A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
képek, melyek nemcsak a táj festői szépi áéit, de az itt élő emberekre nehezedő „békebeli" társadalmi igazságtalanságokat is magas művészi szinten ábrázolják. Cseh Lajos jelentős hagyatéka bizony nagyon elkallódott, de így is sikerült olyan képeit felkutatni, amelyek nemcsak hogy ebből a tájból fakadtak, de művészeti értékűk is igen rangos. Karel Sup Morvaországból került Nógrádba, ahol hosszú éveken át festett. Hubacsek Zsigmond a város szülötte volt. Könyvkötőként kezdte, de a Szabó Gyulával kötött barátsága elvezette őt a festészethez — igazi festővé fejlődött. Szabó Gyula is Losoncon született, itt élte le az életét, miközben bebarangolta a fél világot. Olyan életművet hagyott maga után, hogy azt mindenféle szempont szerint, tiszta lelkiismerettel minősíthetjük nemcsak rendhagyónak, de a művészi érték s a számszerüség szerint is rendkívülinek. A képtár első tárlatán érthető módon tőle látható a legtöbb s egyben a leglenyűgözőbb élményt nyújtó alkotás. Szabó Gyulának sok korszaka volt. Itt az ötvenes években készült képek válogatása látható, de .., | Kémiát épülete bizonyosak lehetünk benne, hogy az elkövetkező idők során a képtár termeiben folyamatosan megismerkedhetünk majd Szabó Gyula sokrétű, hatalmas életművének nemcsak képzőművészeti, de gondolati értékeivel is. És rajta kívül persze más művészekkel. Élőkkel és nem élőkkel, nógrádiakkal és nem nógrádiakkal. Végezetül még külön hangsúlyt kell adni a Gömör és Nógrád határán élő Bácskái Béla műveinek, aki mint mindig, most is többet bizonyított a várakozásnál. Bácskái ismét fölülmúlta önmagát. Nemcsak műveinek esztétikai értékével, de a szülőföld, a mindennapi élettér iránt érzett szeretet, és elkötelezettség felmutatásával is. Egy képtár indulásához jobb tárlatot elképzelni is nehéz. Mert ahány közti időre esett, hiszen azalatt nemcsak az épülettel kapcsolatos műszaki problémákat kellett megoldani, de fel kellett kutatni a megnyitó tárlat képzőművészeti anyagát. Igaz, hogy ennek az anyagnak már esztendők óta megvolt a magja, azóta, hogy Szabó Gyula özvegye 1972-ben 138 Szabó-képből álló kollekciót ajánlott fel a városnak. Igazán nemes gesztus volt, csak éppen az épület hiányzott hozzá. Sokáig vajúdott, de 1980 őszére végre testet öltött a gondolat. A képtár igazgatói tisztjével Szabó Gyula özvegyét, Sz. Haltenberger Kingát bízták meg, aki nemcsak az értékes adománnyal, de esztendőkig tartó, fáradhatatlan szorgalommal közelített a cél felé. A képtár most már nyitva áll. Bizonyosak lehetünk abban, hogy küldetését jól látja majd el, s jelentősen segíti a környéken fellelhető képzőművészeti értékek felkutatását, a müvek bemutatását, és nem utolsósorban a vizuális, esztétikai nevelés mindennél nehezebb, rendkívül fontos szerepét is ellátja. A megnyitó tárlat anyagát hét olyan művész alkotásaiból állították össze, akik ezen a környéken születtek vagy itt éltek, akiket az itteni táj, a nép úgy ihlette meg, hogy az egész életművükre rányomta a jellegzetes nógrádi jeleket. Gyurkovics Ferenc, Gerő Gusztáv, Cseh Lajos, Szabó Gyula, Hubacsek Zsigmond, Karel Sup, és a fiatal Bácskái Béla műveinek bemutatásával tette meg első lépését a képtár a közönség felé. A rangidős közülük Gyurkovics Ferenc volt, a vérbeli posztimpresszionista, akinek műhelyében egy ideig Szabó Gyula is tanult. Gerő Gusztáv már tanult festőként, tanári /misszióval került Losoncra, s életművének jelentős részét alkotják az itt festett név szerepel itt, annyi kamarakiállítást számolhatunk, melyeknek anyaga egy kitünően összeválogatott, múltat és jelent, tájat és embert a maga egységében kifejezve jelenít meg, ugyanakkor történetileg is demonstrálja azt a hátteret, ami e képtár létrehozását szükségszerűvé tette. Én személy szerint abban is bizonyos vagyok, hogy Szabó Gyula teljes életművének bemutatása lenne a Nógrádi Képtár egyik legfontosabb küldetése. Igaz, hogy a kishíján tízezer műre tehető hagyaték csak esztendők hosszú során át vonultatható fel, de ezeket az éveket annál türelmetlenebbül várjuk. Jó utat Nógrádi Képtár! Ezentúl én is gyakrabban jövök majd Losoncra — és nem egyedül. KESZELI FERENC A reprodukciókat GYÖKERES GYÖRGY készítette malőr11
