A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-15 / 46. szám
KÖNYV Foto (Moholy-Nagy László) A Corvina Kiadó gondozásában megjelenő sorozat, a Fotóművészeti Kiskönyvtár legújabb kötete 64 müvészfoto bemutatásával kelt érdeklődést. Ezek a felvételek ugyanis mérföldkövek gyanánt jelzik egy világhírű művész, Moholy-Nagy László alkotó tevékenységének főbb szakaszait. Fotogramok, montázsok, fotoplasztikák, portrék, tipfotók, riportképek, aktfelvételek, rajzolt fényképek és egy önarckép bizonyítják: Moholy-Nagy László a fény alakításának és a fénnyel való alakításnak művésze volt, életművében a fény-képezés (!) különös jelentőségű volt. Említésre méltó, hogy az 1946-ban, Chicagóban elhúnyt művész Kassák Lajos aktivista csoportjának tagja volt, berlini emigrációja idején pedig a MA, vagyis Kassák lapjának munkatársa. Bratislavában, 1931- ben az iparművészeti főiskola előadójaként is tevékenykedett, majd 1935-ben itt és Brnóban is megrendezték kiállítását. Ludvík Souček pedig 1965-ben, Bratislavában is megjelentette fotóinak egy részét. Minderről a kötetben közölt életrajzból is tudomást szerezhet az olvasó. Abból az életrajzból, amelyet gondos körültekintéssel, művészettörténészi hozzáértéssel Beke László írt. Tanulságos olvasmány ez az életrajz, mert nemcsak hiteles adatok gyűjteménye, hanem a világhírű fotós életművének elemzése is. Többek között megtudhatjuk, hogy Moholy-Nagy László miként határozta meg „a fotografikus látás nyolc fajtáját" és a fényképezés alkalmazási területeit. A kötetben látható felvételek képmagyarázatait Franz Roh és maga a művész irta. Ezek a képmagyarázatok nemcsak azoknak adnak tájékoztatást, akik a müvész-által teremtett képi világot óhajtják megismerni, hanem azoknak is, akik fényképezőgépet vesznek a kezükbe, s megpróbálják művészi szemmel nézni, látni, alkalmanként másokkal is megláttatni napjaink valóságát. Hajdú András RÁDIÓ Maráz László: Hazatérés „Egy fejezet tágabb hazánk, Kelet-Európa történelméből parasztsorsokban tükröztetve" — írja Maráz László legújabb dokumentumjátékáról Lékay Ottó dramaturg a Rádióújság előzetesében. A dokumentumjátékot a közelmúltban sugározta a budapesti Kossuth rádió. A rádiójátékot hallgatva örömmel állapíthattuk meg, hogy a neves dokumentumjátékszerző továbbra is hű maradt önmagához, hogy következetesen kitart a dokumentumjáték maga kitalálta válfaja, az egyszerű parasztsorsokon keresztüli történelemábrázolás, vagy ahogyan egy korábbi kritikusa irta, „az irodalmi szférába emelt egyszerű valóság" ábrázolása mellett. Az olvasó talán még emlékszik a HÉT 1978-as évfolyamának 24. számában az „Otthon és szülőföld" címen megjelent interjúra, melyet a — Prix Italia rádiósfesztiválon díjnyertes — Megbékélés című dokumentumjátéka kapcsán készített Maráz Lászlóval e sorok írója. Az akkor elhangzottakból azonnal egyértelművé válik előttünk a szerző tiszteletet parancsoló következetességének oka, hisz a Najzvadrói elindult Parasztfiú sorsa egy a saját maga által később, „mikrofonnal megírt" sorsok közül, ő maga is ugyanúgy bekerül annak idején a történelem őrült forgásába, mint eddigi dokumentumjátékainak (Megbékélés, Ki meg nem hal fiatalon, Másokért élni. Az út) egyszerű, a nagy történelmi változások szempontjából teljesen névtelen hősei. Legutóbbi — Hazatérés című — dokumentumjátéka csak annyiban különbözik az előzőektől, hogy szereplői, a bukovinai székelyek, a népek képzeletbeli (és valóságos) országútjának egy másik ágán vonultak. Ha az események nem is, a téma sokak számára ismerős. Maráz László dokumentumjátékai (egyik jobban, másik kevésbé, vagy inkább árnyaltabban) magukban hordozzák ezt a fájdalmat. Egyszerű szereplői, minden általuk kiejtett szó, súlyos, drámai gondolatok hordozói, élő felkiáltójelekként figyelmeztetik a ma nemzedékét Közép-Európa nem is olyan régmúlt szomorú jellegzetességére. S éppen ebben rejlik Maráz László dokumentumjátékainak időszerűsége és létjogosultsága. Németh Gyula SZÍNHÁZ Markó Iván együttese Bratislavában A Bratislavai Zenei Ünnepségen a Szlovák Nemzeti Színház opera- és balett-társulatának színpada látta vendégül a győri Kisfaludy Színház balett-együttesét. Ez az együttes minden tekintetben fiatal, hiszen első bemutatójától még egy kerek esztendő sem telt el, és táncosai is alig egy éve, hogy diplomáztak. Otthonuk, a győri Kisfaludy Színház pedig Európa egyik legkorszerűbb és legimpozánsabb színházépülete. Az együttes művészeti vezetője és koreográfusa Markó Iván, aki miután végzett a budapesti Állami Balettintézetben, az Operaházhoz szerződött, ahol több főszereppel bízták meg, majd a világhírű francia balettmester, Maurice Béjart „A