A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-13 / 37. szám
KÖNYV Népi szűcsmunka A magyar népi hímzéseket, alapanyagukat tekintve, csoportosíthatjuk aszerint, hogy vászonnemüekre, bőrre vagy szürposztóra készültek. A női hímzéseket rendszerint vászonra varrták, a bőr és a szűrposztó díszítésével a szűcsök és a szürszabók foglalkoztak. A szűcsök érdekes munkájába nyújt betekintést Kresz Mária Népi szűcsmunka című könyve, amely a budapesti Corvina Kiadó néprajzi sorozata, a Magyar népművészet 9. köteteként jelent meg. „A szűcsök művészete, a juhbörböl készült öltözet díszítése, hímzése a magyar ornamentika egyik legérdekesebb ága. A szűcshímzés a szűrszabók művészetének, a szűrposztóból készült ruhadarabok varrásának és díszítésének a rokona." — írja a könyv bevezetőjében a szerző, aki munkája témájának feldolgozásában nagyrészt a magyar néprajzi irodalomra és a Néprajzi Múzeum gyűjteményére támaszkodott. Részletesen tárgyalja a szűcsművészet kialakulását, fejlődését különböző történelmi korokban és társadalmi változások hatására. A szücsmesterség fortélyainak, történeti fejlődésének megértését segíti elő az is, hogy a magyar munkákon kívül bemutat szász, román, szlovák és délszláv szűcsremekeket is. A kiadvány értékes részét képezik a szabással és a díszítéssel foglalkozó fejezetek. Megismerkedhetünk itt a népi bőrruhák egyes típusaival. A juhbőr felsőruhák három fajtáját különbözteti meg a szerző, mégpedig 1. a mellesféléket, 2. a börujjast, a ködmönt, a bekecset, az ujjas bundát és 3. a subát vagy bundát. A díszítés leganyagszerübb megoldása volt a rátét (a bőrt bőrrel díszítették), majd később a selyemfonállal való hímzés is elterjedt, amely lassan kiszorította az első díszítési formát. A díszítés mindig viszszatükrözte „... a felület adta lehetőségek és az ember testén viselt ruhadarab összhangját." A könyv második része külön-külön foglalkozik az erdélyi, az alföldi, a felföldi és a dunántúli szűcsmunkákkal. A mai Szlovákia területéről többek között Losoncot (Lučenec), Füleket (Fiľakovo), Rimaszombatot (Rimavská Sobota), Lévát (Levice) és Nagyszombatot (Trnava) említi, mint főbb szűcsközpontokat. A szerző mondanivalóját szép rajzokkal, színes és fekete-fehér fényképekkel teszi szemléletesebbé. Tóth Izabella Katona Imre: Mi a különbség? A „Gyorsuló idő" sorozatban megjelent könyv közéleti vicceinkről ad részletes áttekintést, bemutatva a vicc „anatómiáját". Szó van a könyvben a közéleti viccek eredetéről, nemzeti és nemzetközi jellegéről, szociológiai indítékáról. A szerző statisztikát készített a legnépszerűbb vicc-típusokról, a viccek terjedési sebességéről, számuknak évenkénti. havonkénti és naponkénti hullámzásáról, a viccekbe szivárgó vallási motívumokról, a társadalmi csoportokhoz való kötődésükről, a viccek variálódásának és aktualizálódásának társadalmi feltételeiről stb. A fent említett tartalmi szférák elemzéséből kitűnik, hogy Katona Imre (aki egyébként évtizedek óta foglalkozik a közéleti viccek gyűjtésével és feldolgozásával) milyen precízen kezelte az anyagot, amely egyébként elég kívül esik a kutatási területeken. Külföldön is tüzetesebben csak 1969 óta foglalkoznak a közéleti viccek történeti, társadalmi, szociológiai, gazdasági stb. feldolgozásával. A szerző már a bevezetőben megállapítja: „Könyvem nem szórakoztatni akar (bár számos jellemző példát felsorakoztat), hanem a tudomány mai állása szerint választ keres alapvető kérdésekre. E kérdések nem elméleti, műfaji vagy történeti jellegűek, hanem a viccek mai életére vonatkoznak ..." Érdekes például, amikor a komikus műfajokat egybeveti a viccel. "A folklór humora is jórészt műfajokhoz kötött, és a műfaji fejlődés végpontján helyezkedik el a vicc" — jegyzi meg. Felsorolja a vicc rokonait, a mesét, a mondát, a trufát, az anekdotát, a novellamesét. A vicc és közvetlen felmenője, az adoma kapcsán írja: „Nem könnyű . .. e két rokon műfaj között különbséget tenni, mindenesetre a vicc még az adománál is tömörebb: a vicc lelke a rövidség, a csattanó (poén) nem maradhat el, és végül nem gyönyörködtetni vagy szórakoztatni, hanem »csak« nevettetni akar." Katona beszél a közéleti vicc korszerűségéről, mozgékonyságáról, milyen gyorsan reagál a közélet eseményeire s milyen frappánsan állítja torzító tükörbe a fonákságokat. Természetesen szerzője nincs, a nép, leginkább a nagyvárosok intellektuális közegének száján alakul, míg végső formájában kiteljesedik. Minden ország kialakítja sajátos humorát, vicceinek megkülönböztető jegyeit, árnyalatait, bár egyik országból a másikba „becsúszhatnak" a viccek, hiszen a vicc nem ismer határokat... Katona Imre könyve bizonyára leköti mindazok figyelmét, akiket érdekel a vicc és e mostoha „műfaj"-t körültapogató regisztráló szándék. —D. Gy.