A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-22 / 47. szám
ehhez az, hogy ennek szükségességét hangsúlyozza vagy határozatba foglalja a párt központi bizottsága. Ezeket az elveket a gyakorlatban kell megvalósítani, s ez elsősorban a különböző szintű pártszervek és -szervezetek feladata. A párt és a tömegek kapcsolata elmélyítésének fő porondja az üzem, a vállalat és a különböző munkahelyek. Az itt dolgozó pártszervek és -szervezetek s a párttagok következetes munkájától függ, hogy ez a kapcsolat mennyire mélyíti el a párt politikája iránti bizalmat. Itt valósul meg a párt politikája, itt történik döntés a párt politikájának sorsáról a szó legszorosabb értelmében. Az üzemek, vállalatok azok a helyek, ahol az ott élő és dolgozó kommunisták elsőrendű kötelessége naponta meggyőzni a pártonkívülieket a párt politikájának helyességéről és megnyerni őket e politika megvalósításának. Itt azonoan le kell szögezni: a párt és a tömejek kapcsolatának elmélyítése nem csak azt jelenti, hogy meg kell győzni a dolgozókat a párt célkitűzéseinek heyességéröl, itt sokkal többről van szó. ^rról, hogy a dolgozókkal megtárgyaljuk a tervek teljesítésével, de a a munka szervezésével és az irányító szervek munkájával kapcsolatban is. Mert sose feledjük el, hogy a széles dolgozó tömegek azok, amelyek naponta a saját bőrükön érzik a vezetés minőségét és Fogyatékosságait is. Ezért a munkahelyi pártmunka egyik elengedhetetlen követelménye, hogy a pártszervezetek, a kommunisták ismerjék a dolgozók nézeteit, véleményét, elvárásait és elképzeléseit. Őszintén és nyíltan meg kell mondani, hogy a párt és a tömegek kapcsolatában nem szabad olyan helyzetnek előállnia, hogy valakik úgy gondolják, az ő feladatuk az, hogy valakiket kioktassanak, valakiknek mindent megmagyarázzanak, mert úgymond, ők erre hivatottak. Ez a dolognak csak az egyik oldala, a másik az, hogy akik irányítani és vezetni akarnak, azoknak viszont tanulniuk kell a tömegektől, a tömegek gyakorlatából, a termelő, a kulturális és a politikai munka területén felhalmozódott rengeteg tapasztalatból. Itt nincs helye a beképzeltségnek, az „én mindent tudok" póznak, de sok vezető beosztású dolgozónak le kell szállnia a magas lóról és többet kell találkoznia, beszélgetnie a munkásokkal, a dolgozói kollektívákkal, hogy közösen megtárgyalják a vezetés és a termelés problémáit, kikérve a munkások, a dolgozók javaslatait és véleményét. A kommunisták, de különösen a vezető beosztású dolgozók és a tömegek élő kapcsolatát nem tudják pótolni sem a tömegtájékoztatási eszközök, sem a brosúrák. Ezért a tömegek aktivitása kibontakoztatásának egyik legfontosabb eszköze a személyi kapcsolat elmélyítése volt és marad. Ezért hangsúlyozza a CSKP KB 18. ülésén elhangzott elnökségi beszámoló: „Az emberek öntudatossága és utunk helyességéről való meggyőződése a jövőben is előrehaladásunknak, minden feladat teljesítésének nagyon fontos ereje ... Hangsúlyozzuk például azt a követelményt, hogy az intézkedéseket megfeelőképpen kell megvitatni a dolgozókkal, mert az eredmény attól függ, hogy az emberek hogyan értik meg és támogatják az intézkedéseket". A beszámoló a továbbiakban arról is beszél, hogy a gazdálkodás megjavítása érdekében különböző intézkedések születtek. Csakhogy a politikai munkát, az emberek meggyőződését és öntudatossá nevelését semmi sem pótolhatja. Mindezek a kérdések a szocialista demokrácia és ezen belül az üzemi demokrácia elmélyítésével is szorosan összefüggnek. Ez a demokrácia — állapítja meg a beszámoló — arra támaszkodik, hogy az emberek minél szélesebb körben és közvetlenül részt vesznek a politika kimunkálásában, megvalósításában és gyakorlati ellenőrzésében, az üzemek, a települések ügyeire, valamint az egész társadalom és az állam életét érintő ügyekre vonatkozó mindennapos konkrét döntésekben. Pártunk és minden maxista párt a tömegekkel való szoros kapcsolat elmélyítése területén a társadalmi szervezetek aktív munkájára is támaszkodik. A dolgozók millióit tömörítő társadalmi szervezetek, a szocializmus viszonyai között az transzmissziós szíj szerepét töltik be, ami azt jelenti, hogy ezek a szervezetek jellegük szerint átviszik a párt gazdasági, kulturális és politikai elképzeléseit a széles pártonkivüli tömegekre és ennek szellemében végzik munkájukat. A társadalmi szervezetek és ezek tagjai aktívan kiveszik részüket az össztársadalmi problémák megoldásából, az építő feladatok teljesítéséből, a kultúra és a művészetek fejlesztéséből és segítenek megvalósítani a szocialista ember nevelésének nagy feladatát a párt politikájának szellemében. A társadalmi szervezetek aktivitása, illetve ennek fokozása a jövőben is döntő befolyással lesz a dolgozók politikai állásfoglalásának kialakítására, eszmei és politikai nevelésére. Ezért hangsúlyozza a CSKP KB 18. ülésén