A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-31 / 22. szám
XI. KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK MÉLTÓ ELISMERÉS A CSEMADOK Központi Bizottsága, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának nemzetiségi sajtóbizottsága és a Kerületi Pedagógiai Intézet 1980. április 24-25-26-ón a kassai (Košice) Slovan Szálában rendezte meg a XI. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Az idei rendezvénysorozaton több mint 150 nyelvművelő, műfordító, újságíró, pedagógus és népművelési dolgozó vett részt. A tanácskozáson dr. Békési Imre kandidátus, a szegedi József Attila Tudományegyetem professzora „Mitől szöveg a szöveg?" címmel, dr. Fóbián Pál kandidátus, a budapesti €UE Bölcsészettudományi Karónak tanára pedin „Műfaj és stílus" címmel tartott színes, érdekes előadást. Fábián professzor a csehszlovákiai magyar sajtóban megjelenő cikkek néhány szembetűnő stilisztikai hiányosságára (műfajszegénység stb.) is rámutatott. Morvay Gábor közéleti nyelvhasználatunk néhány jellemző Zsélyben (Zelovce) a CSEMADOK helyi szervezete a legaktívabb tömegszervezetek közé tartozik. Kissimonyi János, a helyi nemzeti bizottság elnöke jó véleménnyel von a szervezetről. Deák Mihály, a helyi szervezet elnöke elmondotta, hogy nincs a községben olyan kulturális esemény, amelyen a CSEMADOK helyi szervezete ne lenne jelen. Az utóbbi években a színjátszók számos szép színdarabbal lepték meg közönségüket nemcsak Zsélyben, de a járás számos községében is. Deák Mihály elnök főszerepet vállal a legtöbb színdarabban, mert a színművészet már fiatal korában érdekelte ót. Gyorsan felsorol néhány darabot, vígjátékot, amelyeket a közeljövőben vonását elemezte, dr. Szende Aladár kandidátus „Az ösztönös beszédtől a nyelvi műveltségig", dr. Dénes Imre adjunktus „Az irodalmi szöveg átdolgozása* az irodalmi nevelés céljaira" című előadásában ugyancsak időszerű és fontos kérdésekkel foglalkozott. Az idei nyelvművelő napokon sor került néhány középiskolai tankönyv magyar nyelvre fordításának bírálatára is. A biológia-tankönyvek fordítását Csuka Gyula mérnök, kandidátus, a matematika-tankönyvekét Stifter Mária és Csudái Irén, a fizikatankönyvek fordítását Dvorszky KataJin gimnáziumi tanár elemezte. Felhívták a figyelmet több tarthatatlan nyelvtani-szerkezeti, szakmai, tartalmi hiányosságra. A XI. Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői a Thália Színházban megemlékeztek Scbönherz Zoltán születésének 75. és a Kassai Munkás napilappá alakulásának 60. évfordulójáról. Dr. készülnek bemutatni, vágy már régebben bemutattak: Figaro házassága, Nem olyan világban élünk, A Szesz-testvérek, Mari katonája, Süt a hold, Revizor, Alkoholellenes rendelés, Ezüstlokodalom. Májusban ismét kabaréműsorral lépnek föl Zsélyben, Ipolykeszin (Kosihy nad Ipľom) és Óváron (Olovary). A vezetőségi tagok közül ki kell emelni a hetvenéves Böhm József tapasztalt színdarabrendezőt, Gál Lajos társát, a helyi szervezet titkárát, valamint Kajtor Tibor mérnököt, Sámson Sándort, Lovas Györgyöt, Kisskovács Gézát és Becskei Józsefet, a legaktívabb vezetőségi tagokat. Nélkülük aligha lehetne beszélni a szép tevékenységet kifejtő citerazene-Balázs Béla előadásában méltatta Schönherz Zoltán munkásmozgalmi tevékenységét A Kassai Munkásról elmondotta, hogy a lap rendkívül fontos szerepet töltött be a magyar nyelvű baloldali sajtó kialakulásában. Az emlékesten a Szép Szó Irodalmi Színpad is fellépett, hatásos összeállítást mutatott be a Kassai Munkás hajdani közleményeiből és méltán aratott nagy sikert A koszovói lányka című új produkciójával, amelyet Gágyor Péter rendezett ötletesen. Az elhangzott előadásokat követő vitában i többen felszólaltak, főleg a tankönyvfordítások elemzéséhez fűztek megjegyzéseket, hangsúlyozva, hogy e fordítások az eddiginél sokkal nagyobb szakmai-nyelvi felkészültséget, alaposabb munkát igényelnek. A legtöbb résztvevő egyetértett dr. Jakab Istvánnal, aki zárszavában a XI. Kazinczy Nyelvművelő Napok munkáját eredményesnek mondotta. -zskarról, amelyet Nagy Barna vezet. Tavaly jól sikerült író-olvasó találkozót rendeztek Zs. Nagy Lajossal, falujuk szülöttjével, és sikeresen szervezték meg a vers- és prózamondók versenyét. Azonkívül derekasan kiveszik részüket a faluszépítésből. Az elmúlt évben részt vettek a szolgáltatási ház építésében, segítettek a szövetkezetnek, összesen nyolcszáz órát dolgoztak társadalmi munkában. A legaktívabb tagok: Smidth