A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-23 / 34. szám

DAL-ES TANCUNNEPELY ÚJ SZÍNFOLTOKKAL Közel két évtizedes hagyománya van mór a CSEMADOK komáromi járási bizottsága által évente megrendezett járási dal- és táncün­nepélynek, amely Csallóközi Dal- és Táncün­nepély néven vonult be a köztudatba. A dal- és táncünnepélynek otthont adó dunamenti kisközség, Kolozsnéma (Kližská Nemá) neve már szinte fogalommá vált a járás népművé­szeti mozgalmában, illetve a népművészetet kedvelők széles táborában. A rendezvény az évek során a járás egyik legjelentősebb, széles tömegeket megmozgató kultúrpoliti­kai megmozdulásává vált. A dal- és táncün­nepélyen való fellépés a járásban dolgozó öntevékeny népművészeti csoportok és szó­listák egész évi tevékenységének kicsúcso­­sodását jelenti, a vendégegyüttesek rend­szeres szereplése pedig jó alkalom — a mozgalomban dolgozók és a mozgalom irá­nyítói részére — a szélesebb kitekintésre, más tájegységek, népek népművészeti ha­gyományainak, népművészeti mozgalmának megismerésére. Az idei, 18. alkalommal megrendezésre került dal- és táncünnepély a fenti gondola­tok szellemében valósult meg. felszabadulá­sunk 35. évfordulója jegyében. A kicsit hosz­­szan tartó esős időszak után az időjárás is kegyeibe fogadta a rendezvényt, s így, a mintegy háromezer főnyi nézősereget semmi sem zavarta a mintegy ötórás, színvonalas népművészeti műsor élvezésében. A két részre osztott műsor délelőtti részé­ben a járás éneklő csoportjai és citeraegyüt­­tesei mellett vendégegyüttesként a CSEMA­DOK szálkái (Salka) helyi szervezetének folk­lórcsoportja is fellépett „Szálkái lakodal­mas" című folklórműsorával, nagy tetszést aratva a közönség körében. A délutáni műsor az Ág Tibor vezette nemesócsai (Zemianska Olča) éneklöcsoport műsorával és a szereplők színpompás felvo­nulásával kezdődött. Kurucz Lujzának, a CSEMADOK JB elnöknőjének és Ján Bachle­­dának, a JMK igazgatójának ünnepi megnyi­tója után a „Vendégjárás a fonóban" című müsorblokk bemutatására került sor, mely a Tavaszi szél... országos népdalverseny ke­rületi döntőjére készült a járási verseny leg­jobb csoportjainak műsorából. A jól felépí­tett, színvonalas, nagy sikert arató műsorban a naszvadi folklórcsoport, a dunamocsi éneklőcsoport és citeraegyüttes, a búcsi, a madari, a füssi éneklőcsoport, a gutái cite­raegyüttes és a martosi hagyományőrző tán­cosok szerepeltek. Látva a műsort, és ismer­ve az országos verseny eredményeit, illetve az egyes járások műsoraival kapcsolatos vé­leményeket, sajnálhatjuk, hogy csak négy járás műsorát láthatta az országos döntő közönsége. Következőként a trnavai MOLTÝR népmű­vészeti együttes magas színvonalú műsorá­nak jóvoltából Nyugat-Szlovákia, illetve Trnava környékének népzenéjével és néptán­cával ismerkedhetett meg a dal- és táncün­nepély közönsége. A komáromi Szakszervezetek Házának és a határőrség alakulatának DUNAJ tánce­gyüttese gyakori vendége a dal- és táncün­nepélynek, s fellépésük ebben az évben is méltán aratott nagy sikert. Mind a délutáni műsornak, mind az egész­napos rendezvénynek méltó befejezése volt a magyarországi vendégegyüttes, a csornai ÁFÉSZ ezüstkoszorús néptáncegyüttesének, aranykoszorús népi- és citerazenekarának fellépése: a Rába köz népzenéjét és táncait lomban végzett sokéves tevékenységéért (a felnőtt énekkar mellett hosszú évek óta kar­nagya a helyi iskola gyermekénekkarának is) a CSEMADOK megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából rendezett országos ün­nepségen „A kultúra érdemes dolgozója" címmel tüntette őt ki az SZSZK kulturális minisztere. Az énekkar első fellépései a helyi szervezet műsoros estjein voltak, még az alakulás évében. A következő évben már részt vettek az énekkarok járási versenyén is, ahol máso­dikok lettek, s mint mondják, azóta is „örök másodikok" a komáromi-gútai Líra vegyes­kar mögött. A dunaszerdahelyi kerületi ver­senyen bronzkoszorús minősítést kapott az énekkar, a Kodály napokon azonban ezidáig még csak nézőként vehettek részt. Bár, ami késik, nem múlik, vallják a tagok. Az alakulás óta eltelt öt évben mintegy 30 komolyabb fellépése volt az énekkarnak. A fentebb már említett fellépéseken kívül szerepeltek töb­bek között Berencsen, a Daloló Zoboralja énekkari találkozón, hangversenyt adott az énekkar a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett járási ün­nepségen, s kiváltképp büszkék arra, hogy a helyi, modern és impozáns kultúrotthon áta­dása alkalmával olyan becses vendégek is hallották, látták