A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-16 / 33. szám
KÖNYV Száll a rege várról várra A Madách Kiadó jóvoltából Szombathy Viktor rimaszombati születésű író, két háború közti szellemi életünk kiváló képviselője értékes kötettel ajándékozta meg a csehszlovákiai magyar olvasókat. A Száll a rege várról várra című kiadvány ötvenhat izgalmas mondát tartalmaz. A fülszöveg szerint „a serdülő gyerekeknek íródott könyv sok hasznos történelmi és földrajzi ismerettel gazdagítja ifjú olvasóit". A fülszöveg ajánló soraihoz azonban nyomban hozzáfűzhetjük azt is, hogy Szombathy Viktor szép formában megjelentetett könyvét a serdülőkoron túliaknak is érdemes kézbe venniük. Már csak azért is, mert ezidáig nem volt lehetőségünk s alkalmunk ilyen összefoglaló jellegű kiadványt lapozgatni. A kötet évtizedes adósságokat törleszt, a történelem nélkülözhetetlen adalékait tárja elénk. Lapjain az író mesél és meséltet, vallat és vall. Fényt derít a múltra, segít eligazítani a letűnt korok világában; könnyebbé teszi tájékozódásunkat a hagyományokra épülő jelenben. Szombathy Viktor írásai hazaszeretetre okítanak bennünket, jellemformáló erőt rejtegetnek magukban; mindnyájunkat alaposabb körültekintésre, mélyebb vizsgálódásra ösztönöznek. Számos rege és monda, bár ismeretes előttünk, Szombathy Viktor feldolgozásában mégis üdének, frissnek és eredetinek tűnik. Az író ügyesen tette, hogy a már ismert mondák újabb változatait is közölte, s helyenként egy-egy várhoz fűződő több mondát is feldolgozott. A Száll a rege várról várra honismeretünk nyitott könyve. Lapjai mintha azt sugallnák: a kövek, a fák, a tájak csak annak mesélnek, aki vallatni tud, aki igényli a szépet, aki mer az egyre sűrűsödő homály mögé látni. Az említett kötet írásai nagy segítségünkre lehetnek ebben a munkában! Csáky Károly Peter Jacobs: Mert én Jane Fonda vagyok Ki tudja, ha Jane Fonda életét csak a filmezésnek szenteli, kavar-e olyan nagy viharokat, mint így. Mint így, hogy a szabadságukért, jogaikért harcoló indiánok mellé áll. közéjük megy és beszédet mond az általuk elfoglalt Alcatraz börtönszigetre; a vietnami háború ellen tüntetők közé áll és Vietnamba látogat; fittyet hány a dúsgazdag hollywoodi világnak. Flogy lelépve a filmvászonról politizálni kezd, farmerbe és rongyokba bújik, csavargóvá lesz és szinte megtagadja apját. Mert Jane Fondából másfajta botrányhős lett, mint B. B.-ből vagy a többi csillagból. Rá nemcsak akkor figyelt fel a világ, amikor megmutatta bájait, úgy tizenöt-húsz éve szinte hetente, havonta. Peter Jacobs könyve ezekről a másfajta „botrányokról" szól, Már-már azt is mondhatnám, nem is Jane Fondáról. Sokkal inkább az összekuszálódott utóbbi évtizedek világáról, eseményekről, amelyekben a színésznő részt vett. Történelem vonul végig a lapokon: árnyékában, fényében Jane Fonda. Aki a Fonda család vagy méginkább Jane Fonda életregényét várja ettől a vékonyka műtől — az csalódni fog. Persze, föl-föl bukkan benne a Fonda család apraja-nagyja a kezdettől a jelenig, de a szerzőnek e dúsgazdag „dinasztia" inkább csak-apropó. Jóvoltukból mesélheti el mindazt, ami az utóbbi évtizedekben nem hagyta, nem hagyhatta közömbösen Amerikát és Európát sem. Jane Fonda nem és nem akar beletörődni az embertelenségbe. Mert a harc nélkül üres, értéktelen lenne az élete — mondja egyhelyütt. Másutt pedig egy interjúban ezt nyilatkozza : — Valami bizonyosan elveszett volna belőlem mint emberből és művészből, ha nem fordultam volna még idejében mai életformám felé. Boldogabbnak érzem magam, mint valaha is életem során, mert kiteljesedett a személyiségem. Csak azt sajnálom, hogy erre nem jöttem rá már tizenöt éves fejjel.-zolczer-BáUnt Endre Többször tapasztaltam — magamon is —, hogy laikus műélvezők, irodalmárok és írók a maguk irodalmi műveltsége, írói iskolázottsága felöl közelednek képzőművészeti alkotásokhoz. Mulatságos és eleve kudarcra ítélt próbálkozás az ilyen. Hiábavaló erőlködés, mintha, teszem azt, valaki a lakása kulcsával próbálna meg felbontani egy konzervdobozt. Nyilvánvaló, hogy egy festmény vagy bármely képzőművészeti alkotás értelmezése egyedül az adott művészeti ág formanyelvének kulcsaival lehetséges, semmi mással. Mégis, azt kell, hogy mondjam, Bálint Endre montázsai szinte csábítanak az irodalmias közelítésre, s nincs kizárva, hogy gazdag művészi világának ez a szobája az irodalom kulcsaival is nyitható. A Corvina Kiadó gondozásában megjelent albumban Bálint Endre tizenkét montázsát veheti kézbe az olvasó. De kedvem volna azt mondani, tizenkét novelláját. Módszere a lehető legegyszerűbb. Vegyük