A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-11 / 41. szám
JÁRÁSUNK FELSZABADULÁS UTÁNI FEJLŐDÉSE A felszabadulás óta eltelt harmincöt esztendő a Kassa-vidéki járásban is sohasem tapasztalt politikai, társadalmi és gazdasági fejlődést hozott. Mint az egész országban, itt is mélyre ható átalakulások mentek végbe, amelyeket sokszor el sem tudunk képzelni. Az egykor elmaradt, városkörnyéki mezőgazdasági terület gazdag ipari-agrár járássá fejlődött. A foglalkoztatottság a járásban a felszabadulás óta mintegy 8000 fővel 35 000 főre növekedett, ezenkívül további 11 000 fő dolgozik tartósan a szocialista mezőgazdaságban. Á lakosság foglalkoztatottsági aránya meghaladja a 75 százalékot, ami meghaladja a kerületi és a szlovákiai országos átlagot. A hagyományos stószi késgyártáson és a mecenzéfi (Medzev) kéziszerszám-gyártáson kívül különösen a gép- és az építőanyag-termelés fejlődött a járásban. A felszabadulás óta 23 új üzem épült. A legszembetűnőbb változások a mezőgazdasági termelésben, a szövetkezeti parasztoknak és az állami gazdaságok dolgozóinak életében, munkájában következtek be. Azelőtt alacsony szintű mezőgazdasági termelés folyt a járásban, felaprózott parcellákon, mint mindenütt az országban. Még 1950-ben 20 950 személy dolgozott a mezőgazdaságban, alacsony volt a munkatermelékenység, a mezőgazdaságban dolgozó egy személyre átlagosan 2,5 hektár föld jutott. Ma több mint 88 000 hektáron 11 600 személy gazdálkodik. Míg 1947-ben a gabona átlagos terméshozama 16,3 q volt hektáronként, 1979-ben 34,1 q volt az átlagos hektárhozam. A marhahústermelés ugyanezen időszakban több mint megkétszereződött. A kitermelt sertéshús mennyisége több mint megnégyszereződött. A szocialista, szövetkezeti mezőgazdasági termelés megszervezése igényes politikai folyamat volt. Az eredmények, amelyeket társadalmunk a kommunista párt vezetésével elér, azt mutatják, hogy igényesebb feladatok és a megnehezedett külső feltételek mellett is sikerül biztosítani a népgazdaság dinamikus fejlődését s ezzel megvalósítani a CSKP XV. kongresszusának határozatában kitűzött célt: biztosítani a dolgozók életszínvonalának emelkedését és szociális biztonságának növekedését. Szembetűnően megnyilvánul ez a Kassa-vidéki járásban is. Megnövekedett a lakosság s ezen belül a nők foglalkoztatottsága. Állandóan emelkednek a lakosság bevételei, takarékbetét-állománya, egyre többen vesznek igénybe takarékpénztári kölcsönöket. Az elmúlt harmincöt év folyamán 15 000 lakás épült a járásban, minek következtében a családoknak több mint a fele 1945 után épült, korszerű lakásokban lakik. Az életszínvonal emelkedése a háztartások ellátottságában is megmutatkozik. A járásban már csaknem minden háztartás rendelkezik mosógéppel, rádiókészülékkel és porszívóval, 25 ezer család tévékészülékkel és csaknem minden harmadik család személygépkocsival. Megnövekedett a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi segítség, javul a lakosság szociális ellátása. Változások következtek be az egészségügyi ellátásban, megjavult ennek anyagi-műszaki alapja, megnövekedett az orvosok száma, és emelkedett az egészségügyi szolgáltatások minőségi színvonala. Az iskola szocialista jellegének megszilárdulásával és az oktatás átszervezésével kapcsolatos feladatok megvalósításával minőségileg magasabb szinten biztosítják az iskolák a fiatal nemzedék műveltségi szintjének emelkedését. A 3—6 éves gyermekek 82 százaléka jár óvodába, emelkedik a pedagógusok képzettségi szint-MILAN ŠIMO, az SZLKP Kassa-vidéki (Košice-vidiek) járási bizottságának titkára je. Lényegesen megjavultak az oktatás anyagi feltételei, 1945-től 46 új általános iskola és óvoda épült a járásban. A járás bővelkedik természeti szépségekben, ami lehetővé teszi a