A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-11 / 41. szám

Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: KORTÁRSAK STEINER GÁBORRÓL Zs. Nagy Lajos: VÍZLÉPCSŐK A JÖVŐ SORSA A SZOCIALIZMUS... (Jevtusenko interjúja Cortazárral) Vajkai Miklós: A MENYEGZŐ Stibrányi Gusztáv: BARLANGTÚRA A BÜKKBEN Címlapunkon Gyökeres György, Molnár János, Prandl Sándor és F. Rakovský, a 24. oldalon Št. Dan­ko felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Čsl. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64, Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava. Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Kül­földre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 1 9 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156.— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­kézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. A töketerebesi járás gazdag történelmi múlt­ra tekinthet vissza. A járási székhelyről a 13. században történik az első írásos említés. Ezen a vidéken tört ki a zempléni kolerafel­­ketés 1831-ben, s a felnőtt férfilakosság nagy része 1919-ben tömegesen lépett be a Vörös Hadseregbe a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság védelmére. A mostani járás dolgozói is súlyos meg­próbáltatásokon mentek keresztül az első Csehszlovák Köztársaság és az ún. szlovák állam idején. A még az Osztrák—Magyar Monarchia idején épült terebesi cukorgyáron kívül a csaknem 100 ezer lakosú, nagy kiterjedésű járás nem rendelkezett semmi­lyen iparral. Az elmaradt mezőgazdaság — néhány száz gazdag parasztcsaládon és né­hány maradékbirtokoson kívül — a legnyo­morúságosabb megélhetést sem tudta nyúj­tani a dolgozó parasztságnak, mezőgazda­sági munkásoknak. Fontos mérföldkő volt a második világhá­ború időszaka, amikor a város és a járás lakosai bekapcsolódtak az antifasiszta harc­ba a Pugacsov-, Csapájev- és Pozsarszkij­­partizánosztagokban. A járás területét már 1944 végén felszabadították a szovjet had­sereg csapatai. A felszabadító harcokban részt vett a 4. Ukrán Front 18. hadserege, amelynek Gasztyilovics vezérezredes volt a parancsnoka és Leonyid Brezsnyev vezérőr­nagy a politikai osztályvezetője. Maga Tőke­­terebes 1944. december 1 -én szabadult fel, s nem sokkál később itt tartotta meg első ülését a Szlovák Nemzeti Tanács. A felszabadulás óta eltelt harmincöt esz­tendő folyamán szinte a felismerhetetlensé­­gig megváltozott a járás. Itt működik, Ág­­csernyőn (Čierna nad Tisou) a hatalmas átra­­kodóállomás, felépült a vajáni (Vojany) hő­erőmű, a járás területén az utóbbi időben szépen fejlődik az élelmiszer-, a gép- és a petrolkémiai ipar. A járás határos a Szovjetu­nió Kárpátontúli területével, ezért itt bonyo­lódik le a csehszlovák—szovjet árucserefor­galom nagy része. Ennek megfelelően kétvá­­gányossá épült ki a Barátság vasútvonal, amelyet később villamosítottak. Az ágcser­­nyöin kívül felépült a nagykaposi (Veľké Ka­pušany) átrakodóállomás. A szovjet vasérc szállításához megépült a széles nyomtávú vasútvonal a szovjet határtól a Kelet-szlová­kiai Vasmű telepére. A hatvanas évek végén nagy arányú iparfejlesztés kezdődött: felé­pült a vajáni hőerőmű, bővült az élelmiszeri­par főként a Deva csokoládégyár és a tejü­zem a Töketerebesi Élelmiszeripari Kombi­nát keretében, a Frucona konzervgyár. Az utóbbi időben a gépipar is fejlődőben van, ezt főként a terebesi vagongyár. a gálszécsi DR. JOZEF GAZDIK, az SZLKP töketerebesi (Trebišov) járási bizottságának vezető titkára (Sečovce) Strojstav, a királyhelmeci (Kráľov­ský Chlmec) kábelgyár, valamint az automa­tikus vasútbiztosítási berendezéseket gyártó üzem Ágcsemyőn. Jelentős eredményeket értünk el a mező­gazdasági termelés területén. Már 1948- ban megkezdődött a mezőgazdaság szoci­alista átalakítása. 