A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-29 / 48. szám

a helyi szervezetek minden évben így dolgoznák ki munkatervüket és költségvetésüket, akkor meggyőződésünk, hogy rendszeresebbé válna kapcsolatuk a helyi párt- és állami szervekkel. További intézkedésünk, hogy 1978. január 1 -vei módosítottuk helyi szervezeteink tagsági bélyegekből eredő részesedését. így az addigi 20 százalékkal szemben most 50 százalékos részesedésre van lehetőség. Ilyen módon is pozitívan befolyásoltuk helyi szervezeteink gazdálkodását. Tovább szorgalmazzuk az együttműködést a helyi párt- és társadalmi szervezetekkel, az évzáró taggyűléseket is úgy kell előkészíteni, hogy az illetékes szervekkel közösen keressük a problémák orvoslásának lehetőségeit. Szövetségünk minden tagjának azon kell lennie, hogy helyi szervezeteinkben minél sokrétűbb, gazdagabb és rendszeresebb legyen a kulturális tevékenység. A helyi szervezetek kapcsán kell szólnunk a taglétszámról. Tudjuk, hogy egy társadalmi szervezet politikai súlyának egyik meghatározója a taglétszám. A közgyűlés óta eltelt időszakban több mint ötezer új tagot vettünk föl szövetségünkbe. Köztük sok fiatalt. Szövetségünknek jelenleg 71 586 tagja van. Magától értetődő, hogy a taglétszám-növelés állandó feladat. Nagyobb gondot kell fordítani a fiatal munkások és diákok megnyerésére. 1982-ig, a XIII. Országos Közgyűlésig 80 ezres taglétszámot szeretnénk elérni. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező másfél évben több mint 8 ezerrel kell növelnünk

járási konferenciák legközelebbi időpontja 1982 tavasza. Lebonyolításukra a XIII. Országos Közgyűlés előtt kerül sor. Az idei járási konferenciákon megfelelően értékelték az elvégzett munkát, bírálták a meglevő hiányosságokat, reális és konkrét feladatokat irányoztak elő az egyes munkaszakaszokon. Az előkészítő munkáról minden esetben tájékoztatták a járási párt- és állami szerveket. Örömmel veszszük tudomásul, hogy a járási párt- és állami szervek megfelelő szintű küldöttséggel képviseltették magukat konferenciáinkon. A vitafelszólalásokat is pozitívan értékelhetjük. Az egyes munkaszakaszok problémáival foglalkoztak s keresték a megoldás lehetőségét. Két konferencia között a szövetség legfőbb szerve a járási bizottság, amely az illetékes járási párt- és állami szervekkel szorosan együttműködve érvényt szerez a járási konferencia és a Központi Bizottság határozatainak. Irányítja és ellenőrzi a helyi szervezetek tevékenységét. Járási bizottságaink rendszeresen dolgoznak. Örömmel állapítjuk meg, hogy a járási bizottság plénumülésein aktívabb a részvétel. Az újvári, a nagykürtösi, a rimaszombati és a rozsnyói járás példamutató e tekintetben. Több

alkotnak szervezetünk felépítésében. Ök állnak legközelebb helyi szervezeteinkhez, s azon legyünk, hogy még jobban ráirányítsák figyelmüket helyi szervezeteink munkájára.

