A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-23 / 34. szám
ELŐADÁS Szombathy Viktor Ipo/yvarbón A minap került a könyvesboltokba Szombathy Viktornak, a Rimaszombatban született és a háború óta Budapesten élő neves írónak Száll a rege várról várra című, a szlovákiai várakról szóló mondákat tartalmazó kötete, melyet a Madách Könyvkiadó jelentetett meg. A CSEMADOK ipolyvarbói helyi szervezete meghívta a szerzőt, hogy olvasói elbeszélgethessenek Szombathy Viktorral legújabb könyvéről a helyi szervezet Palóc Közművelődési Klubjának összejövetelén. „Ebben a könyvben a magyar történelemről van szó" — mondta előadásának bevezetőjében az író. Megjelenítette gyermekkora színhelyét, a Rima völgyének természeti szépségeit, a környező nagy hegyekben tett izgalmas bolyongásait, Murány, Ajnácskő várának „birtokbavételét". Cserkészként nekivágott a Magas-Tátra havas hágóinak, bebarangolta a mesés Vág völgyét. Szombathy Viktor huszonnyolc útikönyv szerzője. Az elsőt 1956-ban a Gondolat Kiadó felkérésére írta. Legkedvesebb könyvének a palócvilág iránti vonzalma miatt a Nógrád című könyvét tartja. Bár 1940 óta a magyar fővárosban él, szülőföldjétől teljesen elszakadni nem tudott, nem is akart. Ezt bizonyítja több kiadást megért könyve, a Szlovákiai utazások, és az ősszel a Panoráma sorozatban 3. kiadásban megjelenő Csehszlovákia című útikönyve. Szombathy Viktorban gyöngéd, kedves, szeretetre méltó embert ismertek meg a varbóiak. Törékenynek tűnő szikár termetéből sugárzik az erő, az emberi világunk iránti hűség és szeretet, a megismerés szenvedélyes vágya Azok, akik az író-olvasó találkozón (mintegy ötvenen) megvásárolták az 56 szlovákiai vár mondáit feldolgozó legújabb művét, ezt elolvasván bizonyára kiszűrik a várak históriáiból a saját épülésükre leginkább szolgáló mondanivalót. Urbán Aladár KÖNYV Csurka István: Házm estersira tó Az alig negyvenhat esztendős Csurka István immár több, mint negyedszázada van jelen a magyar irodalomban (első novellája, a nagy port fölvert „Nász és pofon", 1954-ben húszesztendős korában jelent meg) s e negyedszázad alatt számos vihar kerekedett előbb egy-egy elbeszélése, az utóbbi időkben pedig egy-egy drámája körül. Most „Házmestersirató" címmel, két kötetben jelentette meg a Magvető könyvkiadó Csurka tizenhárom színpadi művét a „Szájhös"-től a „Majálisig" és a „Házmestersirató"-ig, s a darabok újraolvasása megerősíti az olvasót hitében, hogy e müvek nagyobb részét nem kezdte ki az idő vasfoga. Bizonyítja ezt egyebek között az alig néhány napja látott „Ki lesz a bálanya" című megrendítő tragikomédia, amelyet „A magyar dráma harminc éve" sorozatban vetített a budapesti televízió s bizonyítja az a három darab is, amely jelenleg látható budapesti vagy vidéki színpadon (a több mint másfél évtizede irt, de csak most bemutatott „Deficit" valamint a „Házmestersirató" és a „Majális"). Miért jók s ugyanakkor népszerűek is a Csurka-darabok? Azért, mert a szerző soha nem kerülgeti a „forró kását", mindig a legközepébe nyúl az élet és a társadalom problémáinak, hogy azt ne mondjuk, a darázsfészkébe s a mai ember, a mai társadalom égető kérdéseit feszegeti s próbálja megválaszolni. Alaptémája: a modern ipari társadalom „eszközemberének", a forradalmak utáni időkbe született „forradalmárok"-nak a válsága. Mert ez a langyos életmód- kergeti hétről hétre, éjszakáról éjszakára a „Bálanya" elvetélt forradalmárait-intellektüeljeit a kártyázásba, a „Deficit" két házaspárját a partner-cserébe vagy a „Majális" alkoholista író-hősét a végzetes alkoholizmus karjaiba. Csurka fanyar iróniával s szatirikus hangon fogalmazza meg valamennyi írását. Ugyanakkor némi bátortalan s inkább titkolt mint deklarált lírával. S szinte valamennyi „hőse" kulcsfigura. A „Ki lesz a bálanya" Czifrája köztudottan az ötvenes évek végén tragikus öngyilkossá lett kiváló kritikus, Czibor János tragédiájáról, illetve annak előzményeiről szól, a „Majális" alkoholista írója is „valóságos" figura, Csurka ifjúkori író-barátja, az ugyancsak korán és tragikusan elpusztult Szabó István (Csurka az ö emlékének ajánlja az egész müvet). De bizonyosan megvannak a modelljei a „Döglött aknák" figuráinak is, ugyanúgy, ahogy a „Versenynap" lóversenymegszállottjainak az „Eredeti helyszín" filmeseinek vagy a „Házmestersirató" szociológus hőseinek és antihőseinek is. Csurkának egyetlen vetélytársa volt a mai magyar színpad szerzői között: Örkény István. Az ö ugyancsak tragikus és korai halála óta szerzőnk e téren vetélytárs nélkül uralkodik, noha a magyar dráma fénykorát éli, hiszen annyi jó „mai magyar drámát" soha nem láthattunk még színpadon, mint az elmúlt évtizedben. —esi— Jókai Mór: Emléksorok Napló 