A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-31 / 22. szám

LU CD A mi gyermekeink már kiskoruk­tól a praktikus öltözékhez - nad­rág, pulóver, pamuttrikó — van­nak szokva, ünnepi alkalmakkor — akár gyermekzsúron vagy a közelgő gyermeknapi ünnepsé­gen - viszont szépen mutat a gyermekeken a klasszikus stílu­sú, ünnepi hangulatot árasztó szép ruha. 1-2 Három-hat éves kislány részére hosszú vagy praktikusabb rövid bársonyruha. A szoknya és az ujjak gazdagon húzottak, a gal­lér és a mandzsetta finom vá­szonból készült. Ugyanezt a mo­dellt flanellből vagy könnyű nyá­ri kelméből is megvarrhatjuk. 90 cm széles anyagból 240 cm-re van szükség. A fiúcska elegáns bordó bársony öltönyt visel, amelynek elkészítéséhez dupla széles anyagból 110 cm szüksé­ges. 3-4 Ezek a modellek a 2—4 éves gyermekeknek készültek. A kisfiú rövid bá.rsonynadrágot és fehér inget visel, a kislány jól érzi magát a praktikus sötétzöld bár­sony kötényruhában. A ruhács­kára 140 cm; a blúza ill. ingre 120 cm; a nadrágra 60 cm kell a 90 cm széles anyagból. 5 A 2-4 éves kislányok részére ideális viselet a mellrészen sza­bott bő szoknyájú, mandzsettá­ban végződő bő ujjú ruhácska. A ruha fölé könnyű anyagból készült s ugyanilyen szabású kö­ténykét adunk. A kötényke alját és vállát fodor díszíti. A ruhára 190 cm, a kötényre 70 cm kell 90 cm széles anyagból. RÓBERT szakács receptjei CSIRKE ROLÁD Hozzávalók: 1 csirke, 1 fej hagyma, 2 db sárgarépa, 1 db alma, 1 db zsemle, 1 db tojás, petrezselyem­zöldje, só, bors. Készítése: A csirkét megmossuk, kicsontozzuk éspedig úgy, hogy a hátára fordítjuk, a gerincétől kezdve lefejtjük a húst, először az egyik felét, majd a má­sikat, az egész egy nagy szeletben lejön, végül a combokat csontozzuk ki. A csontozás során szét­­forgácsolódott húsdarabokat felhasználjuk a tölte­lékbe. A lefejtett csirke húsát megsózzuk és elké­szítjük a tölteléket: a húsdarabokat, a hagymával és az áztatott zsemlével együtt ledaráljuk, hozzá­adjuk a finomra reszelt sárgarépát, az almát, a to­jást, petrezselyemzöldjét, sót, borsot, jól összedolgoz­zuk, ha sűrű a töltelék kevés tejet öntünk hozzá, majd rákenjük a szétterített hússzeletre, összegön­gyöljük, spárgával átkötjük és zsírral kikent alufóliá­ba tekerjük. Tepsire rakjuk, kevés vizet öntünk alá és kb. 1 órát sütjük, majd az alufóliát szétnyitjuk és még utána szép pirosra sütjük. Burgonyapürével és salátával vagy kompóttal tá­laljuk. CSAK EGY PERCRE... Az utóbbi napokban és hetekben - a színjátszó csoportok és a kisszinpadok kerületi s országos seregszemléi kapcsán - valóban rengeteg dolga van PETÖCZNÉ SÁRSZOGI CSILLÁ-nak, a bra­­tislavai Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya színjátszással foglalkozó szakelőadójának. Tagja volt a különböző válogató és műsorbizottságok­nak, de ami ennél is fontosabb, egész évre szóló feladat: szakmailag szervezi s irányítja az önte­vékeny mozgalomnak ezt az ágazatát.- Mikor kerültél kapcsolatba, életedben először, a színpaddal?- Még általános, illetve középiskolásként Tornán és Szepsiben. Mindkét helyen diákszínjátszó együttesünk és tánccsoportunk is volt, melyekkel sokat szerepeltünk a közelebb-tóvolabb eső fal­vakban. Érettségi után a Komenský Egyetem Böl­csészkarán végeztem magyar—történelem szakot és közben állandó tagja voltam az Ifjú Szívek tánckarának. Sőt, már diplomával a kezemben is további öt évig tagja maradtam még az együt­tesnek. A táncművészettel később sem szakítot­tam, mert a Népművelési Intézetbe lépve hat évig a táncszakelőadói munkakört láttam el. A színjátszó mozgalom irányítása a hetvenes évek második felében lett a feladatom.- Szívesen vállaltad ezt a megbízatást?- Természetesen, hiszen az anyanyelv, a szép szó és a színházkultúra ápolását mindig is a szív­ügyemnek tartottam.- Mi a véleményed hazai magyar amatőr szín­játszó mozgalmunk színvonaláról?- Pár szóban nehéz nyilatkozni erről. Úgy érzem azonban, hogy csoportjaink többségénél a szín­házszeretet párosul az egyre megalapozottabb szakmai tudással és elkötelezettséggel, ezért a mozgalom színvonalának a jövőben felfelé kell majd ívelnie.- Vonatkozik ez a gyermekszínjátszásunkra is?- A gyermekszínjátszó és bábcsoportok nagyon sokat fejlődtek az utóbbi öt évben, amiben jelen­tős része van a Dunamenti Tavasz címen meg­rendezett országos seregszemlének is. E fesztivál keretében végre az általános iskolák diákszínját­szói lehetőséget kaptak arra, hogy országos szin­ten mérjék össze képességeiket és tudásukat, de nem utolsósorban arra is, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek.- így hát már „csak" a középiskolás diákszinját­­szóknak kellene hasonlóan rendszeres fórumot teremteni? I- Igen, mert ennek a korosztálynak a színjátszói már „kinőttek" a Dunamenti Tavaszból, önálló seregszemléjük pedig, legalábbis egyelőre, nincs. Viszont a folyamatosság biztosításában s az után­pótlás kérdésének megoldásában nagy szükség lenne egy ilyen fórumra.- £ napokban zajlik az idei, V. Dunamenti Ta­vasz. Milyen elvárásaid vannak a gyermekszín­játszó és bábfesztivál idei évfolyamával kapcso­latban?- A válogató bizottság összesen 43 csoportot nézett meg és értékelt, mielőtt összeállítottuk volna az ötnapos seregszemle műsorát. Ügy érzem, hogy gazdag, tartalmas, változatos és színvonalas, már-már zsúfolt a program; dehót a szépből és a jóból sohasem elég. Ezért aki teheti, jöjjön el személyesen Dunaszerdahelyre, mindenkit szeretettel várunk! (mik-) Fotó: L. Lisický 21

Next

/
Thumbnails
Contents