A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-09-13 / 37. szám

Az érsekújvári (Nové Zámky) társastánc-csoport lengyelországi fellépése Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban az | 1979—80-as őszi-téli időszakban 16 szín­játszó csoport tevékenykedett. Közülük a legsikeresebben az érsekújvári helyi szervezet B. kategóriájú színjátszó cső portja működött Záhorský Elemér vezetésé­vel. Az utóbbi években olyan igényes dara bokát játszottak, mint a Mielőtt a kakas megszólal, Charley nénje és A félkegyelmű. Jelenleg a Dankó Pista című zenés játékot tartják műsoron; ezt eddig Érsekújvárott és a környéken 16 ízben adták elő. A C kategóriájú csoportok közül említést érdemel a szőgyéni, amelynek Pálinkás Fe­renc a vezetője. Ez a csoport már harmadik alkalommal végzett első helyen kategóriájá­ban, az évről-évre megrendezésre kerülő járási vetélkedőn. Az idei vetélkedőn, amelyet március 15-én tartottunk meg Csúzon, az első helyen a szőgyéni műkedvelők végeztek, a Könnyű a nőknek című darabbal. Pálinkás Ferenc ren­dezésében, a második helyen a kürtiek az I Ilonának hívták című darabbal, Izsák Ferenc rendezésében és a harmadik helyen a szí möiek a Búcsúzás júniusban című darabbal Pénzes Istvánná rendezésében. Ennek megfelelően a szőgyéni csoport képviselte járásunkat a C kategóriájú szín­játszó csoportok kerületi fesztiválján, amely minden évben Szimőn kerül megrendezésre. Nagyszerűen összeforrott színjátszó cso­port működik Zsitvabesenyőn, Grosch István vezetésével. Az együttes az idén a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés dara­bot tanulta be, s nemcsak otthon mutatta be nagy sikerrel, hanem a szomszédos közsé­gekben is. Dicséretre méltó munkát végez e téren az utóbbi években Ebeden Rutai Ferenc, Pár­­kánynánán Jantosik Mária és Florváth Mária, Szálkán Botlík Jolán, Nagylóton Szilágyi Irma. Andódon Czuczor Irén. Örvendetesen fellendült a színjátszás Párkányban Kremmer László vezetésével. A csoport tavaly két darabot is betanult. Az év elején a Boldog­ságfelelős, az év végén pedig a Kutyaszorító című vígjátékot állította színpadra. Szükséges lenne, hogy a múltban jól mű­ködött színjátszó csoportok is, mint a füri, a nagykéri, muzslai, tardoskeddi és az udvardi aktivizálódnának. A CSEMADOK Központi Bizottsága a kö­zelmúltban megvásárolta a Szlovákiai Irodal­mi Ügynökség, a LITA raktárában porosodó magyar nyelvű szövegkönyveket és leküldte a járási titkárságoknak. Mi is kaptunk 30 példányt. Sajnos ezeknek a szövegkönyvek­nek a zöme olyan, hogy egy-egy példányuk már legalább húsz éve a járási titkárságon porosodik, soha senki nem játszotta, és né­zetem szerint egyetlen színjátszó csoport sem fogja a műsorára tűzni. Jó lenne, ha ezeket a fordításokat a központi dramatur­giai szakbizottság tagjai mint szakemberek átnéznék és olyan müveket javasolnának for­dításra, amelyek eredetiben is közvetlenék. A CSEMADOK XII. országos közgyűlésé­nek határozata kimondja: „Tovább emelni az öntevékeny művészeti csoportokban dolgo­zó önkéntes kulturális dolgozók számát, tö­rekedni a haladó népművészeti hagyomá­nyok további gyűjtésére és feldolgozására." A közgyűlés határozatának megfelelően szervezzük a néptáncmozgalmat járásunk­ban. Tánccsoportjaink a hajdani „Ritka búzá­tól" eljutottak a cselekményes táncokig. Ezt bizonyítja a bényi folklórcsoport, amely Ta­kács Lászlóné és Csókás Ferenc vezetésével saját gyűjtésű táncokat dolgoz fel és tűz műsorára. Ilyen volt például tavaly a János­­napi tűzugrás vagy az idén az ötven szerep­lőt megmozgató Regruta-búcsúztató. A szálkái csoport viszont Botlík Antalné vezetésével a Szálkái lakodalmast dolgozta fel és vitte színre. A muzslaiak Szabó Erzsébet vezetésével a Fonóházi szokásokkal, a kürtiek Libapásztor -játékok című összeállításukkal szerepelnek. A tánccsoportok közül jelenleg a Szibilla Lászlóné vezette nagykéri Szivárványt tartjuk számon a legjobbként. Ez a csoport