Danica, Bányai Hilda, Jónás Mária, Fekete István, akikre mindig számítani lehet. A taglétszám 166. A tagtoborzásban még nem aknáztak ki minden lehetőséget. Nagy gondot fordítanak a Hét olvasótáborának növelésére is. BELANYI JANOS Az ötvenöt éves Bodnár Bélának, a CSEMADOK Központi Bizottsága népművelési osztálya vezetőjének köztársasági elnökünk „A kiváló munkáért" állami kitüntetést adományozta. Gazdag és érdemdús munkát ismert el ezzel. A kitüntetett 1948 februárja után aktívan bekapcsolódott a szocializmus építéséért folytatott harcba, mint asztalossegéd egyik szervezője volt a járás kommunális üzemeinek, majd a járási nemzeti bizottság megbízásából ő maga is üzemet vezetett egy ideig. 1953-ban titkára lett a CSEMADOK tornaijai (Šafárikovo) járási bizottságának. Egyre többen ismerik meg különösen a közép-szlovákiai kerületben, amikor évekig a Csemadok besztercebányai (Banská Bystrica) kerületi bizottságának vezető titkári teendőit látja el. A szövetség dolgozójaként illetve tisztségviselőjeként az országot, s azon belül Dél-Szlovákiát keresztüi-kasul bejárta, lelkesen szervezte és szervezi a kulturális munkát a magyar dolgozók körében. Szervez és tanít, miközben ő maga is tanul, leérettségizik és beiratkozik a nyitrai Tanárképző Főiskolára. Mindent megtesz azért, hogy a szocializmusban felnövő fiatal nemzedék már ne ismerje meg azt a sorsot, amelyben neki, a gömörhorkai (Gemerská Hôrka) papírgyári munkás fiának része volt. Támogat minden kezdeményezést, amely társadalmunkban a tanulás, a továbbtanulás, az önművelődés lehetőségének a maximális kihasználására irányul. Ilyen módon törekvése megegyezik a szövetségével, amely kezdettől nagy súlyt helyez a felnőttoktatásra, fiatalok és felnőttek különböző szakkörökben történő oktatására, műveltségük gyarapítására. 1960-tól dolgozik jelenlegi tisztségében, s a CSEMADOK Központi Bizottsága szinte valamennyi fontos akciójának egyik kezdeményezője, tevékeny részese és bonyolítója. Olyan rangos rendezvények tartoznak osztályához,* mint a sok-sok szereplőt foglalkoztató Jókai-napok, a Kazinczy Nyelvművelő Napok, a vers- és prózamondók, az irodalmi színpadok, a színjátszók járási és kerületi versenye, a népszerű irodalmi vetélkedők stb. Bodnár Béla osztályvezetői minőségben higgadt és tapasztalt irányítója minden hozzá tartozó rendezvénynek, személyesen is jelen van mindenütt, maga győződik meg arról, min kell javítani a jövőben. A magas állami kitüntetés az állhatatosságnak szól, a kerek harminc év gyümölcsöző munkájának legméltóbb elismerése. Azt kívánjuk neki, hogy jó egészségben még sokáig dolgozzon velünk együtt a csehszlovákiai magyar szocialista kultúra felvirágoztatásán. MINDEN ESEMÉNYEN JELEN PÉLDAMUTATÓ HAGYOMANYAPOLAS A népi színjátszás hagyományait tovább fejlesztve, továbbra is aktívan dolgozik a CSEMADOK ipolyfödémesi helyi szervezetének színjátszó csoportja. Tamási Áron: Énekesmadár című népszínművének bemutatása utón a közelmúltban értékes és színvonalas népművészeti estet rendeztek, amelynek anyagát gyűjtés alapján állították össze. A műsorban a színjátszók mellett első alkalommal szerepelt nagy sikerrel a most alakult citerazenekar, Jusztin Sándor, valamint a tánccsoport Molnár László vezetésével. A műsorban nagyrészt Ipolyfödémesen gyűjtött népdalok, és - táncok (köztük pl, o rezgő és a körcsárdás) szerepeltek, ezenkívül bemutatták: A Kis Bangyi meg a Nagy Bangyi című szintén helyben gyűjtött népmese színpadi feldolgozását. A műsort megelőzően a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége nevében Jusztin Ferenc, a szervezet elnöke ajándéktárgyakat és jutalomkönyveket adott át a szervezet alapító és aktív tagjainak, valamint a színjátszó csoport egykori és jelenlegi tagjainak. A csoport munkáját Bodzsár László a színjátszó együttes hosszú idő óta lelkes tagja és egyben vezetője értékelte. Az ipolyfödémesiek a népművészet kimeríthetetlen kincseinek gyűjtésével és felhasználásával egyúttal saját hagyományaiknak, a múlt értékeinek megőrzését, ápolását szolgálják. Nem véletlen, hogy szinte azonnal a műsor után kialakult a tárgyi nép rajzi emlékek felgyűjtésének igénye is. A gondolat megvalósításához eddig csupán a helyi nemzeti bizottság támogatása hiányzik; szükséges lenne, hogy megfelelő helyiséget bocsásson e célra a szervezet rendelkező sére. MOLNÁR IMRE Jelenet Tamasi Áron: Az énekesmadar című színmüvéből az ipolyfödémesiek előadásában Gyurgyik László felvétele 7
