A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-31 / 22. szám

XI. KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK MÉLTÓ ELISMERÉS A CSEMADOK Központi Bizott­sága, a Szlovákiai Újságírók Szövetsége Központi Bizottságá­nak nemzetiségi sajtóbizottsága és a Kerületi Pedagógiai Intézet 1980. április 24-25-26-ón a kas­sai (Košice) Slovan Szálában rendezte meg a XI. Kazinczy Nyelvművelő Napokat. Az idei rendezvénysorozaton több mint 150 nyelvművelő, műfordító, új­ságíró, pedagógus és népműve­lési dolgozó vett részt. A tanács­kozáson dr. Békési Imre kandi­dátus, a szegedi József Attila Tudományegyetem professzora „Mitől szöveg a szöveg?" cím­mel, dr. Fóbián Pál kandidátus, a budapesti €UE Bölcsészettu­dományi Karónak tanára pedin „Műfaj és stílus" címmel tartott színes, érdekes előadást. Fábián professzor a csehszlovákiai ma­gyar sajtóban megjelenő cikkek néhány szembetűnő stilisztikai hiányosságára (műfajszegénység stb.) is rámutatott. Morvay Gábor közéleti nyelv­­használatunk néhány jellemző Zsélyben (Zelovce) a CSEMA­DOK helyi szervezete a legak­tívabb tömegszervezetek közé tartozik. Kissimonyi János, a he­lyi nemzeti bizottság elnöke jó véleménnyel von a szervezetről. Deák Mihály, a helyi szervezet elnöke elmondotta, hogy nincs a községben olyan kulturális esemény, amelyen a CSEMA­DOK helyi szervezete ne lenne jelen. Az utóbbi években a szín­játszók számos szép színdarab­bal lepték meg közönségüket nemcsak Zsélyben, de a járás számos községében is. Deák Mihály elnök főszerepet vállal a legtöbb színdarabban, mert a színművészet már fiatal korában érdekelte ót. Gyorsan felsorol néhány darabot, vígjá­tékot, amelyeket a közeljövőben vonását elemezte, dr. Szende Aladár kandidátus „Az ösztönös beszédtől a nyelvi műveltségig", dr. Dénes Imre adjunktus „Az irodalmi szöveg átdolgozása* az irodalmi nevelés céljaira" című előadásában ugyancsak idősze­rű és fontos kérdésekkel foglal­kozott. Az idei nyelvművelő napokon sor került néhány középiskolai tankönyv magyar nyelvre fordí­tásának bírálatára is. A bioló­gia-tankönyvek fordítását Csuka Gyula mérnök, kandidátus, a matematika-tankönyvekét Stifter Mária és Csudái Irén, a fizika­tankönyvek fordítását Dvorszky KataJin gimnáziumi tanár ele­mezte. Felhívták a figyelmet több tarthatatlan nyelvtani-szerkezeti, szakmai, tartalmi hiányosságra. A XI. Kazinczy Nyelvművelő Napok résztvevői a Thália Szín­házban megemlékeztek Scbön­­herz Zoltán születésének 75. és a Kassai Munkás napilappá ala­kulásának 60. évfordulójáról. Dr. készülnek bemutatni, vágy már régebben bemutattak: Figaro házassága, Nem olyan világban élünk, A Szesz-testvérek, Mari katonája, Süt a hold, Revizor, Alkoholellenes rendelés, Ezüstlo­­kodalom. Májusban ismét kabaréműsor­ral lépnek föl Zsélyben, Ipolyke­­szin (Kosihy nad Ipľom) és Óvá­ron (Olovary). A vezetőségi ta­gok közül ki kell emelni a het­venéves Böhm József tapasztalt színdarabrendezőt, Gál Lajos társát, a helyi szervezet titkárát, valamint Kajtor Tibor mérnököt, Sámson Sándort, Lovas Györ­gyöt, Kisskovács Gézát és Becs­kei Józsefet, a legaktívabb ve­zetőségi tagokat. Nélkülük alig­ha lehetne beszélni a szép te­vékenységet kifejtő citerazene-Balázs Béla előadásában mél­tatta Schönherz Zoltán munkás­­mozgalmi tevékenységét A Kas­sai Munkásról elmondotta, hogy a lap rendkívül fontos szerepet töltött