elhangzott elnökségi beszámoló: „Előbbre kell lépnünk igyekezetünkben, hogy teljes mértékben felkaroljuk dolgozóink nagy társadalmi aktivitását és kezdeményezését, amelyet a nemzeti bizottságok és á Nemzeti Front egész politikai rendszere képvisel. A nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek és az állami szervek körültekintőbben foglalkozzanak az állampolgárok észrevételeivel, javaslataival, indítványaival és panaszaival." A központi bizottság ülésén elhangzott beszámoló továbbá megkülönböztetett figyelemben részesíti a forradalmi szakszervezeti mozgalmat, ennek jelentőségét, hangsúlyozva: „Alapvető, pótolhatatlan szerepe van főleg a forradalmi szakszervezeti munkásmozgalomnak, a dolgozók legjelentősebb tömegszervezetének. Politikánk célja továbbra is fejleszteni a szakszervezeteknek a dolgozók jogai és érdekei érvényesítésével kapcsolatos küldetését, együttes felelősségét a társadalmi feladatok megoldásáért, a szociális és gazdasági fejlődés valamennyi kérdése eldöntéséért, gazdaságunk hatékonysága növeléséért és a munka minőségének javításáért." Pártunk tehát tudatában van annak, hogy a fejlett szocialista társadalmat a sokmilliós pártonkivüli tömegek segítségével tudjuk felépíteni. Pártunknak ma egymillió ötszázezer tagja és tagjelöltje van, az országnak pedig tizenötmillió lakosa, ezért számunkra egyáltalán nem lehet mindegy, hogy ennek a sokmilliós pártonkívül tömegnek milyen öntudatos és felelősségteljes a hozzáállása a munkájához a szocializmus építésében. Döntő kérdés ez szocialista előrehaladásunk szempontjából, és pártunk ezért tartja igen fontosnak, hogy a XVI. kongresszus előkészítésének időszakában tovább mélyüljön és erősödjön a párt és a pártonkivüli tömegek kapcsolata az eredményes alkotómunka kibontakozása érdekében. VARGA JÁNOS A CSEMADOK helyi szervezeteiben — különösen ott, ahol művelődési klubok is tevékenykednek — igen sokrétű népművelői munka folyik. Örvendetes jelenség, hogy a különböző ismeretterjesztő előadások száma évről évre emelkedik. Természetesen vannak témák, amelyekről gyakrabban szó esik, hiszen nagyobb az érdeklődés irántuk, s talán hamarabb akad szakember is, aki megtartja az előadást Nem titok, hogy a helytörténeti, honismereti és az irodalmi vonatkozású előadások a legkedveltebbek és a leglátogatottabbak. Ez kétségtelenül egy meglévő egészséges lokálpatriotizmusnak a jele, s, ezért semmi kivetnivalót nem találok benne. Ugyanakkor azonban nem hallgathatom el azt sem, hogy ez az egyoldalúság, jobban mondva ez az arányeltolódás engem meglehetősen aggaszt. A félreértések elkerülése végett megjegyezném rögtön, hogy nem a helytörténeti, honismereti vagy irodalmi előadások számát sokallom, hanem az egyéb kérdésekkel foglalkozók számát keveslem. Azt hiszem lényegesen több szó eshetne a természettudományok, mindenekelőtt a fizika, kémia, biológia valamint a műszaki tudományok, az űrkutatás legújabb eredményeiről. Annál is inkább, hiszen az iskola padjaiból végérvényesen kikerült embernek rendszerint ritkán adódik lehetősége, hogy saját maga figyelemmel kísérje ezeknek a tudományoknak a fejlődését. Persze nem állítom, hogy az ilyen jellegű előadások hiányoznak a művelődési klubok munkatervéből, sőt még arra is tudnék példát hozni, hogy némelyik CSEMADOK helyi szervezetbe ismert csehszlovákiai magyar kutatót hívtak meg, aki igen érdekfeszítően beszélt saját munkájáról és azokról a legújabb eredményekről, amelyeket az általa is művelt tudományágban elértek. De gyakrabban is sor kerülhetne rájuk. Sokan persze megkérdezhetnék, hogy honnan kerítsenek előadót, elvégre tudományos kutató nem minden kisvárosban akad. Ez valóban probléma, de részben megoldható, ha az egyes művelődési klubok közötti együttműködés kiterjed az előadók és a témák „cseréjére" is. A Központi Klubtanács is nyilvántarthatná azokat a szakembereket, akik szívesen vállalkoznak az ismeretterjesztés nem könnyű feladatára, és szükség esetén a helyi szervezetek és a művelődési klubok figyelmébe ajánlhatná őket. Vannak aztán a népművelő munkának olyan területei is, amelyeket nem azért hanyagolnak el, mert nincs kéznél megfelelő képzettségű szakember, hanem egyszerűen azért mert senkinek sem jut eszébe, hogy ott is lehetne keresni valamit Eléggé közismert — s egyúttal elszomorító is — az a tény, hogy az emberek többségének a zenei műveltsége meglehetősen hézagos Sajnos az iskolában sem fordítanak kellő figyelmet a zenei műveltség elmélyítésére, ezért kétszeresen is indokolt lenne, hogy a CSEMADOK népművelői tevékenységében jóval nagyobb helyet kapjon a zenei ismeretek terjesztése. Úttörő kezdeményezések már ezen a területen is vannak, például az „opera-disco", amelyről lapunkban is hírt adtunk, vagy a Liszt Ferenc Klub megalakítása stb. Őszintén remélem, hogy nem maradnak visszhangtalanul. LACZA TIHAMÉR 3
