A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-22 / 47. szám

ehhez az, hogy ennek szükségességét hangsúlyozza vagy határozatba foglalja a párt központi bizottsága. Ezeket az elveket a gyakorlatban kell megvalósí­tani, s ez elsősorban a különböző szintű pártszervek és -szervezetek feladata. A párt és a tömegek kapcsolata elmélyí­tésének fő porondja az üzem, a vállalat és a különböző munkahelyek. Az itt dolgozó pártszervek és -szervezetek s a párttagok következetes munkájától függ, hogy ez a kapcsolat mennyire mélyíti el a párt politikája iránti bizal­mat. Itt valósul meg a párt politikája, itt történik döntés a párt politikájának sor­sáról a szó legszorosabb értelmében. Az üzemek, vállalatok azok a helyek, ahol az ott élő és dolgozó kommunisták elsőrendű kötelessége naponta meg­győzni a pártonkívülieket a párt politi­kájának helyességéről és megnyerni őket e politika megvalósításának. Itt azon­oan le kell szögezni: a párt és a töme­­jek kapcsolatának elmélyítése nem csak azt jelenti, hogy meg kell győzni a dolgozókat a párt célkitűzéseinek he­­yességéröl, itt sokkal többről van szó. ^rról, hogy a dolgozókkal megtárgyal­juk a tervek teljesítésével, de a a munka szervezésével és az irányító szervek munkájával kapcsolatban is. Mert sose feledjük el, hogy a széles dolgozó tö­megek azok, amelyek naponta a saját bőrükön érzik a vezetés minőségét és Fogyatékosságait is. Ezért a munkahelyi pártmunka egyik elengedhetetlen köve­telménye, hogy a pártszervezetek, a kommunisták ismerjék a dolgozók né­zeteit, véleményét, elvárásait és elkép­zeléseit. Őszintén és nyíltan meg kell mondani, hogy a párt és a tömegek kapcsolatában nem szabad olyan hely­zetnek előállnia, hogy valakik úgy gon­dolják, az ő feladatuk az, hogy valaki­ket kioktassanak, valakiknek mindent megmagyarázzanak, mert úgymond, ők erre hivatottak. Ez a dolognak csak az egyik oldala, a másik az, hogy akik irányítani és vezetni akarnak, azoknak viszont tanulniuk kell a tömegektől, a tömegek gyakorlatából, a termelő, a kulturális és a politikai munka területén felhalmozódott rengeteg tapasztalat­ból. Itt nincs helye a beképzeltségnek, az „én mindent tudok" póznak, de sok vezető beosztású dolgozónak le kell szállnia a magas lóról és többet kell találkoznia, beszélgetnie a munkások­kal, a dolgozói kollektívákkal, hogy kö­zösen megtárgyalják a vezetés és a termelés problémáit, kikérve a munká­sok, a dolgozók javaslatait és vélemé­nyét. A kommunisták, de különösen a vezető beosztású dolgozók és a töme­gek élő kapcsolatát nem tudják pótolni sem a tömegtájékoztatási eszközök, sem a brosúrák. Ezért a tömegek aktivi­tása kibontakoztatásának egyik legfon­tosabb eszköze a személyi kapcsolat elmélyítése volt és marad. Ezért hang­súlyozza a CSKP KB 18. ülésén elhang­zott elnökségi beszámoló: „Az embe­rek öntudatossága és utunk helyessé­géről való meggyőződése a jövőben is előrehaladásunknak, minden feladat teljesítésének nagyon fontos ereje ... Hangsúlyozzuk például azt a követel­ményt, hogy az intézkedéseket megfe­­előképpen kell megvitatni a dolgozók­kal, mert az eredmény attól függ, hogy az emberek hogyan értik meg és támo­gatják az intézkedéseket". A beszámoló a továbbiakban arról is beszél, hogy a gazdálkodás megjavítása érdekében