A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-14 / 24. szám

á* totL* verbunkos-szerzőnek szőkébb ha­zájában nem annyira kedvelt a néptánc. A CsoMón és a Csal­lóközi Dal- és Táncegyüttesen kívül csupán hét iskolán kívüli tánccsoportot tartanak nyilván, ezeknek is tervszerűtlen mun­kájuk, nem mutatnak fel emlí­tésre méltó eredményeket. A so­­morjai és a szerdahelyi székhe­lyű tónccsoport a járás büszke­sége, évről évre az országos folklórfesztivál résztvevői. Ha­gyományos és vonzó oz éven­ként Bősön megrendezett csal­lóközi dal- és tárvcünnepély, A CSEMADOK járási bizottsága társrendezője továbbá a Járási Szakszervezeti Nopoknak, vala­mint az ismertebb Csallóközi Kulturális Napoknak. A Csema­­dok jb elnöke Gyurcsík József, a városi nemzeti bizottság el­nöke. A Duna mentén Komárom (Komárno) sincs mesz­­sze Bratislávától. A Csallóközön keresztül mindössze 100 km az út. A CSEMADOK járási bizott­ságának és a 38 helyi szerve­zetnek munkáját szintén figye­lem kíséri. A járás tudósítói ré­vén sokszor hallunk egyik-másik helyi szervezet tevékenységéről. A taglétszám meghaladja a hét­ezret. Itt is van tartalék bőven. A folyamatos tagtoborzás meg­hozhatja o kívánt eredményt. MÁCS JÓZSEF Komárom diákváros. Főleg az elsőosztályos középiskolásdiákok megnyerésével lehetne növelni a CSEMADOK tagjainak a szá­mát. A helyi szervezetek tagsá­ga társadalmi munkával járul hozzá a Nemzeti Front választá­si programjának teljesítéséhez. 1978-ban több mint 5590, 1979- ben több mint 6660 órát dol­goztok társadalmi munkában. A CSEMADOK tagjai szépítik falujukat, városukat, segédkez­nek a nyári és az őszi mezőgaz­dasági munkákban. Németh Gyula a CSEMADOK járási bizottságának titkáro a fiatalabb tisztségviselők sorába tartozik. Tapasztalt, kezdemé­nyező és megfontolt. Jó kapcso­latot teremtett a járási és a vá­rosi párt- és állami szervekkel, a Járási Népművelési Központ­tal, a Járási Könyvtárral és a Du­­namenti Múzeummal. Nem vé­letlen, hogy o népművelési mun­ka eredményei ma már sokkal jobbak, mint az előző években voltak. Újjászerveződött o járá­si népművelési szakbizottság, munkához láttok egyes albizott­ságai, megindult a klubtevé­kenység. Jelentős a helyi szer­vezeteknek o különböző évfor­dulók, társadalmi események kapcsán kifejtett művelődéspo­litikai tevékenysége. Ugyanúgy jelentős együttműködésük a pol­gári ügyeket intéző testületek­kel. Az iskolán kívüli nevelés szin­tén eredményesnek mondható. Főleg o már tevékenykedő köz­­művelődési klubok jóvoltából. Ismeretterjesztő előadások hang­zottak el, s néhány kiállításukkal is jó nevelési eredményt értek el. Harminckilenc akcióról van szó, s ez a helyi szervezetek számá­hoz viszonyítva nem sok, de ha azt vesszük, hogy a korábbi években jóval kevesebb volt, ak­kor a fejlődés kétségtelen és biztató. A Nyári Művelődési Tá­bor o CSEMADOK KB rendez­vénye, de a komáromi járás te­rületén, örsújfalun (Nová Stráž) zajlik. így a CSEMADOK komá­romi helyi szervezete is jelentős részt vállal o táborozás megszer­vezésével járó munkából. Az el­múlt két esztendőben örvendete­sen megnövekedett az író^olvasó találkozók száma. Ez a járási nép­művelési szakbizottság itodalom-Bihari-napok Nogyabonyban népszerűsítő albizottságának o munkáját dicséri. 1978-ban 18, 1979-ben 26 író-olvasó találkozó volt a járásbon. Azonkívül 5 író o Jókai-napokon dedikálta könyvét. Az utóbbi két évben majd minden helyi szervezetben sor került könyvkiállítássol egy­bekötött könyvárusitásra. 1978-1979-ben kimondottan irodalmi estet vagy irodalom­­népszerűsítő előadást 16 eset­ben tartottak. Tavaly o Móricz- Móra országos irodalmi vetélke­dő a komáromi járás CSEMA­DOK helyi szervezeteit is moz­gásba hozta. Az egész járás büszke a CSEMADOK nemesó­­csai (Zemianská Olča) helyi szervezetére, amelynek csapata első lett az országos döntőiben. A csapat tagjai: Egyházi Kata­lin, Janiga Józsefné és Gólfy Imréné. A járás szervezetei tavaly év végén beneveztek o CSE­MADOK KB által Harmadviróg­­zás néven indított országos ve­télkedőbe, amelyet a szövetség a felszabadulás 35. évfordulójá­nak tiszteletére hirdetett meg. Már most sokan abban remény­kednek, hogy a járás valamelyik csoportja a nemesócsaiak pél­dáját követve első lesz mojd az országos döntőben. Az irodalom népszerűsítésében a helyi szer­vezetek segítségére vonnak a könyvtárak s nem utolsó sorban a könyvesboltok. A nyelvművelé­si