A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-14 / 24. szám
Következő számunk tartalmából: Dr. György István: GOMBASZOG '80 Lacza Tihamér: A KAZINCZY KLUB JUBILEUMA Kortársaink: JOZEF KOT Morvay Gábor: KÖZÉLETI NYELVHASZNÁLATUNK Miklósi Péter: 5ZÉPSÉG ÉS HARMÓNIA Címlapunkon Keszeli Ferenc, a 24. oldalon Tóthpál Gyula felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 3Ó Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk viszsza. Index: 49 211. Nyilvántartási szóm: SÚTI 6/46. A Csallóköz nevének eredete utón kutatva több névvel - elnevezéssel találkoztam. Őszintén bevallva az «Aranykert“ elnevezés tetszik a legjobban. Ennek a lírai hangzású névnek mélytartalmi jelentősége van. Köztudott, hogy faluhelyen minden takarékos háznak van kiskertje, melyet a ház lakói virágoskertnek - aranykertnek becéznek. Nálunk ez az aranykert - a Csallóköz. Azt hiszem, ha más országokat, tájakat is bejárt, megcsodált, de azért mindenki úgy tartja, hogy számára a szülőföld a legszebb. így vagyok ezzel jómagam is, nekem is a csallóközi róna, a Duna mente a legszebb. Ez a táj, ez a nép a szívemhez nőtt. Bárhol is jártam, a Csallóközt nem tudtam elfelejteni. Egyszóval nem lehet megfeledkezni azokról az emberekről, akik között megtanultam járni, beszélni és gondolkodni. Akármerre jártam, mindig büszke voltam azokra az eredményekre, amelyeket az itt élő dolgos nép elért, de részese voltam az ürömnek is, amikor balsikereket láttam. Sosem néztem a járások határát, mindig a Csallóköz volt a szemem előtt. Azoknak, akik keveset tudnak a Csallóközről, mindig szívesen elmagyarázom. hogy miért méltó az Aranykert elnevezésre. A kirakat mindig olyan, amilyenné a kirakatrendező varázsolja. így van ez az egyes tájakkal is. Mindegyik olyan, amilyenné az ott élő és dolgozó emberek teszik. A Csallóközt az itt élő szorgalmas, dolgos nép varázsolta aranykertté. Énnek a népnek pedig sok megpróbáltatáson kéllett ótmennie, sok megaláztatást kellett megérnie. Volt itt földrengés és pusztító árvíz, de a Csallóköz népe kibírta a próbát és leküzdötte a természeti csapások következményeit. A Csallóköz népének nagyon sokáig meg kellett magát aláznia és másokat kiszolgálnia, míg végre ura lett a saját sorsának. A Csallóközben mindig kedvelték a közmondásokat, ízes népi mondásokat: mindnek reális eredete van. A sok közül csak egyetlen rigmust említek, amely ugyancsak elgondolkoztató. Kiskeszi, Nagyiér, Tany, Bogya, Gellér — Nincs benne kenyér. A nevezett falvak helyett más helységek is szerepelhetnének a versikében, mert hiszen a Csallóköz bármely más falvára jellemző volt, hogy „nincs benne kenyér". No de azért kivételből sem volt hiány, mert a keszi Fehérváry bárónak, a tanyi Frend malomtulajdonosnak, sok más földbirtokosnak s a papoknak is volt kenyere — és nem csak kenyere - bőven. Minket, falusi agrárproletárok gyermekeit már az elemi iskola első osztályában megalázkodásra tanítottak, arra, hogy becsüljük meg és tiszteljük a nagyurakat, a grófokat, a földbirtokosokat, mert azok adnak apáinknak munkát és megélhetést, ahogy akkor mondani szokták - kenyeret. Tehát az „Aranykert" név ébben az időben is találó volt, csak nem a cselédek, részaratók, kis- és középparasztok éltek belőle. Abban az időben sokaknak az volt a véleménye, hogy földi paradicsommá lehetne változtatni a Csallóközt. Erről álmodoztak a csallóközi földhöz ragadt emberek egészen 1948 februárjáig. Új fejezet kezdődött ekkor a Csallóköz népének életében is. miután 1945 tavaszán a szovjet hadsereg felszabadította az országot s a munkásosztály, a dolgozók vették kezükbe a hatalmat, elűzve a nagybirtokosokat és az iparbárókat, a fasizmus hazai szekértolóit. Az idén ünnepeljük Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 35. évfordulóját. Ebben az évben mérjük fel a 35 szabad év alatt elért eredményeket. E 35 év alatt Csehszlovákia népgazdasága dinamikusan fejlődött, s a kultúra és a művelődés területén is nagy sikereket értünk el. Sohasem látott mértékben emelkedett a lakosság életszínvonala. Méltán vagyunk büszkék szocialista hazánk forradalmi átalakulására, amely egész Csehszlovákiára jellemző, de nagyon jelentős Szlovákiában és kimagasló éppen itt nálunk. örömmel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a lezárult hetvenes évek voltak a legeredményesebbek hazánk forradalmi Dr. MAGYARICS VINCE az SZLKP dunaszerdahelyi ■ jr r » járási bizottságának vezető titkára, a Nemzeti Front járási bizottságának elnöke átalakulásóban, a fejlett szocialista társadalom építésében. Járásunk - akárcsak az egész ország — dolgozói, sikeresen birkóznak meg a 6. ötéves terv feladataival. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy minden lépésnél láthatjuk a CSKP XV. kongreszszusa határozatainak megvalósítását. Állandóan emelkedik népünk életszínvonala, elmélyül kulturális és szellemi élete és napról naprd szilárdul szociális biztonsága. De a kimagasló eredmények, amelyeket az elmúlt harmincöt év folyamán az ország szocialista építésében elértünk, nem vezethetnek önelégültséghez. Tudjuk, hogy a CSKP XV, kongresszusának célkitűzései még nagyobb feladatok teljesítését kívánják meg tőlünk mindanynyiunktól, nemcsak a kommunistáktól, de minden szocialista hazafitól és állampolgártól. Napjaink követelménye a termelés hatékonyságának és munka minőségének növelése minden területen. E követelmény mindnyájunkra érvényes, bárhol is dolgozunk, az iparban, a mezőgazdaságban, az oktatásban, más intézményekben vagy pedig kereskedelemben, tehát csakis a hatékony és jó minőségű munkán múlik további fejlődésünk és előrehaladásunk. Most, a virágos tavasz üde légkörében a Kis- és a Nagy- Duna által közrefogott csallóközi rónán járva, elgyönyörködhetünk a gondoson bevetett földekben, a zöldellő vetésben, a gyümölcsösökben, ipari létesítményekben, dinamikusan fejlődő falvakban és városokban. A szocialista építés éveiben ilyenné, igazi aranykertté lett az egykor elmaradott Csallóköz, az itt élő emberek szorgalmas munkája nyomán. Tudjuk, biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben még szebb, még gazdagabb lesz. Tóthpál Gyula felvétele 2
