A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-12 / 28. szám
Következő számunk tartalmából: Mécs József írása a gombaszögi kulturális ünnepségről Varga Erzsébet: MŰVÉSZET ÉS ESZTÉTIKA Kortársaink: JAN KOZÁK Csicsay Alajos: A BALESET Zolczer János: PIAC, JÚLIA ÉS PÉNZTÁRCA Címlapunkon Kontár Gyula, a 24. oldalon PrandI Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Čsl. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64, Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. UTAZNI, VILÁGOT Július van, teljes pompájában itt a nyár; a gondtalan vakáció, a kül- és belföldi családi nyaralások időszaka. Sokan vannak, akik — mondjuk — a Balatonnál vagy még „lejjebb": a tengerpart mellett pihenik ki a munkával telt esztendő fáradalmait, de ennél is többen vannak azok, akik útlevél nélkül, hazai turizmussal töltik szabadságukat. Az egyre élénkebbé váló idegenforgalom az utóbbi másfél-két évtizedben hazánkban is az államkassza jelentős tételévé lépett elő. A nyári hetek évről évre erősödő „népvándorlásáról" a legilletékesebb helyen: a Szlovák Szocialista Köztársaság Idegenforgalmi Kormánybizottságán kértünk interjút, ahol dr. Otto Knotek, a bizottság tjtkára nyilatkozott lapunknak. — Titkár elvtárs, mi az Ön által irányított és a belkereskedelmi minisztérium hatáskörében működő kormánybizottság feladata? — Szemmel tartani mindent, ami az idegenforgalom jelenlegi helyzetével és fejlődésének kilátásaival kapcsolatos Szlovákiában. Fő célunk, hogy mind a belföldi, mind a hazánkon áthaladó nemzetközi turizmus ne ösztönösen fejlődjön, hanem megalapozott prognosztikára épülő tervszerű irányítás alapján. Más szavakkal: az idegenforgalom, az utazási irodák gyakorlati irányításával, statisztikai és közgazdasági fölmérésekkel, illetve nemzetközi tapasztalatok hasznosításával s az utazás, a világjárás gondolatának megfelelő népszerűsítésével járuljunk hozzá a hazai turizmus tervszerű fellendítéséhez. Látszólag könnyű a feladatunk, hiszen Csehszlovákia lakossága is vágyik az utazásra, a világlátásra és nagyszerű gyógyfürdői, jelentős műemlékei, gyönyörű természeti adottságai révén hazánk is a nemzetközi turistaforgalom egyik legismertebb országa. Sőt, Csehszlovákia mind északi—déli, mind keleti—nyugati irányban Európa szívében fekszik, úgyhogy a tranzitforgalmunk is jelentős. Mindez azonban csak látszólag könnyíti meg az idegenforgalom irányításának gondjait; a valóságban a turisták folyamatosan növekvő száma, a zökkenőmentes szolgáltatások biztosítása, a környezetvédelem időszerű problémái, a korábbiaknál lényegesen magasabb mércével mért igények sorra megnehezítik a turisztikával kapcsolatos feladatok maradéktalan ellátását. — Véleménye szerint a közlemény tudatában megfelelő hangsúllyal vannak jelen az idegenforgalom fejlesztésének aktuális kérdései? — Ebben a tekintetben, mint az élet valamennyi egyéb területén, valódi értékrendet kell állítani! Tény, hogy a köztudat általában számontartja a Öe-Beszélgetés dr. OTTO KNOTEK-kel, az SZSZK Idegenforgalmi Kormánybizottságának titkárával dók, a Tatratour, a Slovakotourist, a CKM vagy az Autoturist utazási irodákat; az emberek jobbára ügyesen igazodnak el az olyan dolgokban is, hogy melyik utazási irodában milyen szakosított szolgáltatásokat, információs anyagokat vagy más útbaigazítást remélhetnek. Arra viszont csak később, hazai és külföldi utazgatásaik során figyelnek föl, hogy a közlekedési eszközök, a szállodai és étkezési berendezések vagy a vásárlók ostromát sikerrel álló üzlethálózat megfelelő irányítása nélkül aligha lenne elképzelhető az idegenforgalom eredményes lebonyolítása. Aki nyitott szemmel utazik, az hamarosan rádöbben arra, hogy a népek kölcsönös közeledését és barátságát erősítő, egészséges szellemben fejlődő turistaforgalom és az idegenforgalmi cserekapcsolatok bővülése csak előrelátó s kölcsönösen előnyös fejlesztési tervek alapján történhet. Az idegenforgalom zökkenőmentes irányításának ez a legfontosabb „kulisszatitka". — Azt hiszem a turisztika szervezésében is az a könnyebbik eset, ha valakit dicsérni lehet... De vajon hogyan érhetők tetten idegenforgalmunk negatívumai? — Minden vezető dolgozó kötelessége, hogy megfontoltan irányítson és nyitott szemmel ellenőrizzen. A beosztottak kötelessége viszont, hogy munkájukat precízen, becsületesen végezzék el. Mindez az idegenforgalomban hatványozottan érvényes. Ha egy utazási irodában vagy egy szállodában valakitől számon kérik azt amit elvégzett, akkor rögtön az is értékelhető, hogy az illető hogyan látta el feladatát. A központi párt- és állami szervek tőlünk is számon kérik az idegenforgalom irányításával kapcsolatos munkát, ezért megfelelő formában mi is élünk a számonkérés lehetőségével mindazokkal szemben, akiknek vállát a turistaforgalom lebonyolításának gondja terheli. így egy bizonyos kölcsönös kötöttség alakul ki, ami elöbb-utóbb szokássá szilárdul. — Mindez azonban könnyen formálissá is válhat... — Az idegenforgalomban dolgozók ügyszeretetén és szakmai tudásán múlik, hogy ne úgy legyen. Ha egy helyen kitűnő eredményeket érnek el, annak a többiek szemében becsvágyat kell ébresztenie. — Hogyan lehet irányítani egy ilyen bonyolult felépítésű, az érdeklődök millióit érintő tevékenységet, mint az idegenforgalom? — Elsősorban céltudatos hozzáállással, de türelemmel és a valós lehetőségek józan figyelembevételével is. Ezért központilag fölmérjük, hogy hol milyenek a turistaforgalom fejlesztésének esélyei s aztán eszerint osztjuk el a rendelkezésünkre álló befektetési költséget. — Mérhető-e, érzékelhető-e a turizmus gyakorlati hatása? — Gazdaságilag mindenképpen, hiszen számos olyan ország példáját említhetném, ahol a nemzetközi idegenforgalomból származó bevétel döntő szerepet játszik az ország kereskedelmi mérlegében. A szocialista társadalomban a kül- és belföldi turisztika népszerűsödése a lakosság életszínvonala folyamatos emelkedésének és a szabad idő célszerű kihasználásának természetes velejárója. Természetesen, emellett a gazdasági haszna sem elhanyagolható. Az imént fölvetett érzékelhetőség dolgában számomra ezért a belföldi lakosság utazási kedve, illetve a hoz-2