1848—49-ből A rossz nyelvek azt tartják: Jókainak számtalan műve közül ez a legjobb írása. E „huncutkodó" bevezető után máris el kell mondani, hogy eddig nem publikált munkáról van szó, amelyről tudott is, nem is az irodalomtörténet. Bár a mesemondó több helyütt is megemlíti, hogy szemtanúi pontossággal papírra vetette a magyar szabadságharc eseményeit, de a kéziratot sehol sem találták; sokan nem is hittek létezésében. Egy 1851-ben édesanyjának írt levelében ez áll: „A múlt hetekben a polícia megtiltotta ezentöl forradalmi tárgyakról írnom .. . Most egy Emléksorok 1848-49- ből című munkám van vizsgálat alatt. Ezzel már nem tudom, mi fog történni." Egyebek között az történt vele, hogy a „polícia" nem engedélyezte a nyomtatást, mindössze tizenöt ív erejéig, amit gyorsan el is koboztak és a papírból gyermekjátékot csináltak — vallja másutt Jókai. Maga a kézirat előkerülése, utazása is kicsit egy romantikus Jókai-regény részlete lehetne. Venezuelából, Caracasból került elő, Vladár Ervin küldte meg egyéb Jókai regények kéziratával. A Vladár családdal került Dél-Amerikába, de hogy pontosan hogyan, kinek a kezébe adta át a szerző, az mindmáig tisztázatlan maradt. Nos, visszatérve az első mondathoz, bizonyára sokan igazat adnak majd a rossz nyelveknek. Bár ha a Napló nyelvezete nehézkes is, mégis lebilincselő, rengeteg új ismeretet feltáró olvasmány. Olyan részletkérdésekre derül fény, amelyekre eddig hasztalan keresték a választ. Például Kossuthról elmondja, hogy a forradalmi Pest elhagyására mindháromszor neje vette rá, aki nagy befolyással bírt férjére. Mint általában a nők. S végezetül egy idézet a könyvből, amely egyben Jókai forradalmi hitvallása is lehetne: „Nem a vezetők voltak nagyok; a nép volt óriás, mely őket fölemelte. Ha tudtak volna oly készek lenni az áldozatokra a legelsők, mint a legutolsók, nem folyt volna ki annyi drága vér — és nem folyt volna ki hiába!" A Naplót Jókai (valószínűleg) 1850-ben irta. —zolezer— HANGLEMEZ Szereti Ön Kodályt? A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat „Szereti Ön ...?" sorozatának egyik legújabb lemeze a Kodály Zoltán művei iránt érdeklődök számára készült, nekik szeretne ízelítőt nyújtani századunk zenetörténete világszerte ismert és elismert egyéniségének művészetéből. Terjedelmes életművéből kiválasztani és egyetlen lemezre „sűríteni" mindazt, ami Kodályra leginkább jellemző, szinte lehetetlen. Ennek ellenére a „Szereti Ön Kodályt?" című Hungaroton-hanglemez remek ízelítőt ad Kodály életművéből. Az első lemezoldal Kodály világhírűvé lett daljátékából, a Háry János ból mutat be hat részletet (Kezdődik a mese. Fölszántom a császár udvarát. Bécsi harangjáték. Szegény vagyok, Toborzó és Intermezzo), Házy Erzsébet, Melis György, a Komor Vilmos vezényelte Magyar Állami Operaház Férfikarának, a Ferencsik János vezényelte Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának, az Erdélyi Miklós vezényelte Magyar Állami Operaház Zenekarának tolmácsolásában. A második lemezoldal megszólaltatja a „Marosszéki táncok" zongoraváltozatát Zempléni Kornél előadásában. A Kodály erdélyi népdalgyűjtéséből származó anyagból Kodály nagyszerű arányérzékkel felépített, telthangzású, derűs karakterű kompozíciót alkotott, melynek formája Jdsrondó, három közjátékkal, kódéval. Török Erzsébet a „Zöld erdőben" és a „Kocsi szekér" című Kodálynépdalfeldolgozásokat énekli a második lemezoldal további darabjaként. A B-lemezoldal befejező részét a „Mátrai képek" zárja a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának előadásában, Vásárhelyi Zoltán vezényletével. Az 1931-ben keletkezett „Mátrai képek" — háromrészes népdal-szvit. Háromtagú első része a híres mátrai betyár, Vidróczky tragikus sorsáról szól. Az idillikus váltó hangú középső rész is háromszakaszos és mintegy előkészíti a virtuóz módon vidám finálét. A népszerű „Szereti Ön ...?" sorozatban kiadott új Kodály-lemez bizonyára sok új hívet szerez majd a magyar zeneművészet kimagasló egyéniségének. SÁGI TÓTH TIBOR Krakkóban két napon át 64 038 fajta galambot tekinthettek meg az érdeklődök. A szárnyaló kiállításon számos díjnyertes galambot mutattak be. Az elemes arcmasszírozó gépet a fejére erősíti a tulajdonos, s máris átadhatja magát a frissítő élvezetnek. A nürnbergi találmányi kiállításon bemutatott szerkezet reménnyel töltheti el mindazokat, akik eddig masszírozásügyben másokra szorultak. Óránként háromezer tojást feltörő szerkezetet készített két tréfás kedvű nyugatnémet fiatalember. Találmányukat azonban nem hajlandók tovább tökéletesíteni, mert a kemény tojás látványa borzalommal tölti el őket. Pedig egyes éttermek és salátakészítő üzemek érdeklődnek a találmány iránt. 8