A MÉG ERŐTELJESEBB FEJLŐDÉSÉRT A két országos közgyűlés közötti időszakban a szövetség legfőbb szerve a Központi Bizottság, amely biztosítja a közgyűlés határozatainak végrehajtását, s ezekkel összhangban meghatározza a szövetség feladatait a legközelebbi időszakra, megtárgyalja a szövetségnek a magyar dolgozók között kifejtett kulturális- népnevelési tevékenységével és a kulturális élet fejlesztésével összefüggő kérdéseket, irányítja és ellenőrzi a járási (városi) bizottságok tevékenységét, s ezek közvetítésével az egyes helyi szervezeteket. Országos Közgyűlésünk az egyes munkaszakaszokra vonatkozó átfogó határozatot fogadott el. Munkaszakaszok szerint értékeljük mozgalmunkat, így szabjuk meg a tevékenység feltételeit. Az elmúlt három év alatt a népművelési munkára, az öntevékeny művészeti mozgalomra, a gazdálkodásra, az ideológiai-politikai és nevelő munkára, az ifjúság körében végzett munka értékelésére és a továbbfejlesztés fő irányvonalának megszabására irányítottuk figyelmünket, a CSEMADOK KB IX. ülésén pedig a szervezeti élet időszerű kérdéseit tárgyaljuk meg. A Központi Bizottság üléseit a KB-tagok általában rendszeresen látogatják. A vita gazdag, s a vitázók figyelme sok mindenre kiterjed.

TOVÁBBRA IS A SZÍNVONAL

szövetségünk taglétszámát. Helyi szervezeteink aktívan kiveszik részüket a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből, falvaink és városaink fejlesztéséből, az új kultúrházak, óvodák, középületek, utak és parkok építéséből, valamint a mezőgazdasági munkákból. 1979-ben szövetségünk tagjai 219 242 órát dolgoztak társadalmi munkában.

A JÁRÁSOKBAN VÉGZETT MUNKA Szövetségünk legfőbb szerve járásonként a járási konferencia. Kétévenként ülésezik, és értékeli a járási bizottság tevékenységét, a helyi szervezetek tevékenységét, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság munkáját. Megválasztja a járási bizottságot, meghatározza a járási szervek és a helyi szervezetek fő feladatait. Az országos közgyűlés határozatait a járás feltételeire alkalmazva valósítja meg. A

járásban ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet a plénumülések előkészítésére. A járási ellenőrző és revíziós bizottságok munkájával már nem lehetünk teljesen elégedettek. Munkájuk gyakran tervszerűtlen, holott éppen ezen az irányítási fokon kellene nagyobb mértékben érvényesülnie az ellenőrzésnek, különös tekintettel helyi szervezeteinkre. Teljesen passzív a bratislavai járási és városi, valamint a tőketerebesi járási ellenőrző bizottság. Dicséretet érdemelnek a losonciak, akik úttörő munkát végeznek, hiszen nemcsak a járási elnökség és plénum által hozott határozatok teljesítését ellenőrzik, hanem a helyi szervezetekét is. A jövőben tökéletesíteni akarjuk az ellenőrző szervek munkáját, értekezleten foglalkozunk az ellenőrzés fontosságával és módszertanával. A járási szervek fontos láncszemet

Itt azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy néhány KB-tag nem az előterjesztett napirendi pontokhoz szól hozzá. Olyan problémákat vetnek föl, amelyeknek az orvoslása nem tartozik a CSEMADOK KB hatáskörébe. Szükségét érezzük az aktív tenniakarással párosuló fegyelemnek. Fontos, hogy rangsorolni tudjuk az előttünk álló feladatokat, súlyuk, fontosságuk és megvalósításuk lehetősége szerint. Ha a központi irányítás javításáról beszélünk, ez távolról sem jelenti azt. hogy gyámkodni akarunk a helyi szervezetek felett. Azért akarjuk javítani a központi irányítást, hogy még jobb feltételeket teremtsünk a járási bizottságok és helyi szervezetek munkájához. Jelenleg is, a jövőben is szükség lesz a Központi Bizottság határozatainak teljesítésére, magyarázatára és népszerűsítésére a tagság körében. Őszintén kell beszélnünk az emberekkel eredményeinkről és nehézségeinkről, valamint az előttünk álló feladatokról. Csak akkor tudunk eredményeket elérni az irányító munkában, ha az eddiginél is jobban érvényesítjük a kollektív vezetés elvét, ha a választott szervekkel és az apparátussal szemben támasztott politikai és erkölcsi elvárásainkat tovább fokozzuk, aktivizálva egész szövetségünk tagságát. A szocialista társadalom építésének olyan szakaszához értünk, amikor a feladatok folyamatos teljesítése egyre bonyolultabb. Ezért a jövőben munkánk alapvető mércéje lesz, hogy milyen színvonalon végezzük napi feladatainkat. Mindez nem jelentéktelen terheket ró szervezeteinkre, tagságunkra és a tisztségviselőkre.