1957 végéig gyakodatilag az egész járásban megtörtént a mezőgazda­ság kollektivizálása. A korszerű szocialista mezőgazdaság épí­tésének harminc esztendeje alatt a koncent­ráció és a szakosítás útján az eredeti 96 efsz-böl és állami gazdaságból 18 efsz-t és állami gazdaságot és 5 mezőgazdasági tár­sulást hoztunk létre, amelyek nagyságuknál, anyagi-műszaki ellátottságuknál és személy­zeti összetételüknél fogva teljes mértékben alkalmazni tudják az agrártudomány legú­jabb ismereteit. Mezőgazdaságunk óriási se­gítséget kap a párt- és állami szervektől. Csaknem egymilliárd koronát fordítottak ed­dig érvizmentesítési és talajjavítási célokra a kelet-szlovákiai síkságon. Magasra értékel­jük azt az állandó segítséget is, amelyet a szovjet agrártudomány és mezőgazdasági gyakorist nyújt. Első évben sikerült 40 mé­termázsánál nagyobb hektárhozamokat elér­ni. Mezőgazdasági dolgozóinknak ezeket a sikereit a Munka Érdemrend odaítélésével méltányolták a legfelsőbb párt- és állami szervek. A járásnak ez a dinamikus fejlődése a munkaalkalmak számának növekedésében is megnyilvánul. Míg a szocializmus építésének kezdeti éveiben hozzávetőlegesen 12 000 munkaerő dolgozott a szocialista szektor­ban, a járásban foglalkoztatottaknak száma jelenleg több mint 46 ezer, ebből csaknem 18 ezer nő. A járás fejlődésével párhuzamo­san a járási székhely is dinamikusan fejlődik. A járás fejlődésének megfelelően fejlőd­nek a szolgáltatások is. Míg 1945 előtt a mai járás területén egyetlen kórház sem volt, ma az új, korszerű töketerebesi kórházban 1018 ágy áll a fekvöbeteggondozás rendelkezésé­re. továbbá kórház rendelőintézettel Király­­helmecen. Sohasem tapasztalt fejlődés következett be az oktatás és a közművelődés területén. Míg 1948-ban a mai járás területén egyetlen középiskola sem volt, ma négy gimnázium, 2 mezőgazdasági, egy közgazdasági és egy élelmiszeripari technikum működik itt. Ezen­kívül az összevonások után 51 általános iskolája van a járásnak. Az óvodákat 5296 gyermek látogatja, 3—6 éves gyermekeknek 79,2 százaléka. Negyvenhat új művelődési otthon épült, s további 40 községben meg­felelő épületek átalakításával jutottak kultúr­­házhoz. Társadalmi összefogással, saját erő­ből 6 szabadtéri színpad épült, csaknem 12 ezer néző befogadására. A felszabadulás óta 23 419 lakás épült a járásban. Az önerőből történő egyéni lakásépítkezés mutatja a leg­nagyobb fejlődést: ilymódon 17 029 lakás épült fel. A felszabadulás utáni lakásépítés ütemére jellemző, hogy a járás lakásállomá­nyának csaknem 70 százaléka 1948 után épült. A termelőerők fejlődésével kialakultak a nők nagyobb mértékű foglalkoztatásának feltételei is a járásban. Jelenleg az összes foglalkoztatottaknak több mint 39 százaléka nő. A hatodik ötéves tervidőszakban a járás lakossága a párt vezetésével sikeresen telje­síti a CSKP XV. kongresszusán és a Nemzeti Front választási programjaiban kitűzött fel­adatokat. A politikai tömegmunka hatékony­ságának növekedése a gazdasági feladatok teljesítésében is tükröződik. A járás ipari termelésének terjedelme 1979-ben elérte a 4,4 milliárd koronát, ami 1975-höz képest 38,3 százalékos növeke­dést jelent. A legnagyobb — 1975-höz vi­szonyítva több mint háromszoros — növeke­dést a gépipari termelés mutatja fel. E jelen­tős növekedéshez elsősorban a terebesi va- * gongyár járult hozzá. Az új termelő kapacitá­sok közül az utóbbi években kerültek átadás­ra a vajáni gyékény- és textilgyár, az automa­tikus vasútbiztosítási berendezéseket előállí­tó vállalat ágcsernyői üzeme építésének első szakasza, s jelenleg próbaüzemelés folyik az új királyhelmeci bútorgyárban, s az idén kellene befejezni a Strojstav üzemének bőví­tését. Az élelmiszeripari létesítmények közül üzembe helyezték Királyhelmecen a szőlő­préselő üzemet, megkezdődött a terebesi élesztögyár s folyik a terebesi kenyérgyár építése, s az idén indult be a terebesi húsi­pari kombinát beruházása. Valamennyi területen növekvő erőfeszíté­seket fejtenek ki dolgozóink az idei terv s ezzel az egész ötéves terv feladatainak telje­sítésére, ami egyben feltétele a hetedik öté­ves terv még igényesebb feladatai teljesíté­sének. Az emberek kezdeményezésében, de­­rekas munkájában, harcában mindazért, ami új és haladó, ami elősegíti a szocialista­­fejlődést, látjuk sikeres előrehaladásunk fő forrását. MOLNÁR JANOS FELVÉTELE 2

Next

/
Thumbnails
Contents