tevékenység még csak most van megindulóbon. Reméljük, hogy az irodalomnépszerűsítő albizottság itt is hamarosan eredményeket fog felmutatni. A honismereti munkában új összetételű járási albizottság vet­te kezébe az irányítást. Elképze­léseit a helyi szervezetek illeté­kes képviselőin keresztül igyek­szik megvalósítani. A honisme­reti tevékenység feitéteiei adot­tak. A klubmozgalom erősödésé­vel párhuzamosan növekedett szerepe. A járási bizottságnak iák o kapcsolatai a Dunomenti Múzeummal, omely feldolgozta és állandó kiállításon bemutat­ja Dél-nyugat Szlovákia munkás­mozgalmi emlékeit. A kiállítás anyagát, oz együttműködést de­monstrálva, a CSEMADOK-tag­­ság és a magyar nemzetiségű dolgozók mind szélesebb köré­ben akarják megismertetni. Az elmúlt években Komáromban, Izsón és Naszvadon (Nesvady) folyt klubtevéikenység. A komá­romi klub kezdettől rendszere­sen és eredményesen dolgozik, Izsón és Naszvadon főleg 1979 második felében beszélhetünk folyamatos klubtevékenységről. A működő klubok hatása jó. A járás több más községében is történtek lépések klubalakításra. A közeljövőben Dunamocson (Moča), Marcelházán (Marcelo­vo), Bótorkeszín (Vojnoce) és Ógyollón (Hurbanovo) lehet számolni a klubélet beindításá­val. Az amatőr művészeti mozga­lom éltetői a helyi szervezetek. Sajnos, a színjátszó csoportok száma tavaly kettőre csökkent a járásban, oz egész tevékenység Komáromra és Csallóközoranyos­­ra korlátozódott. A komáromiak 16, a csallóközaranyosiak 11 al­kalommal léptek közönség elé. A színjátszó csoportok kis szá­ma miatt az utóbbi években nem tudták megrendezni o színját­szók járási fesztiválját. A két ál­landó színjátszó csoport közül o komáromi mór évek óta a szín­játszás országos élvonalába tar­tozik. Az aranyosiaknak lényege­sen javítani kell játékukon, ha jobban fel akarnak figyeltetni magukra. Az irodalmi színpado­kat illetően a helyzet jobb. A Já­rási Népművelési Központtal kö­zösen évente megrendezik az irodalmi színpadok járási feszti­válját. A színvonalra sem lehet panasz. 1978-ban a komáromi gimnázium, 1979-ben szintén a gimnázium és a csallóközaranyo­siak képviselték a járás irodalmi színpadjait a Jókai-napokon. A Dunamerrti Tavasz gyermek­színjátszó-fesztiválon 1978-ban a komóromszentpéteriek, 1979-ben az izsaiak szerepeltek. Két énekkar működik a járás­ban: Ögyollán és Bótorkeszin. Az egész énekkari mozgalomra rányomja bélyegét a szakembe­rek hiánya, illetve passzivitása. Az éneklő csoportok, szólóéne­kesek és citerazenekarok aktí­vak. Számukra minden évben megrendezik a járási versenyt. Az említett csoportok és szóló­énekesek 1978-ban bekapcsolód­tak o Tavaszi szél... országos népdalversenybe, s a madari éneklő csoport és a naszvadi ci­­terazenekar szereplője volt oz országos döntőnek. Huszonkét éneklő csoport, 10 citerazenekar és körülbelül 30 szólóénekes te­vékenykedik a járásban. A kör­zeti és járási rendezvények fóru­mai az amatőr népművészeti csoportoknak. A táncmozgalom­ban szintén jelentős eredmények születtek. A martosiak Hajnal tánccsoportja 1977-ben Zselizen elnyerte az Országos Népművé­szeti Fesztivál nagydíját. Ugyan­ebben az évben az izsaiak és az őrsújfalusiak is szerepeltek az Országos Népművészeti Feszti­válon. Csak sajnálni lehet, hogy a szóban levő csoportok Zseliz után vagy szétestek vagy egy helyben topognak. A gyermek­­tánccsoportok közül az izsai sze­repelt az Országos Népművésze­ti Fesztiválon. Öt további tánc­csoportnak a csallóközi dől- és táncünnepélyen biztosítanak fel­lépési lehetőséget. Tudunk arról, hogy Búcson, Naszvadon és Hetényben folk­lórcsoport tevékenykedett. A bú­­csiak lakodalmast, a naszvadiak fonót és lakodalmast, a heté­­nyiek pedig szüreti szokást vit­tek színpadra. A naszvadiak fo­nójukkal 1978-ban Borský Miku­lásra is eljutottak, a fotklórcso­­portok kerületi fesztiváljára. És végül hiányos lenne a kép, ha nem szólnék a kolozsnémai (Kližská Nemá) csallóközi dől­és táncünnepélyről. Bőstől jó pár kilométerrel lejjebb, Kolozsné­­mán is hagyományos a dal- és táncünnepély. Olyankor az ama­tőr népművészeti csoportoké a szabadtéri színpad. Két járásról szóltam, mindket­tőben sok a tennivaló. Akik az önkéntes kulturális munkát vál­lalták, nagyon jól tudják ezt. örülnek onnok, hogy szükség van rájuk a szocialista magyar kultúra további felvirágoztatásá­ért folytatott harcban. PRANDL SÁNDOR felvételei 7

Next

/
Thumbnails
Contents