a műsorukat, mint J. Janik elvtárs, az SZLKP KB titkára, Benyó Máté elvtárs, az SZNT alelnöke, valamint a komá­romi járás párt és állami vezetői. Beszélgetésünk során az énekkar vezetője igen pozitívan értékelte a tagok hozzáállását, külön kiemelte a karnagy, a szólamvezetők tolmácsolták magas művészi fokon. A kö­zönség vastapsa méltó elismerése volt mű­soruknak, de szólt a rendezvény minden egyes szereplőjének is. Nagy kár, hogy a számításba jöhető hazai magyar élegyütteseink közül egyik sem tudta vállalni a fellépést a dal- és táncünnepélyen. Kellemes és új színfoltja volt viszont az idei rendezvénynek — a CSEMADOK JB titkárságának jóvoltából — az ízlésesen be­rendezett és bö választékot kínáló könyvsá­tor. S hogy az ezirányú igyekezet nem hiába­való, bizonyíték rá, hogy a nap folyamán több mint kétezer korona értékű könyv talált gazdára. Az idei rendezvény bizonyította, hogy jó szervezéssel, átgondolt műsorösszeáflítással Kolozsnéma az öntevékeny művészeti moz­galom minden egyes ágazatának magas szintű járási fóruma. NÉMETH GYULA és Dr. Petheőné odaadó tevékenységét, akik a legtöbbet segítenek az énekkar körüli teen­dők végzésénél. S az énekkar tagsága képezi a magvát annak a valamivel nagyobb létszá­mú közönségnek is, amely állandó, aktív tevékenységet fejt ki a CSEMADOK helyi szervezetek tevékenységének minden szaka­szán. A helyi párt és állami szervek elismerik, és pozitívan értékelik úgy a helyi szervezet, mint az énekkar tevékenységét. A HNB Ta­nácsa már több alkalommal részesítette anyagi támogatásban a helyi szervezetet. A helyi szervezet legutóbbi évzáró taggyűlésén a helyi efsz elnöke is messzemenő erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította a helyi szervezetet és az énekkart. A szervezet, illet­ve az énekkar vezetőin is múlik, hogy a jövőben megtalálják az együttműködés olyan formáját, amely mindkét fél, és nem utolsó­sorban hazai magyar kulturális mozgalmunk hasznára válik. Erre is szükség van ahhoz, hogy az „örök másodikok"-ból ha „örök elsők" nem is lehetnek, néha azonban meg­ízlelhessék a győzelem mámorát. A tehet­ség, a szorgalom, az odaadás már most megvan ehhez az énekkarban. Az idei, első szerény jubileum alkalmából kívánjuk, hogy nemes, alkotó munka köze­pette sokszorozódjon meg a jubileumi öt-tíz évek száma, hogy érezzék mindig az együtt­­éneklés, az együttlét örömét, szépségét, szükségességét! Kívánjuk, hogy szép, nemes munkájuk so­hase vesszen el, hogy az általuk elvetett mag találjon mindig termo talajra, s legyen min­dig bő termést hozó! N. GY. AZ ALKOTO MUNKA EREDMÉNYE „Dalra fakadunk, ha öröm, ha bánat ér. ... Jó egyedül énekelni, mégjobb, ha társ, ha társak akadnak hozzá. Felmérhetetlen neve­lői erőt rejt magában, közösségi alannyá formál. Örvendetes látni, hazánk magyarlak­ta területein az éneklőcsoportok létrejöttét, illetve énekkarának alakulását, természetes megnyilvánulásaikat, fejlődésüket." , A fenti idézet az énekkarok 1976—78-as évkönyvéből való, amelyet 1979-ben adott ki a CSEMADOK Központi Bizottsága, amelyben (az abc szerinti besorolás jóvoltá­ból) éppen a CSEMADOK bátorkeszi helyi szervezetének ígéretesen fejlődő énekkara van elsőként bemutatva. Az az énekkar, melyet ötéves jubileuma alkalmából a Hét széles olvasótáborának szeretnék bemutatni. A közel négyezer lelket számláló község­ben 210 tagú CSEMADOK helyi szervezet működik. Az ötvenes, hatvanas évek gazdag népművészeti tevékenysége után a hetvenes évek elején mélyebb hullámvölgy következik a szervezet életében. 1975-ben új elnök kerül a szervezet élére Kólámé Szenczi Gi­zella személyében, aki abban az időben még aktív CSMTKÉ tag volt (mint mondja — majdnem alapitótag — hisz az énekkar har­madik próbájától volt 12 éven keresztül tagja az énekkarnak). Ebből adódóan már „szinte természetes" az, hogy az új elnöknö összehív harminc énekelni tudó és énekelni szerető embert, és megalakul az azóta rend­szeresen működő vegyeskar, melynek jelen­legi 32 tagja közül 18-an még az alapítóta­gok közül valók, s akik mindenképpen meg­érdemlik, hogy e rövid ismertetésben is név­­szerint felsoroljuk őket; Fazekasné, Dr. Pet­­heöné, Viczenáné, Vankóné, Szencziné, Mel­­lékné, Udvardy Ferenc, Szegi András, Hor­­nyik Ferenc, a Bóna és a Kiss házaspár, Sidóné és Laminé szólamvezetők és Kólámé Szenczi Gizella az énekkar vezetője. Szintén alapítótag az énekkar karnagya, Karátsony Imre is, akiről mindenképpen el kell mondani azt is, hogy az öntevékeny művészeti mozga-7

Next

/
Thumbnails
Contents