a Paris Match és a Life egy teljes évfolyamát, vágjuk ki belőle a képeket. Ezek a képek lesznek a motívumok. S most 6—8 motívumot kombináljunk úgy, hogy jelentést sugalmazzanak. Ezt a jelentést (jelentéseket) pedig egy frappáns címmel foglaljuk össze. Például: Félelem a késtől. Atomkereszt. Szodoma és Gomora, Álom a temetőről stb. Vagy fordítva: előbb a cím, aztán a képek (újságkivágások). Nyilvánvaló, hogy ha egy rajzlapra két kivágást fölragasztunk, a két motívumot kapcsolatba hozzuk, tehát erőteret teremtünk. A cím ezt az erőteret fölerősíti. A motívumok dinamikus kapcsolata, feszültsége váltja ki az esztétikai élményt, az elrendezettségük, ahogy ellenpontozzák vagy kiegészítik egymást; új és új jelentések lehetőségeit villantva fel. Az is nyilvánvaló, hogy ezek a montázsok a befogadó asszociatív képességét mozgósítják. Hadd tegyem hozzá, hogy azért nagyon rafináltan. Irányított aszszociációk ezek, mivel szigorú rend, szinte mértani könyörtelenség kényszerít rá bennünket, hogy abba az irányba haladjunk, amerre a művész mutat. S hogy nem napfényes tájakra vezet, arról nagyon hamar meggyőződhetünk. A képek alaptónusa a megrendülésé. Valami heroikus groteszk, még ha talán egy kicsit képtelenül is hangzik ez szavakban. Sűrített híradás a leghétköznapibb magunkról és a világról egy fenyegető atom-apokalipszis árnyékából. Összefoglalva: ez a nagyszerű album egy magát a világ sorsáért felelősnek érző nagy művész figyelmeztetése és üzenete. Grendel Lajos HANGLEMEZ Václav Vincenc Mašek művei Václav Vincenc Mašek (1755—1831) a 18. század második és a 19. század első felének cseh zenei életében játszott kimagasló szerepet mint zeneszerző, karmester, zenepedagógus, csemballó- és orgonamüvész és egy különleges hangszer, a Franklin Benjamin által 1762-ben feltalált „üvegharmonika" virtuóza. Már egészen fiatal korában számos zenekultúrájáról híres európai nagyvárosban, többek közt Drezdában, Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában adott hangversenyt feleségével, Johannával együtt, aki kiváló zongoraművész volt. Mašek életműve, szerzeményei csak töredékesen maradtak fenn az utókor számára, azonban így is nagy értéket képviselnek, mivel hozzájárulnak a kor zenei életéről alkotott hű kép kialakításához és lehetővé teszik különleges hangszerekre készült szerzeményeinek reprodukálását. Erre a feladatra vállalkozott a Gramofon Klub tagjai részére kiadott Supraphon-lemezen a Collegium Musicum Pragense elnevezésű prágai együttes. A lemezen Mašek három olyan darabja szerepel, melyet csemballóra, két klarinétra, két vadászkürtre és két fagottra írt: a Partita in A, a Partita in Dis és a Partita in D. Mašek három partitája a hangszeres felállás különlegessége jóvoltából igazi kuriózuma a cseh kamarazenének Mašek fúvósok számára is irt szerzeményeket, elsősorban prágai mecénásának, Jan Josef Filip Pachtának a zenekara részére Egyik legigényesebb ilyen müve a Serenata in Dis című, fúvós-oktettre komponált darab, mely ugyancsak megtalálható a lemezen a Collegium Musicum Pragense brilliáns elő adásában. Mašek tizenegy művet írt korának divatos hangszerére, az eol-hárfához hasonló külön leges, igen szép hangzású üvegharmonikára is. E művek közül a „Hat variáció üvegharmonikára" és az „Andante A-dur üvegharmonikára" címüeket Bruno Hoffmann német zeneművész adja elő maga konstruálta remek hangzású üvegharmonikáján, és a technikai és művészi szempontból is rendkívül igényes szerzeményeket bámulatos virtuozitással, a rokokó muzsika díszítőelemeinek kor- és stílushű kidomboritásával szólaltatja meg. Az üvegharmonikán előadott két Ma- Sek-mű kétségtelenül páratlan és felejthetetlen zenei élményt nyújt minden zenekedvelőnek és párját ritkító lemezkülönlegességé avatja ezt a nagyszerű és sok-sok zenei élvezetet nyújtó lemezt. Sági Tóth Tibor Közismert a gdanski Ifjúsági Palota képzőművészeti tevékenysége. A fiatalok itt rajzot, festészetet és grafikát tanulnak, művészettörténeti foglalkozásokon vesznek részt. Az Ifjúsági Palota szövőműhelyében a gyerekek tervei alapján gobelinek készülnek. Egy szovjetunióbeli kolhozban új, 1200 tehénre alapuló tejüzem kezdte meg működését. A „Karuszel" fejögép óránként 180—200 állatot fej meg. A fejőgépből vezetékeken át a feldolgozó üzembe, majd különleges hűtőkamrákba áramlik a tej. A tejüzem éves termelése a tervek szerint 48 ezer mázsa tej lesz. A Szahalin-sziget felé tartó tehervonatok Holmszk kikötőjében vasúti kompra „átszállva" folytatják útjukat. Minthogy a rakományt nem kell átrakni, a hagyományosnál sokkal olcsóbb és gyorsabb a szállítás. 8