Az eddigi eredményeket figyelembe véve igyekezzünk még jobban dolgozni, minden tekintetben biztosítani szövetségünk egész tevékenységének töretlenségét — fejeződik be a CSEMADOK KB Elnökségének beszámolója.

HATÁROZAT

A Központi Bizottság meghallgatta és elfogadta a szervezeti élet fejlesztéséről szóló beszámolót;

JÓVÁHAGYTA:

— az 1981-es munkatervet;

— az évzáró taggyűlések irányelvét. Megbízza a KB Elnökségét:

— foganatosítson további hathatós intézkedéseket annak érdekében, hogy szövetségünk, mint önkéntes társadalmi szervezet, küldetésének megfelelően eredményesebben fejthesse ki tevékenységét. hogy fokozódjék társadalmi tekintélye:

— további intézkedéssel odahatni, hogy az illetékes szervek, intézmények, felelősségteljesebben álljanak hozzá a szövetségünkben folyó kulturális-népnevelő tevékenység elősegítéséhez, munkájuk fokozásához, a nemzetiségi kultúra továbbfejlesztéséről szóló kormányhatái ozat szellemében; különösen járási és helyi viszonylatban kell még aktívabb munkát kifejteni az illetékes népművelési intézmények irányában, hogy az együttműködés ezekkel rendszeresebbé váljon:

— hathatós intézkedéseket foganatosítani a központi és járási szakbizottságok munkájának rendszeresebbé tétele érdekében. hogy ezek munkája kisugárzásának hatóköre bővüljön, hogy hozzájáruljon szövetségünk mindennapi tevékenységének minőségi fokozásához minden szinten;

A KB megbízza a járási bizottságok elnökségét:

— arra törekedni, hogy a községek öszszevonása ne vonja magával helyi szervezeteink összevonását is;

— konkrétan megállapítani, melyek a passzív helyi szervezetek, felmérni ennek okait és a járási bizottságok elnöksége. szükség esetén a KB Elnöksége és Titkársága, tegyenek hathatós intézkedéseket ezek aktivizálására;

— tovább kell emelni a taglétszámot úgy, hogy a III. országos közgyűlésig elérje a 80 ezret. Ennek érdekében a járási bizottságok következetesen, állandó feladatként kezeljék ezt a kérdést, és a cél elérése érdekében használják ki jobban a tömegpolitikai akciókat és keressék a taglétszám-növelés további módjait;

— arra törekedni, hogy helyi szervezeteink vezetőségi és taggyűléseit rendszeresen és színvonalasan tartsák meg, s azokról a kérdésekről tárgyaljanak, amelyek összefüggnek a helyi kulturális élet fejlesztésének kérdéseivel, és következetesen terjesszék elő a helyi párt- és állami szerveknek azokat a problémákat, amelyek gátolják a sikeres tevékenységet;

— a járási bizottságok törekedjenek saját munkatervüket a központi munkaterv fő feladatai alapján úgy összeállítani, hogy az összhangban legyen az illetékes járás művelődéspolitikai célkitűzéseivel. Továbbá törekedjenek arra. hogy az egyes plénum- és elnökségi üléseken, az elfogadott napirendi pontokkal összhangban következetesebben elemezzék a meglévő problémákat, és ezek megoldásához és kiküszöböléséhez kérjék a járási párt- és állami szervek segítségét, támogatását;

— fokozottabb figyelmet fordítani az irányítás keretén belül az ellenőrzésre.

Bratislava, 1980. X. 25.

A CSEMADOK Központi Bizottsága

7