatt az Új Nemzedék 1974-ben két év alatt bekerült az „A" minősítésű együttesek közé és meghívták a poprádi fesztiválra, ahol a legjobb 20 csehszlovákiai együttes (10 cseh, 9 szlovák együttes és az Új Nemzedék) mérte össze tudását. Nem volt könnyű idáig eljutni, s az Új Nemzedék az anyagi támogatás teljes hiánya miatt nem tudott megmaradni az „A" kategória színvonalán és 1976-ban megszűnt működni. Az „A" kategóriába sorolt cseh, illetve szlovák együttesek, mint például kerületünkben a Železiar, a Zemplín és a Dargov évi költségvetése átlag 400—800 ezer koronát tesz ki, míg az Új Nemzedék 5—10 ezer koronából kellett hogy gazdálkodjék. Akármilyen lelkesek voltak is tagjai, ebből nem lehetett drága ruhákat, népviseletet vásárolni. Nem volt könnyű megválni a korábban oly sikeres munkától, a jól szervezett együttestől. Közben még mint az Új Nemzedék vezetője bővítettem szakmai tudásomat; elvégeztem a Népművelési Intézet által Bratislavában szervezett 3 éves továbbképző néptáncegyüttes-vezetö és koreográfus tanfolyamot. Sokat tanultam Takács Andrástól és Quittner Jánostól. Egy évig voltam együttes nélkül, míg aztán 1977 nyarán Nyíri Béla, az Új Nemzedék zenekarának volt prímása meghívott Szepsibe (Moldava nad Bodvou) s ajánlotta, hogy alapítsunk itt egy új táncegyüttest. Eléggé merész gondolat volt, hiszen a járásban már akkor működött — s ma is működik a nagyidai llosvay. az abaújszinai Rozmaring és a Dargov együttes. A művelődési otthon igazgatója. Körösi Gábor és az úttörőotthon igazgatója. Lóbei Zoltán az előzetes megbelllés Sándor Zempléni tánc Bemutatkozom... Megpróbálom összefoglalni hogyan kerültem a „Bódva" Táncegyüttes élére és hogyan szerveződött a csoport. De előbb .. . Imreg (Brehov) községben születtem a tőketerebeSi (Trebišov) járásban, 1942-ben. 38 éves vagyok. 1959-ben érettségiztem' Perbenyikben. Testnevelő tanár akartam lenni, így aztán beiratkoztam Bratislavában a főiskolára, a matematika-testnevelés szakra, de sajnos hat hónap után ott kellett hagynom a főiskolát. A családban hatan voltunk testvérek, és a hatvanas években eléggé nehéz anyagi helyzetbe kerültek a szüleim, így aztán szakítanom kellett a főiskolával. Amikor 1963-ban a kétéves tényleges katonai szolgálat után leszereltem, a Kelet-szlovákiai Vasműveknél vállaltam állást, ahol jelenleg is dolgozom. Nős vagyok, a feleségem ugyancsak ennél a vállalatnál ügyintéző. Két fiam van, a 10 éves Sándor és az 5 éves Tamás. A vasgyárnak abban az időben 15 ezer dolgozója volt. 1963-ban beléptem az üzemi klub társastánc-körébe. Ezután kerültem kapcsolatba a néptánccal — szlovák vonalon. Alapító tagja és 8 évig táncosa voltam a jól ismert „Železiar" dal- és táncegyüttesnek, amellyel sokat jártam külföldön, különböző fesztiválokon. Nyolc év után mint családapa már nem tudtam részt venni az együttes munkájában. Egy év után 1972-ben a CSEMADOK kassai' (Košice) városi szervezetének vezetői felkér-JÓ ÉS BIZTOS ALAP Elkészült a CSEMADOK Központi Bizottságának 1981. évi munkaterve. Szövetségünk egész tevékenységét a CSKP megalakulásának 60. évfordulója, a CSKP XVI. kongreszszusa és a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése határozza meg. Ebben a szellemben szól a munkaterv a népművelés időszerű feladatairól, s az ide vonatkozó párthatározatokból kiindulva az iskolán kívüli nevelésről. Rendszeresebbé akarja tenni a központi és járási népművelési szakbizottságok és