különböző intézkedések születtek. Csakhogy a politikai munkát, az embe­rek meggyőződését és öntudatossá ne­velését semmi sem pótolhatja. Mindezek a kérdések a szocialista de­mokrácia és ezen belül az üzemi de­mokrácia elmélyítésével is szorosan összefüggnek. Ez a demokrácia — álla­pítja meg a beszámoló — arra támasz­kodik, hogy az emberek minél széle­sebb körben és közvetlenül részt vesz­nek a politika kimunkálásában, megva­lósításában és gyakorlati ellenőrzésé­ben, az üzemek, a települések ügyeire, valamint az egész társadalom és az állam életét érintő ügyekre vonatkozó mindennapos konkrét döntésekben. Pártunk és minden maxista párt a tö­megekkel való szoros kapcsolat elmé­lyítése területén a társadalmi szerveze­tek aktív munkájára is támaszkodik. A dolgozók millióit tömörítő társadalmi szervezetek, a szocializmus viszonyai között az transzmissziós szíj szerepét töltik be, ami azt jelenti, hogy ezek a szervezetek jellegük szerint átviszik a párt gazdasági, kulturális és politikai elképzeléseit a széles pártonkivüli tö­megekre és ennek szellemében végzik munkájukat. A társadalmi szervezetek és ezek tagjai aktívan kiveszik részüket az össztársadalmi problémák megoldá­sából, az építő feladatok teljesítéséből, a kultúra és a művészetek fejlesztésé­ből és segítenek megvalósítani a szoci­alista ember nevelésének nagy felada­tát a párt politikájának szellemében. A társadalmi szervezetek aktivitása, illet­ve ennek fokozása a jövőben is döntő befolyással lesz a dolgozók politikai állásfoglalásának kialakítására, eszmei és politikai nevelésére. Ezért hangsú­lyozza a CSKP KB 18. ülésén elhangzott elnökségi beszámoló: „Előbbre kell lép­nünk igyekezetünkben, hogy teljes mér­tékben felkaroljuk dolgozóink nagy tár­sadalmi aktivitását és kezdeményezé­sét, amelyet a nemzeti bizottságok és á Nemzeti Front egész politikai rendszere képvisel. A nemzeti bizottságok, a tár­sadalmi szervezetek és az állami szer­vek körültekintőbben foglalkozzanak az állampolgárok észrevételeivel, javasla­taival, indítványaival és panaszaival." A központi bizottság ülésén elhangzott beszámoló továbbá megkülönböztetett figyelemben részesíti a forradalmi szak­­szervezeti mozgalmat, ennek jelentősé­gét, hangsúlyozva: „Alapvető, pótolha­tatlan szerepe van főleg a forradalmi szakszervezeti munkásmozgalomnak, a dolgozók legjelentősebb tömegszerve­zetének. Politikánk célja továbbra is fejleszteni a szakszervezeteknek a dol­gozók jogai és érdekei érvényesítésével kapcsolatos küldetését, együttes fele­lősségét a társadalmi feladatok megol­dásáért, a szociális és gazdasági fejlő­dés valamennyi kérdése eldöntéséért, gazdaságunk hatékonysága növeléséért és a munka minőségének javításáért." Pártunk tehát tudatában van annak, hogy a fejlett szocialista társadalmat a sokmilliós pártonkivüli tömegek segít­ségével tudjuk felépíteni. Pártunknak ma egymillió ötszázezer tagja és tagje­löltje van, az országnak pedig tizenöt­­millió lakosa, ezért számunkra egyálta­lán nem lehet mindegy, hogy ennek a sokmilliós pártonkívül tömegnek milyen öntudatos és felelősségteljes a hozzáál­lása a munkájához a szocializmus épí­tésében. Döntő kérdés ez szocialista előrehaladásunk szempontjából, és pártunk ezért tartja igen fontosnak, hogy a XVI. kongresszus