XX. Század Balettje" nevű társulatának volt két évadon keresztül vezető szólótáncosa. Győri vendégeink három egyfelvonásossal mutatkoztak be. Az est nyitószáma, A Nap szerettei — Carl Orff: Carmina Burana című kantátájára koreografált táncjáték. A nagy ének- és zenekari apparátust igénylő, leleményes ritmikájú partitúra, melynek szövegét középkori pajzán latin versekből válogatta össze a szerző, eleve színpadi megformálásra kívánkozik. Markó Iván nem illusztrálta a kantáta egyes tételeit. Cselekmény nélküli koreográfiát tervezett, melybe mély szimbólumokat kódolt. A Nap sugarai által megtermékenyített életet adó Föld gyermekének, az örökké kereső csüggedő és ujjongó embernek himnuszát alkotta meg. A különleges egzotikus atmoszférát keltő Szamuráj hagyományos népi ütő és fúvóshangszerekre íródott. A Szamuráj tanítványai körében a kérlelhetetlen fanatizmus megtes tesítője, ám magányában kétségektől mar cangolva szenved. Fülöp Viktor megdöbben tő kifejező erővel jelenítette meg a mégha sonlott ember tragikumát. Egy nagy táncos színész remeklésének lehettünk szerencsés tanúi. A balettestet Richard Strauss Friedrich Nietsche által inspirált És imigyen szóla Za rathusztra című szimfonikus költeménye alapján kreált Stációk zárták. A főszerepet Markó Iván táncolta rendkívüli művészi átélés""!. KOlyprisen enn-sk 57 (éncjáteknak a színre vitele volt rendkívül attraktív. Forrai Gáborról, Gombár Juditról és Meller Andrásról csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk, mert kosztümeik, díszleteik a többi darabban is teljes mértékben támogatták a koreográfus-rendező szándékait. Vojtek Miklós TELEVÍZIÓ Füst Milán: IV. Henrik király Úgy tűnik, csodák mégiscsak vannak. Mert bizony egy kisebb fajta csodával ér föl, hogy a pesti televízió bemutatta Füst Milán immár majd ötvenesztendös drámájának tévéadaptációját. Kevesen tudják, hogy a szerencsétlen Negyedik Henrik nemcsak drámai hősként volt ugyancsak balsorsú király, hanem drámaként is. A harmincas évek legelején, alkotó tehetsége zenitjén írta a szerző ezt a művét, melyről a kortárs és tanítvány Weöres Sándor már 1939-ben így vélekedett: „Úgy érzem, egészen hatalmas, shakespeare-i munka, azt hiszem, a »Bánk bán« óta az első igazi szomorújáték a magyar irodalomban ... a magyar irodalom egyik fő műve". S bizony mégis több évtized kellett, hogy elteljen, mig a magyar irodalomnak eme fő müve egyáltalán színpadot talált. Annak idején Gábor Miklós ásta ki a feledésből a drámát, s ugyancsak ő támasztotta föl újra, immár rendezőként, alig egy esztendeje. Aligha megjósolható, hogy a krimikhez, szirupos történetekhez szoktatott tévé-közönség milyen érzésekkel fogadta ezt a különös, ízig-vérig Füst Milán-i szomorújátékot, szakmai sikerét megjósolni azonban korántsem ilyen bajos. Különösen szerencsés telitalálatnak tűnik a főszereplőnek, Gálffy Lászlónak a kiválasztása e, bízvást állíthatjuk, nem mindennapi szerepre. Gálffy végig bírja a magas hőfokot s maradéktalanul el tudja velünk hitetni e különc uralkodónak a portréját. S minthogy az egész mű súlya az ö vállán nyugszik, alig-alig zavaró, hogy a többiek nem bírják szusszal a főszereplő iramát. Ők ugyanis szintén Negyedik Henriket játszanak, de nem a Füst Milán Henrikét, inkább valami shakespeare-i vagy méginkább shakespeare-inek vélt alakokat. Mi a titka, mi a rejtélye a Füst Milán-i életműnek? Füst Milán a század világirodalmának nagy különcei közé tartozik, azon különcök közé, akik épp eme különcségükkel találtak rá a XX. század hangjára. Proust, Joyce, Kafka, Beckett, a magyarok közül Szentkuthy Miklós említhető vele egy sorban. S életművének sorsa is amazokéval rokon. A Negyedik Henrikét elfeledték újra meg újra, s midőn tiszavirág-életű drámák halmoztak sikert-sikerre, a IV. Henrik ugyanúgy, mint a „Boldogtalanok" s voltaképpen az egész Füst Milán-i életmű, tovább lapul az ismeretlenségben. Vajon a mostani tévéadaptáció mozdít-e valamit mostoha sorsukon ? -esi-Ezek a fémhengerek a nyugat-magyarországi Szombathelyen ágaskodnak az ég felé. Építésüket ez év nyarán fejezték be, s megtöltésükhöz szinte azonnal hozzáláttak: hiszen a kozmikus kornak ezek az építményei tulajdonképpen gabonatáro-A brémai kerékpároskongresszus egyik szenzációja volt ez a nagyon kényelmes és energiatakarékos háromkerekű, amelylyel fotelben ülve lehet kerekezni. Rossz időben tetőt is lehet húzni a kényelmesen utazó feje fölé. A rigai óvodák növendékei az idén már a közlekedési szabályokat is tanulják. A három-négy éves gyerekek először megtanulják, hogyan kell helyesen járni a városban. a nagyobbak pedig a közlekedési játszótereken sajátítják el a legfontosabb tudnivalókat. 8
