A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-16 / 33. szám

■■■Valószínűtlen nyár — ősznek is rossz lenne. „A Kárpát-medencébe folyamatosan hideg levegő áramlik" — mondja a rádió, de enélkül is tudnám, hiszen a csontjaimban érzem ezt a „frontátvonulást". Tegnap esett, s ma is esni fog az eső. Milyen termés várható, mikor lesz aratás az idén?

A gabona felét a kora nyári esők földre verték, a többi is csak lassan érik kasza alá. Július közepén, pontosan tizenhatodikán jártam a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, akkor még csak egyedül a gombai (Hubice) állami gazdaság földjein arattak. Másutt több mint két hét volt a késés.

Kissé furcsának tűnt, hogy a járásnak épp a legnyugatibb csücskében kezdhették elsőnek az aratást. De hát így van ez minden évben — s a magyarázat is egészen egyszerű: a viszonylag — rossz minőségű homokos, kavicsos talajon, mivel nem képes tárolni a nedvességet, gyorsan beérik a gabona. Sőt, ez a fajta hűvös időjárás egyenesen kedvez az itteni gabonatermésnek. A tavalyinál például jobb termés ígérkezett — s lett is valószínűleg.

Emil Šípoš, az állami gazdaság ötvennyolc éves igazgatója nyugodt hangon tájékoztat a munkálatokról.

12______

smme-.

cmúiwm

Őt nem lepte meg ez a szélsőséges időjárás: alaposan felkészültek, gépeik rendben, kijavítva vártak „bevetésre".

— Jelenleg hét kombájn dolgozik kint a mezőn — mondotta — a repcét aratják le száznegyven hektárról. Tegnap kezdték, holnap-holnapután befejezik. Pénteken az őszi árpát takarították be ötven hektárról. Ötvennégy mázsa termett hektáronként. Egyébként kétezerszáz hektáron termesztünk gabonát, ebből ezerháromszázötven hektáron búzát — folytatta — pénteken vagy szombaton újabb inváziót kezdünk az árpa ellen.

Fiatal, szőke férfi lép az irodába, úgy látszik, már érkezésem előtt hívatta őt az igazgató.

— Mérnök elvtárs, péntekre álljon készen minden kombájn!

— Értettem.

Szinte katonai rend és reglama. Az igazgató mintha csak magyarázni akarná:

— Most nagyon gyors lesz az aratás, épp azért, mert késve kezdtünk.

Jól felkészültünk mindenféle időjárásra, a gépek rendben, három javítóműhely vár készenlétben, de sokan „odafönt", túl könnyen veszik ezt az aratást, már ami a pótalkatrész ellátást illeti. Pedig a gabona nagy része megdőlt, s a gyors rohammunkában valószínűleg több lesz a gépmeghibásodás.

Majd így folytatja:

— Más években ilyenkor, július 16-án mi már készen voltunk az aratással. Ám az is igaz, hogy tavaly például csak húsz mázsa volt a gabona átlagos hektárhozama. Az idén úgy látszik meglesz a negyven mázsa. Mert az ilyen időjárásban súlyra jobban beérik. Az utóbbi tíz évben háromszor volt negyven mázsánál magasabb átlagos hektárhozamunk.

Az igazgató erre a tíz évre nagyon pontosan emlékszik, hiszen éppen tíz esztendeje áll a gombai állami gazdaság élén. Előtte a gépállomás, majd a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa volt.

— Tudja, mi nem versenyezhetünk

a járás déli vidékein gazdálkodó mezőgazdasági üzemekkel, a nyárasdi, vásárúti szövetkezetekkel, ahol ma már egyáltalán nem újság a hatvan mázsás átlagos hektárhozam. Ezt az itteni talajszerkezet nem teszi lehetővé. A termőterület (ötezerhatszáz hektár) hetven százaléka kavicsos, könnyű talaj, aminek legjobban a nagy meleg árt, már az olyan meleg is, ami másutt áldásnak számít. Hiszen ilyenkor nálunk a talajban harmincöt Celsius fokot meghaladó tropikus a hőség. De azért jó munkával, alapos felkészüléssel itt is tisztességes eredményt lehet elérni.

Ez a valószínűtlen nyár, a sokszor fogvacogtató hideg, viharos szelek, váratlan zivatarok és záporok sora sem lephette meg túlságosan a gombai állami gazdaság dolgozóit. Huszonkilenc kombájn pásztázta végig a mezőket. Az országban elsőként kezdték s fejezték be az aratást. Mire ezek a sorok megjelennek, ők már valószínűleg mással lesznek elfoglalva: szántással, vetéssel, egyszóval a jövő évi terméssel.-zsélyi-PRANDL SÁNDOR és L. ABSOLON felvételei