A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
Következő számunk tartalmából: Fister Magda: ÖRÖKZÖLD TÉMA Agócs Vilmos: DÉL-CSEHORSZÁGI BENYOMÁSOK Miklósi Péter riportja a Prága—Bratislava közötti autópályáról Mózsi Ferenc: HAGYOMÁNYAINK SZERETŐ ÁPOLÁSÁÉRT Görföl-Bárdos: MÚZEUMOK ÉS EMLÉKHELYEK Az első oldalon Szabó Gyula: A losonci Poľana című festménye látható. A címlapon Keszeli Ferenc, a 24. oldalon Leo RedHnger felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Csl. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64, Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. A statisztikának — mint tudománynak és mint gyakorlatnak — az a rendeltetése, hogy megismerje a társadalom és a gazdaság helyzetét, fejlődését; hogy a társadalmi és gazdasági folyamatokat számszerű adatokkal szemléltesse s feltárja, illetve értékelje ezek összefüggéseit. Ugyancsak a statisztikai adatszolgáltatás feladata, hogy számszerű elemzéseket biztosítson a központi pártós állami szerveknek a döntések előkészítéséhez és meghozatalához, a népgazdasági tervek megalapozásához, s nem kevésbé fontos kötelessége a közvélemény tájékoztatása. Statisztikai szerveink legnagyobb erőpróbája ez idén a november elsejére meghirdetett népszámlálás lesz. A küszöbönálló népességösszeírás feladatairól JAROSLAV PETRÍK mérnökkel, a Szlovákiai Statisztikai Hivatal Lakosság- és Munkastatisztikai Főosztályának igazgatójával beszélgettünk. — Kezdjük talán a legaktuálisabb témával: a népszámlálással! Milyen szakmai tapasztalatok alapján készítették elő az idei népességösszeírást és vannak-e a korábbiaktól eltérő különlegességei ? —- Voltaképpen minden népszámlálás alapelve azonos, hiszen mindig a lakosság számát, lakás- és személyi körülményeit s ezek legfőbb sajátosságait kívánjuk felmérni. Van azonban közöttük bizonyos fokú különbség is. Ahogy a statisztika folyamatos tevékenysége fejlődik, úgy válik a népszámlálás egyre inkább a részleges adatgyűjtés ellenőrzési lehetőségévé. Az idei népszámlálást az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy a november első napjaiban lezajló országos felmérésben nagyobb hangsúlyt kapnak a lakáshelyzet és a képzettség adatai, illetve a szakképzettség, a munkahely s az életszínvonal összefüggései. Ugyancsak újdonság, hogy a lakosság központi nyilvántartásának bevezetése érdekében, a háromrészes népszámlálási összeiró-íven kívül mindenkinek egy egyéni nyilvántartási lapot is ki kell töltenie. — Sokan kérdezgetik mostanában: vajon a népszámlálás századunk „találmánya"-e, avagy már korábban is létezett? — Egy állam zavartalan fennállásának egyik alapvető feltétele, hogy ismerje lakóit. Ezért amióta csak szervezett államok léteznek, létezik a lakosság valamiféle összeírása, számlálása is. Az ősi kínai birodalomban már időszámítás előtt kétezer évvel végeztek ilyen munkát, sőt, a régi Egyiptomban ennél is korábban. Babilontól a római cenzusokig igen sokfelé találjuk írásos emlékét, nyomát annak, hogy az állam valamilyen módon megkísérelte fölmérni: kik, hányán és hogyan lakják területét? Más kérdés, hogy például a római számlálásokban csak a népesség egyes rétegei voltak képviselve. A rabszolgák szerepeltek ugyan egyik-másik összeírásban, de nem mint emberek, a népesség egyedei, hanem mint vagyontárgyak. A modem népszámlálások mindenkire kiterjednek, rendszeresek és azonos időnként ismétlődnek. — Hazánk területén mikor végeztek először népességösszeírást ? — A régi Magyarország területén a sokféle államszervezési kísérlettel foglalkozó II. József utasítására végeztek először népszámlálást. E munka bonyolultságára jellemző, hogy három évig, 1774-től 1777-ig tartott. Az első, kifejezetten modern értelemben vett népességösszeírást 1869-ben szilveszter éjjelén tartották. Századunkban a korszerű államok többsége nemcsak felismerte, de létfontosságúnak is nyilvánította a népszámlálás tényét. Nem véletlen, hogy egy sor országban az alkotmány írja elő a rendszeres és kötelező népszámlálást, máshol törvények vagy törvényerejű rendeletek intézkednek efelöl. Az ötvenes évektől kezdve az ENSZ is kidolgozott ajánlásokat az ismétlődő, rendszeres népösszeirások egybehangolására; a KGST-tagországok között pedig húsz-huszonöt éve létezik ilyen irányú együttműködés. — Csehszlovákiában tízéves rendszerességgel ismétlődnek a népszámlálások... — Igen, s rögtön hozzáfűzhetem, hogy 2 'J/ps OVlIJs
