A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

MEGEMLÉKEZÉS

Október elsején, a zene világnapján szerte a földkerekségen megünnepelték a zeneművészet nagyjait. Bartók Béláról kétszeresen is volt okunk megemlékezni, hiszen szeptember 26-án volt halálának 35. évfordulója.

A huszadik század magyar zenei géniuszának művészi kibontakozásában jelentős szerep jutott Szlovákia fővárosának, ahol Bartók Béla gimnazistaként — 1894—1899-ig — öt évet töltött. Az itteni évek alatt Erkel Lászlónál és Hyrtlnél zongorajátékait magas művészi fokra fejlesztette, rendszeresen komponált és tanulmányozta a zeneirodalmat. Itt kötött barátságot Dohnányi Ernővel, akinek példája nagy hatással volt fejlődésére. A tartalmas diákéveket emléktábla idézi a Klariská utcában. Október elsején a CSEMADOK nevében dr. György István, a Központi Bizottság vezető titkára és Petrik József a Központi Bizottság titkára Bartók Béla em léktáblájánál koszorút helyezett el.

IPrandt Sándor felvétele)

MÁSODIK INDULÁS

Hosszúszón (Dlhá Ves), ebben a 830 lakosú kisközségben sok tagja van a CSEMADOK helyi szervezetének. Csaknem ötéves pangás után újra „rügyezni" kezd a szervezeti élet. virágot hozóan, termést Ígérőén.

Micsinszky Jánosné egy éve áll a szervezet élén. Ez az év meghozta a fölocsúdást, a második kezdetet a szervezet életében; újjászervezték a 30 tagú énekkart, új tánccsoport alakult. A tizenkét táncoshoz azonban oktató kellene, aki szakértelemmel foglalkozna velük. Jelenleg Babus Dénesné a vezetőjük, munkája megbecsülést érdemel.

A tánccsoport az idén már szerepelt a járási dal- és táncünnepélyen, az énekkar pedig a forradalmi dalok járási fesztiválján.

— Mivel magyarázza az utóbbi évek hullámvölgyét? — kérdezem az elnöktől.

— Sok oka, összetevője van ennek — mondja —, mindenesetre nagyon sok múlik a vezetőségen; tekintéllyel kell rendelkeznie.

Volcskó Gyula, az énekkar vezetője szerint a probléma korunk jellegzetesen „divatos" életformájában keresendő. Történetesen abban, hogy az emberek kezdenek mértéktelenül anyagiasak lenni.

— Mik a gyógyulás első jelei? — kérdezem Poma János vezetőségi tagtól.

— Ismét működik a tánccsoport és az énekkar, szereplésükön kívül egyéb akciókat is szerveztünk, például előadásokat. Társadalmi munkával segítettük a szövetkezetét. Kaszáltunk, szénát gyűjtöttünk, de a szövetkezet sem mutatkozott hálátlannak.

— Mivel viszonozta az önzetlen segítséget?

— Ruhát vásárolt az énekkarnak. Ezenkívül rendszeres időközönként meghívják a Tháliát, és fedezik az ezzel járó költségeket.

— Jelenleg min dolgozik, mit szervez a vezetőség ?

— Újabb előadásokat tervezünk, mivel fontosnak tartjuk az ismeretterjesztést, valamint az emberek tudásszintjének a növelését. Továbbá egy szabászati tanfolyam megindításán fáradozunk.

— De a legnagyobb akcióra, egy műsoros

estre a kecsöi helyi szervezettel közösen készülünk — veszi át a szót Volcskó Gyula.

— Ezt mindkét faluban bemutatjuk majd. Közelebb akarjuk hozni egymáshoz a két község lakóit.

— Szorgalmas tanulás, gyakorlás, próbák eredményeként jöhet létre egy új műsor — vallja az újjáalakult énekkar vezetője. A próbákon és a szerepléseken közösségi légkörnek kell kialakulnia az éneklők között. Rendszeresség az összejöveteleken, szilárd elhatározás a cél érdekében: ez a jövő, a fejlődés titka. Persze még az is, hogy a tágabb közösség, a falu, erkölcsileg is támogasson minket. Ez nagyon fontos.

Volcskó Gyula az anyanyelvi kultúra lelkes terjesztője. Önszorgalomból, öntudatosan képezte magát, hogy népdalkincsünk értékeit átültethesse mások, sokak szivébe. Tíz éve

— megalakulása óta — vezeti az énekkart. A hangkultúra fejlesztésére segédanyagot is kidolgozott a tagok részére zenei alapismeretekből. Most pedig tovább készülnek lépni a négyszólamú éneklés világába.