az albizottságok munkáját, megfelelő szakirodalomról és módszertani segédanyagról gondoskodik, a CSEMADOK helyi szervezeteiben népszerűsíteni kívánja a CSKP XV. kongresszusának határozatait, nagyobb figyelmet fordít a szocialista életmódra, elmélyíti a tudományos világnézeti nevelést, a Szovjetunióhoz fűződő barátságot, s megemlékezik olyan jelentős évfordulókról, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a csehszlovák—szovjet barátság hónapja stb. A munkatervnek ebben a fejezetében szó van még a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való nevelésről, a lenini nemzetiségi politika elméleti és gyakorlati kérdéseiről, az esztétikai nevelésről és a csehszlovákiai magyarok továbbtanulási igényének még nagyobb mérvű kielégítéséről. Figyelmezteti a helyi szervezeteket, hogy a politikai-nevelő témájú előadásokat a helyi pártszervezetek és helyi nemzeti bizottságok tervével összhangban tartsák meg, ugyanakkor javítani kell az együttműködést a polgári ügyeket intéző testületekkel. Új dolog a CSEMADOK KB munkatervében a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar állampolgárok jogi ismeretének bővítése, a jogi nevelés és propaganda fokozása. Ezzel kapcsolatban a munkaterv utal a Központi Bizottság 8. plenáris ülésének határozatára, amelynek értelmében a KB Titkársága 1980 októberében megalakította a CSEMADOK Központi Bizottsága Jogi Albizottságát. Feladatköre az alkotmányba foglalt jogok megismertetése, értelmezése. A Központi Jogi Albizottság évenként négyszer ülésezik. Értekezletein megtárgyalja a joggal kapcsolatos kérdéseket és tennivalókat, s irányítja a járásokban a CSEMADOK jogi albizottságait. Szövetségünk a Szocialista Akadémia Központi Bizottságával közösen kétnapos értekezletet tart a magyar nyelvű lektorok és előadók tevékenységének időszerű kérdéseiről. Azonkívül kiadványokat és előadói segédanyagokat is megjelentet a KB Titkársága, amelyekkel a népművelési munkát kívánja még hatékonyabbá tenni. Az iskolán kívüli nevelés igen fontos részét képezi az anyanyelvi oktatás tökéletesítése. Ugyanakkor fontosnak tartja a szlovák és az orosz nyelv oktatását is. Javítani akar a Központi Művelődési Klubtanács munkáján. Szükségesnek tartja a jól működő klubok tapasztalatainak átadását, új klubok megalakítását. Szükségesnek látja legalább öt új művelődési klub létrehozását járásonként. A CSEMADOK Központi Bizottságának munkaterve a történelmi-honismereti tevékenységgel kapcsolatban abból indul ki, hogy 1981 a CSKP megalakulása 60. évfordulójának és XVI. kongresszusának éve. Éppen ezért elsősorban a munkásmozgalmi hagyományok feltárására, megismertetésére és ápolására irányítja a figyelmet. Ugyanakkor szorgalmazza az ünnepi estek szervezését, a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek bemutatását. Magától értetődőnek tartja a helytörténeti kutatások folytatását, ilyen témájú előadások tartását járásonként legalább öt helyi szervezetben. A történelmi-honismereti tevékenység meghatározója továbbra is a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre nevelés, a történelem megismerése, illetve megismertetése, a haladó hagyományok ápolása. A CSEMADOK helyi szervezetei ünnepi esten emlékeznek meg a CSKP megalakulásának 60. évfordulójáról, s más jelentős évfordulókról. A munkaterv a helyi szervezeteket a krónikairás folyamatosságának biztosítására s krónikaírásra serkenti. Szorgalmazza a hon-6