tavaly 24 alkalommal lépett fel, helyben és a kör­nyéken, különböző rendezvényeken. Az idén az Aratási szokások című tánckompozíciót mutatták be nagy sikerrel. Szólnom kell még a Pakos Kornélia vezette igen aktív szőgyéni folklórcsoportról. Közsé­güknek és környékének népi szokásait dol­gozzák fel s mutatják be. Kellemes színfoltja ez a csoport az évente megrendezett járási folklórfesztiválunknak. Sajnálattal kell megemlítenem, hogy az érsekújvári helyi szervezetnek a múltban él­csoportként számon tartott Napsugár tánce­gyüttese 1977-ben vezető hiányában meg­szűnt működni. Sajnos azok, akik elvégezték a bratislavai Népművelési Intézet által ren­dezett tanfolyamot, nem kapcsolódnak be a táncmozgalomba, pedig szükséges lenne, hogy az ott tanultakat a gyakorlatban is hasznosítsák, elvállalva egy-egy csoport ok­tatását, irányítását. CSEMADOK-vonalon egyedülálló az érsekújvári helyi szervezet Keller Gábor ve­zette társastánc-csoportja, amely már a tele­vízióban is többször szerepelt, s az ostravai, brünni, trenčíni, žilinai, bratislavai csopor­tokkal, valamint a szomszédos szocialista államok, Magyarország, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság hasonló csoportjaival versenyez. Sikeres szereplésü­ket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Népművelési Intézet 1977-ben és 1978- ban őket küldte ki a szocialista országok Miskolcon megrendezett csoportostánc-baj­­nokságára, ahol mindkét alkalommal az el­sők között végeztek. így azután az idén júniusban a lengyelországi Olsztynban me­gint részt vehettek a szocialista országok ilyen fesztiválján. Itt a standard táncok kate­góriájában szerepeltek a legsikeresebben. Tizenkét csoport közül a harmadik helyen végeztek, és így elnyerték a fesztiváldíjat. A Tavaszi szél népdalverseny körzeti és járási vetélkedőin lemérhetjük, hogy az ének­kari mozgalom jó úton halad járásunkban: 7 énekkar és 20 éneklöcsoport tevékenykedik. Az énekkarok közül a Fílakovszky Péter ve­zette kéméndi kórust kell kiemelni, amely rendszeres és tevékeny munkát végez. Az éneklőcsoportok közül az elsők között ala­kult és azóta is állandóan tevékenykedő Kecskés Ferenc vezette bényi csoport, to­vábbá a szálkáit, a muzslait, a nagylótit, az érsekújvárít, a legújabbak közül a kamocsait és az andódit kell említeni. Örvendetesen fellendült a citerazenekarok működése az újvári járásban. Tagjaik önfelál­­dozóan végzik tevékenységüket. Közülük is kiemelkedik az ebedi, Könözsi Pál vezetésé­vel, valamint az elmúlt évben elörelendült besenyői citerazenekar Veszprémi Ferenc vezetésével. Minden évben a legnagyobb tömegeket megmozgató rendezvényünk a járási dal- és táncünnepély, amelyet az utóbbi években a szőgyéni akácosban rendezünk meg a hely­beli egységes földmüvesszövetkezet és a CSEMADOK helyi szervezete hathatós támo­gatásával. Több helyi szervezetnél, így például Nagy­­kéren. Szálkán, Kéménden, Pozbán és má­sutt hagyománya van a helyi dal- és táncün­nepélynek. Ezt általában 100—200 szerep­lővel rendezik meg s a helybeli népművészeti csoporton kívül a szomszédos községekből, olykor a járás távolabbi részeiből is fellépnek a CSEMADOK-csoportok, ami az együttmű­ködés szép példáját mutatja. Az év elején tartottuk meg a Tavaszi szél népdalverseny járási fordulóját, ezúttal is — már hagyományosan — Kamocsán. 10 ének­löcsoport, 10 magánénekes, 3 citerazenekar és 1 folklórcsoport, összesen 220 szereplő vetélkedett. Sajnáljuk, hogy folklórcsoportja­ink műsora, melyet Zselizen, illetve Szőgyén­­ben is bemutattak, nem készült el erre a rendezvényre, így a Tavaszi szél országos döntőjére nem tudtuk biztosítani a Központi Bizottság által javasolt egységes műsorblok­kot. Ennek ellenére a járási verseny színvona­las rendezvény volt, csoportjaink tudásuk legjavát nyújtották. ŐSZI IRMA Emil Biščo és F. Lužica felvételei A bényi csoport Regrirta-búcsúztatója a járási dal- és táncünnepélyen 6

Next

/
Thumbnails
Contents