— HANGLEMEZ Glenn Miller — Pure Gold Néhány nappal 1944. karácsonya előtt a La Manche-csatorna felett a ködös éjszakában örökre eltűnt az angol légierő egyik kis személyszállító repülőgépe, amelynek az akkori idők könnyűzenéjének egyik legnagyobb és legismertebb egyéniségét, Glenn Millert kellett volna Londonból Párizsba szállítania. 35 éves korában tehát ilyen tragikus körülmények között fejezte be életét az a sokoldalúan tehetséges zenész, aki 1909. március 1 -én született az Egyesült Államokban. A swing korszakának volt egyik világhírű személyisége. 1937-ben alapította meg saját zenekarát, melyet 1939-ben átszervezett és ekkor indult el a világhírnév felé. A mai szemmel nézve már szokatlan hangszeres felállású tánczenekar, amely elsősorban a fúvósokra épült, csodálatos összjátékával, a klarinét által vezetett szaxofonok csoportjának egyedülálló hangzásával, a bravúros hangszereléssel, a végtelenségig ismétlődő swing-ütemek hatásos technikájával nyűgözte le a hallgatókat, egyszeriben meghódítva a világot, és az Egyesült Államoktól a Szovjetunióig mindenütt lelkes fogadtatásra talált. Amikor 1942-ben Glenn Miller önkéntesként beállt katonának, a hadsereg keretében újabb technikai szempontból még tökéletesebb zenekart alapított és zenekarával Londonban működött. Zenekarának Párizsba történő átköltöztetését akarta megtárgyalni, amikor a légikatasztrófa véget vetett rövid, de termékeny életének. * A második világháború után sok nagy tánczenekar igyekezett utánozni és átvenni — nem is sikertelenül — a „glenn-milleri" hangzást, stílust és hangszerelést és így a nagy swing-zenekarok folytatták azt, amit Glenn Miller elkezdett. A háború után felnövekedett nemzedék Glenn Miller zenekarának fennmaradt felvételeiről ismerkedhet a század harmincas és negyvenes éveinek egyik legnagyobb zenei kiválóságával és zenekarával. Az OPUS a Masters of RCA Corporation vállalat válogatását vette át közös kiadásra. A válogatás Glenn Miller zenekarának 10 remek felvételét tartalmazza, köztük olyan világhírű számokat, mint pl. a Sunrise Serenade, a Pennsylvania Six-Five Thousand és az American Patrol. Sági Tóth Tibor HANGVERSENY A Trávniček-vonósnégyes kamaraestje Az idei bratislavai nyári kulturális rendezvénynek egyik legkiemelkedőbb eseménye volt a hat részből álló kamarahangversenysorozat az Egyetemi Könyvtár atmoszférát teremtő barokk udvarán. Már a második est után színvonalemelkedést ígért az előző évek hasonló rendezvényeinek viszonylatában. Ezen a kellemesen andalító utolsó júliusi estén a Besztercebányán (Banská Bystrica) megtelepedett Trávniček-vonósnégyes lépett pódiumra, igazolva, hogy méltó a jövetelét megelőző kedvező hírekhez. Pedig az együttes maga még fiatal, hiszen alig hét éve műveli a kamaramuzsikálás legigényesebb fajtáját. Mégis, rövid pályafutásuk ellenére több hazai versenyt megnyertek s már olyan babérral büszkélkedhetnek, mint az 1979-es firenzei vonósnégyes-versenyen megszerzett első helyezés. A négy ambiciózus ifjú muzsikus — Vladimír Kővár (első hegedű), Vitézslav Zavadilik (második hegedű), Jan Jink (brácsa) és Antonín Gál (cselló) — játékának ezen az estén legmegnyerőbb vonása a szenvedély fűtötte önfeledt muzsikálás, a zamatos tónus, valamint az egyes szólamok közötti egészséges hangzásarány megteremtése volt. Pedig bemutatkozó műsorukat roppant igényesen választották meg. Bevezetőül a pályája csúcsán álló negyvenéves Beethoven démoni szenvedélyeket felkavaró és dacos, komor hangulatot árasztó e-moll vonósnégyesen csendült fel. Ezt Dvorák Amerikában szerzett s honvágy fűtötte F-dúr vonósnégyese követte, melyet a magyar terminológia Néger kvartettként is emleget. Végezetül pedig Leoš Janáček II. vonósnégyese (öregkori szerelmi fellángolásának zenei emléke) hangzott el, mely a Listy dúvérné (Bizalmas levelek) szimbolikus jelzőt kapta melléknévként. Varga József A tážek Garncarki nevű faluban él Mateusz Startek, az egyik legidősebb lengyel fazekasmester. Már 55 éve készít szebbnél szebb agyagvázákat, edényeket és köcsögöket. Lengyelország a porcelán áruk legjelentősebb exportőrei közé tartozik. A múlt évben 58 millió devizazfoty értékű porcelán árut exportált. Hamburgban külön telefonfülkét állítottak fel a nagyothallók számára. A hangot erősítő és tisztító berendezésekkel felszerelt kabin, illetve telefon jót tesz majd a nagyothallóknak — mondja Peter Drews, egyesületük elnöke. 8