— Az ének gyönyörű, az érzelmek húrjait pengeti, s ezen keresztül az egyéniségre is hat — vallja Gyula bácsi. Az énekkar vezetősége szeretné szorosabbra fűzni az együttműködést a helybeli termelőszövetkezettel. Bíznak ennek megvalósításában, annál is inkább, mivel Koreny László agrármérnök, az efsz elnöke fölöttébb támogatja a kezdeményezést.

Abban, hogy az énekkar felújult, nagy szerepe van többek között: Kankula Tiborné, kétgyermekes anyának, aki példamutatóan szervezte a tagságot és rendszeresen eljár a próbákra. Elismerést érdemel még a két legidősebb énekes: a több mint hatvanéves Poma János és Segyó Béla bácsi.

— Ha a jövőben csak az énekkar és a tánccsoport tagjai jönnének is el a taggyűlésekre és egyéb összejövetelekre, már ezzel is jelentős eredményt érnénk el a közösségi élet megszilárdítása terén — mondja végezetül Poma János.

Korcsmáros László

SZÜRETI ÜNNEPSÉG

A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás területén évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. Mi több a földmüvesszövetkezetek és az állami gazdaságok mezőgazdasági termelésében a jelen időszakban is előkelő helyen szerepel a szőlőtermelés és a borfeldolgozás. Ennek egyik központja a járásban Csáb (Čebovce) tehát nem véletlenül kérték (hivatkozva a hajdani szüreti ünnepségekre) és kapták meg a járási méretű szüreti ünnepség megrendezésének jogát a csábi helyi szervek. Mindjárt elöljáróban le kell szögezni, hogy nagy gonddal és lelkesedéssel készítették elő és szervezték meg.

Szeptember utolsó vasárnapján a csábi pincéknél hamisítatlan környezetben és igazi szüreti jó időben felállított alkalmi szabadtéri színpad előtt több mint 1500 ember várta az ünnepély műsorát, amelyet szüreti felvonulás előzött meg. A műsorban elsőként a helyi általános iskola tánccsoportja lépett színpadra, majd ezt követően a Krtíšan Dal- és Táncegyüttes szereplése következett. A hosszúra nyúlt előadás után ismét csábi táncosok következtek. Ezúttal a felújított Szőlőskert tánccsoport mutatta be népi táncokból összeállított műsorát, amely nagy

tapsot váltott ki a közönség soraiból. Az ünnepség műsorának második részében az Ifjú Szívek kamaraegyüttese lépett színpadra. A bemutatott énekszámok és tánckompozíciók méltán nyerték el a nézők tetszését.

Mint már említettem, a szüreti ünnepség szervezői — mindenekelőtt a hnb, a művelődési otthon és a CSEMADOK helyi szervezete — nagy ügyszeretettel készítették elő a rendezvényt s azon belül a kulturális műsort, amely legnagyobb igyekezetük ellenére és a budapesti vendégművészek távolmaradásának következtében valamivel alul maradt a várakozáson. Lehetett volna sokrétűbb, egy-két árnyalattal színesebb. Szerintem például egy népi mesemondó vagy anekdotázó szereplése mindenképpen változatosabbá tette volna a műsort. A rendezvény hangulatába illett volna egy szabadtéri kiállítás is, mondjuk régi borfeldolgozó eszközökből.

A hajdani csábi szüreti ünnepségek nagy hírnévnek örvendtek. Az ideiről meg, mindent egybevetve, azt lehet mondani, hogy több évi „kényszerszünet" után kezdetnek nem volt rossz.

Kép és szöveg: Bodzsár Gyula

Oktober hatodikai) kedves venueyeket. Páratokat fogadott a CSEMADOK Központi Bizottságán a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete: a moszkvai építővállalat tíz tagú küldöttsége érkezett hozzánk — ismerkedni életünkkel, megismertetni velünk saját életüket. A tíz tagú csoportot — a moszkvai olimpiai falu építőit

— Lacza lihamer, lapunk szerkesztosegi titkára, a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnöke üdvözölte, a CSEMADOK székházában tartott baráti találkozón pedig Petrik József, a központi bizottság titkára fogadta őket. Prandl Sándor felvétele emlékezetes találkozásunk egy pillanatát örökíti meg.-ve-7