A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-30 / 35. szám
1949. március 5-én alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége. Az alakuló közgyűlést Kugler János nyitotta meg. Szlovákia Kommunista Pártja vezetősége nevében pedig Major István üdvözölte a küldötteket. Beszéde emlékezetes és irányadó maradt, tömören tartalmazta mindazt, amire napjainkig a CSEMADOK kulturális politikája épült. — Csak a pozitív, a népeket összefogó, a dolgozók nemzetközi szolidaritását hirdető kultúrtermékek találhatnak meleg otthonra a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók kultúregyesületében — mondotta az alakuló közgyűlésen Major István, és még hozzátette: — Legyen tehát ez a kultúregyesület a magyar és a szlovák dolgozók közötti testvéri megértés és szolidaritás melegágya! Az alakuló közgyűlés táviratot küldött Klement Gottwaldnak, a köztársaság elnökének, amelyben a többi között ez állt: „kultúregyesületünk életrehivása egy olyan történelmi fordulópont életünkben, mely elsősorban minket kötelez. Kötelez arra, hogy átformáljuk nemcsak kultúréletünket, hanem egész tevékenységünket az életadó népi demokrácia szellemében, abban a szellemben, mely a Győzelmes Februárt szülte és nekünk is új életet adott." Az alakuló közgyűlés Lőrincz Gyula festőművészt, az Új Szó akkori főszerkesztőjét választotta meg a CSEMADOK országos elnökévé. Érdemes ma is idézni felszólalásából: ... „a nemzetiségi kérdést nemcsak hogy meg kell, de meg is lehet oldani, ha likvidáljuk az úri osztályt és hátrahagyott képviselőit, akik ezt akadályozták, akik a nemzetiségi gyűlöletet szították. Ezt véglegesen csak a szocializmus oldja meg. Mi még éppen csak a szocializmus útjára léptünk. Ez az út a népi demokrácián keresztül vezet, elsődleges feladatunk tehát ezt a népi demokráciát építeni, hogy minél előbb a szocializmushoz érjünk." Az alakuló közgyűléstől napjainkig több mint harminc év telt el, s a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének óriási szerepe volt nemzetiségi kulturális életünk megindításában, megalapozásában, mind szélesebb körű kibontakoztatásában. Az alakuló közgyűlés évében sorra megalakultak a helyi szervezetek, a csehszlovákiai magyar dolgozók bizalommal tekintettek a szövetségre, felvételüket kérték a CSEMADOK-ba. Elég fellapozni a magyar sajtótermékek bekötött évfolyamait, hogy meggyőződjünk dolgozóinknak a CSEMADOK megalakulása fölött érzett öröméről. A lapok arról tudósítanak, hogy itt és itt megalakult a helyi szervezet, ott betanultak egy színdarabot, amott pedig megkezdte munkáját az énekkar, a tánccsoport, a citerazenekar stb. A CSEMADOK Központi Bizottsága a helyi szervezeteken keresztül aktivizálta a tagságot kulturális munkára. Az egymás után megalakult helyi szervezetek jelentős tényezőkké váltak Dél-Szlovákia szerte falvaink és városaink életében, formálták a tagság tudatát, szélesítették látókörét, elmélyítették a szocialista kultúra iránti vonzalmát. A CSEMADOK tagjai és vezetői persze nem csupán kulturális életünket igyekeztek átformálni, de egész életünket, a szocializmus útját választó társadalmunkat is. KERDESEK: 1. Hány helyi szervezete és tagja van a CSEMADOK-nak Dél-Sz/ovákiában ? (Helyi szervezetek: 150 — 350 — 520?, tagok: 50 — 65 — 70 ezer?) 2. Hány járási és városi bizottsága működik a CSEMADOK-nak Dél-Szlovákiában ? Részt vettek falvaink és városaink politikai arculatának formálásában, az egységes földművesszövetkezetek megalakításában stb. Értékes és milliókat érő társadalmi munkával konkrétan hozzájárultak falvaink és városaink fejlesztéséhez, szépítéséhez. Politikai és társadalmi események, ünnepségek állandó részesei. Számos fontos, aktuális előadás kezdeményezői és lebonyolítói voltak. Kulturális szövetségünk lépést tartott a fejlődéssel, állandóan gazdagította egyébként is sokrétű tevékenységét. Ahogy növekedett soraiban a nemzetiségi kultúra iránt érdeklődő, új, szocialista értelmiségiek száma, úgy terjesztette ki tevékenységét újabb és újabb területekre. Előadások, népi akadémiák, könyvek, könyvkiadás, irodalomnépszerűsítés, irodalmi színpadok, énekkarok, éneklőcsoportok, honismereti-történelmi és irodalmi körök, nyelvművelés, néprajzi gyűjtőmunka, néptánc-mozgalom, színjátszás, művelődési klubok, a Szőttes népművészeti csoport és a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tevékenysége, országos rendezvények (Jókai-napok, Zseliz, Gombaszög, Dunamenti Tavasz, Csengő Énekszó, Kodály-napok stb.) mindmind értékes színfoltja a szövetség életének. Az eltelt több mint harminc év alatt rengeteg kulturális rendezvény kezdeményezője és lebonyolítója volt a CSEMADOK központi, járási és helyi szinten. Teljesen érthető tehát a taglétszám állandó és jelentős növekedése. Ma már örvendetesen több tízezerre rúg a CSEMADOK-tagok száma. Szinte minden olyan községben és városban van a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének helyi szervezete, amelyben magyarok nagyobb számban élnek. Járási bizottságok irányítják egy-egy dél-szlovákiai járásban a CSEMADOK-munkáját. Városi bizottságok is tevékenykednek néhány helyen. Kontár Gyula (1) és Prandl Sándor (2) felvételei 4
