A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-06 / 36. szám
DONAU A Duna ausztriai partjain álló várromokat, várakat, kastélyokat, templomokat azt hiszem még senki sem számolta össze. Sok, nagyon sok. Szinte egymást érik. Nemegy vár közülük épp azért épült, hogy kalandozó őseinket vagy Mátyás fekete seregét tartóztassa fel, ami hol sikerült, hol nem. Dürnstein várát például csak hét évi ostrom után tudták elfoglalni. Mátyás király seregei. Ma ennek az erődnek is csak a romjai láthatók. És ahány vár, annyi monda, legenda. Dürnstein várát kétszáz évvel Mátyás halála után a városka lakói kályhacsövekkel védték, amikről a francia-bajor támadók azt hitték, hatalmas ágyúk, és menten visszavonultak. Werfenstein várából — a monda szerint — Rüdiger lovag elrabolta Werfensteni Helgát Attila király számára. Óperencia Ausztriában van, a Duna menti Enns városkánál. Se idébb, se odébb: épp ott! De ennek története van. Kalandozó, helyüket kereső őseink portyáik során a Duna mentén gyakran eljutottak az Enns völgyébe. A bajorok, frankok kénytelenek voltak 900 körül ezen a helyen várat emelni a kalandozó magyar lovas vitézek elleni védekezésre, akiknek így aztán nem sikerült tovább jutniuk. Itt lezárult számukra nyugat felé a világ, amelyet ennél fogva nem ismertek, nem ismerhettek. Enns várán túl a mesék, a csodák birodalma kezdődött a számukra. És ezt a határpontot — az Obere Ennset — a csatákból visszatérő vitézek már elbeszéléseikben úgy emlegették az itthon maradiaknak, hogy az „Óperencia". És az Óperencián túlról ajkukon mesék, mondák születtek. Háry Jánosféle kedves történetek. De hát mi is van valójában az Óperencián túl? Néhány kilométernyire Ausztria harmadik legnagyobb városa a közel negyedmillió lakosú Linz, azon túl további mesés-csodás Duna táj: hegyek, dombok között kanyarog leszűkülő völgyében a nagy folyam, partjain várak, várromok, kastélyok — s rajta gátak, vízierőművek. Falu a kajüt ablakából nézve Dürnstein várának romjai A wachaui Duna-szakaszhoz pedig már világirodalmi rangú regék, mondák fűződnek: valamikor Nibelungengaunak hívták. Az ősi germán eposz, a Nibelungenlied történetei nagyrészt itt játszódtak le. De Wachaut és környékét akár történelmi olvasókönyvnek is lehet tekinteni: a A szerző felvételei