turistaforgalom, az üdültetési szolgálatok fejlesztését. Sokan látogatják a Gömör—tornai-karsztban a Szádelői-völgyet, a ránkfüredi (Herlany) gejzírt, a ružíni duzzasztóművet, Idabukócot (Bukovec), Hernádcsányt (Čaňa), Mecenzéfet, Jászót és ezek környékét, valamint a stószi klimatikus gyógyhelyet és hidegvízgyógyintézetet. A szocialista kultúra ápolásában nagy szerepe van az újabb keletű hagyományok kialakulásának. A rozgonyi (Rozhanovce), somodi (Drienovce), nagyidai (Veľká Ida) és alsólánci (Nižný Lanec) járási, illetve körzeti folklórfesztiválok szocialista ünnepeivé lesznek a munkásoknak, szövetkezeti parasztoknak és értelmiségieknek. A járás magyar és szlovák lakossága internacionalista együttélésének manifesztációi. A felnőttoktatás, a könyvtári szolgáltatások, a filmmel való munka mellett sikeresen fejlődik az amatőr művészeti tevékenység. Ma több mint 360 amatőr művészegyüttes tevékenykedik a járásban. Különösen aktív kulturális tevékenységet fejtenek ki a CSEMADOK helyi szervezetei, ezek együttesei. A nagyidai llosvai, az abaújszinai (Seňa) Rozmaring népművészeti együttes, az újbódvai. az alsólánci, a szesztai, a komaróci, a perény-hími, a makranci, a somodi, a zsamói, a bodolói és a péderi éneklöcsoport példaképül szolgál az új kulturális-társadalmi értékek alkotó teremtésére. Bizonyítékai egyben a párt és a kormány internacionalista nemzetiségi politikájának. A szocialista internacionalizmus eszméjének erősödése gazdasági és szociális programunk konkrét teljesítésében s a mindennapos kulturális és népnevelési tevékenységben is megnyilvánul. A járásban 42 forradalmi hagyományokat ápoló szoba van. ezek s különösen a Fábry Zoltán stószi szülőházában berendezett emlékmúzeum nagy szerepet töltenek be a járás lakóinak kulturális életében. A lakosság kegyelettel ápolja, gondozza a dargói győzelmi emlékművet s a többi újabb keletű emlékművet. A felszabadulás 35. évfordulójának tiszteletére tett felajánlások összértéke a járásban 111 millió korona értéket tesz ki, az egyéni kötelezettségvállalások száma 33 617. A vállalatok, üzemek, intézmények dolgozói, a városok és községek lakói vállalták, hogy 3 500 000 órát dolgoznak társadalmi munkában környezetük fejlesztésére, szépítésére. Az első félévben vállalásaikat arányosan teljesítették, 65 millió korona értékben. Csak elismerőleg lehet szólni az egyének és a dolgozói kollektívák hősies helytállásáról. A Csehszlovák Gépjárműjavító Vállalat szepesi üzemének dolgozói 1980 első félévére előirányzott teljesitménytervüket 297 százalékra, a hemádszentistváni épületelemgyár dolgozói első féléves árutermelési tervüket 215 százalékra, az újbódvai efsz tagjai 171 százalékra teljesítették és 83 tonna hússal termeltek többet terven felül, a mislyei (Mišľa) efsz dolgozói 459 választási malaccal többet neveltek fel és a zsadányi (Ždaňa) efsz dolgozói 106 ezer liter tejjel termeltek többet terven felül. A valalikyi Állami Gazdaság kassamindszenti (Koksov Bakša) tehenésztelepének Balia Margit vezette szocialista brigádja az első félévben 9448 literrel, a zsamói tehenészet Kerekesbrigádja 82 450 liter tejjel, a hernádcsányi efsz Bittó elvtársnö vezette brigádja 16 ezer darab tojással, a csécsi (Čečejovce) efsz Dringus eltársnő vezette brigádja 117 ezer darab tojással termelt többet terven felül. Ezek az eredmények és számos más példa hatalmas ösztönzést jelentenek mindenki számára, aki részt vesz a gazdasági feladatok teljesítésében. A munkában elért eredmények, a Kassavidéki járás sikeres fejlődése is azt bizonyítja, hogy népünk a CSKP vezetésével a felszabadulás óta eltelt 35 szabad év folyamán teljesítette és következetesen továbbfejleszti a nemzeti felszabadítási harc forradalmi hagyatékát. ALEXANDER JIROUŠEK FELVÉTELE 3