előkészítésé­nek időszakában tovább mélyüljön és erősödjön a párt és a pártonkivüli tö­megek kapcsolata az eredményes alko­tómunka kibontakozása érdekében. VARGA JÁNOS A CSEMADOK helyi szervezeteiben — kü­lönösen ott, ahol művelődési klubok is tevé­kenykednek — igen sokrétű népművelői mun­ka folyik. Örvendetes jelenség, hogy a külön­böző ismeretterjesztő előadások száma évről évre emelkedik. Természetesen vannak té­mák, amelyekről gyakrabban szó esik, hiszen nagyobb az érdeklődés irántuk, s talán hama­rabb akad szakember is, aki megtartja az előadást Nem titok, hogy a helytörténeti, honismereti és az irodalmi vonatkozású elő­adások a legkedveltebbek és a leglátogatot­tabbak. Ez kétségtelenül egy meglévő egész­séges lokálpatriotizmusnak a jele, s, ezért semmi kivetnivalót nem találok benne. Ugyan­akkor azonban nem hallgathatom el azt sem, hogy ez az egyoldalúság, jobban mondva ez az arányeltolódás engem meglehetősen aggaszt. A félreértések elkerülése végett megjegyez­ném rögtön, hogy nem a helytörténeti, honis­mereti vagy irodalmi előadások számát sokal­­lom, hanem az egyéb kérdésekkel foglalkozók számát keveslem. Azt hiszem lényegesen több szó eshetne a természettudományok, minde­nekelőtt a fizika, kémia, biológia valamint a műszaki tudományok, az űrkutatás legújabb eredményeiről. Annál is inkább, hiszen az iskola padjaiból végérvényesen kikerült em­bernek rendszerint ritkán adódik lehetősége, hogy saját maga figyelemmel kísérje ezeknek a tudományoknak a fejlődését. Persze nem állítom, hogy az ilyen jellegű előadások hi­ányoznak a művelődési klubok munkatervé­ből, sőt még arra is tudnék példát hozni, hogy némelyik CSEMADOK helyi szervezetbe is­mert csehszlovákiai magyar kutatót hívtak meg, aki igen érdekfeszítően beszélt saját munkájáról és azokról a legújabb eredmé­nyekről, amelyeket az általa is művelt tudo­mányágban elértek. De gyakrabban is sor kerülhetne rájuk. Sokan persze megkérdez­hetnék, hogy honnan kerítsenek előadót, el­végre tudományos kutató nem minden kisvá­rosban akad. Ez valóban probléma, de részben megoldható, ha az egyes művelődési klubok közötti együttműködés kiterjed az előadók és a témák „cseréjére" is. A Központi Klubtanács is nyilvántarthatná azokat a szakembereket, akik szívesen vállalkoznak az ismeretterjesz­tés nem könnyű feladatára, és szükség esetén a helyi szervezetek és a művelődési klubok figyelmébe ajánlhatná őket. Vannak aztán a népművelő munkának olyan területei is, amelyeket nem azért hanya­golnak el, mert nincs kéznél megfelelő kép­zettségű szakember, hanem egyszerűen azért mert senkinek sem jut eszébe, hogy ott is lehetne keresni valamit Eléggé közismert — s egyúttal elszomorító is — az a tény, hogy az emberek többségének a zenei műveltsége meglehetősen hézagos Sajnos az iskolában sem fordítanak kellő figyelmet a zenei művelt­ség elmélyítésére, ezért kétszeresen is indokolt lenne, hogy a CSEMADOK népművelői tevé­kenységében jóval nagyobb helyet kapjon a zenei ismeretek terjesztése. Úttörő kezdemé­nyezések már ezen a területen is vannak, például az „opera-disco", amelyről lapunkban is hírt adtunk, vagy a Liszt Ferenc Klub megalakítása stb. Őszintén remélem, hogy nem maradnak visszhangtalanul. LACZA TIHAMÉR 3

Next

/
Thumbnails
Contents