be a magyar nyelvű bal­oldali sajtó kialakulásában. Az emlékesten a Szép Szó Irodalmi Színpad is fellépett, hatásos összeállítást mutatott be a Kas­sai Munkás hajdani közlemé­nyeiből és méltán aratott nagy sikert A koszovói lányka című új produkciójával, amelyet Gágyor Péter rendezett ötletesen. Az elhangzott előadásokat kö­vető vitában i többen felszólaltak, főleg a tankönyvfordítások elem­zéséhez fűztek megjegyzéseket, hangsúlyozva, hogy e fordítások az eddiginél sokkal nagyobb szakmai-nyelvi felkészültséget, alaposabb munkát igényelnek. A legtöbb résztvevő egyetér­tett dr. Jakab Istvánnal, aki zár­szavában a XI. Kazinczy Nyelv­művelő Napok munkáját ered­ményesnek mondotta. -zs­karról, amelyet Nagy Barna ve­zet. Tavaly jól sikerült író-olvasó találkozót rendeztek Zs. Nagy Lajossal, falujuk szülöttjével, és sikeresen szervezték meg a vers- és prózamondók versenyét. Azon­kívül derekasan kiveszik részüket a faluszépítésből. Az elmúlt év­ben részt vettek a szolgáltatási ház építésében, segítettek a szö­vetkezetnek, összesen nyolcszáz órát dolgoztak társadalmi mun­kában. A legaktívabb tagok: Smidth Danica, Bányai Hilda, Jónás Mária, Fekete István, akikre mindig számítani lehet. A tag­létszám 166. A tagtoborzásban még nem aknáztak ki minden lehetőséget. Nagy gondot fordí­tanak a Hét olvasótáborának növelésére is. BELANYI JANOS Az ötvenöt éves Bodnár Bélának, a CSEMADOK Központi Bizott­sága népművelési osztálya veze­tőjének köztársasági elnökünk „A kiváló munkáért" állami ki­tüntetést adományozta. Gazdag és érdemdús munkát ismert el ezzel. A kitüntetett 1948 február­ja után aktívan bekapcsolódott a szocializmus építéséért folyta­tott harcba, mint asztalossegéd egyik szervezője volt a járás kommunális üzemeinek, majd a járási nemzeti bizottság megbí­zásából ő maga is üzemet ve­zetett egy ideig. 1953-ban titkára lett a CSE­MADOK tornaijai (Šafárikovo) járási bizottságának. Egyre töb­ben ismerik meg különösen a közép-szlovákiai kerületben, ami­kor évekig a Csemadok besz­tercebányai (Banská Bystrica) kerületi bizottságának vezető titkári teendőit látja el. A szö­vetség dolgozójaként illetve tiszt­ségviselőjeként az országot, s azon belül Dél-Szlovákiát ke­­resztüi-kasul bejárta, lelkesen szervezte és szervezi a kulturális munkát a magyar dolgozók kö­rében. Szervez és tanít, miközben ő maga is tanul, leérettségizik és beiratkozik a nyitrai Tanár­képző Főiskolára. Mindent meg­tesz azért, hogy a szocializmus­ban felnövő fiatal nemzedék már ne ismerje meg azt a sor­sot, amelyben neki, a gömör­­horkai (Gemerská Hôrka) papír­gyári munkás fiának része volt. Támogat minden kezdeménye­zést, amely társadalmunkban a tanulás, a továbbtanulás, az ön­művelődés lehetőségének a ma­ximális kihasználására irányul. Ilyen módon törekvése megegye­zik a szövetségével, amely kez­dettől nagy súlyt helyez a fel­nőttoktatásra, fiatalok és felnőt­tek különböző szakkörökben tör­ténő oktatására, műveltségük gyarapítására. 1960-tól dolgozik jelenlegi tisztségében, s a CSEMADOK Központi Bizottsága szinte vala­mennyi fontos akciójának egyik kezdeményezője, tevékeny része­se és bonyolítója. Olyan rangos rendezvények tartoznak osztályá­hoz,* mint a sok-sok szereplőt foglalkoztató Jókai-napok, a Ka­zinczy Nyelvművelő Napok, a vers- és prózamondók, az iro­dalmi színpadok, a színjátszók járási és kerületi versenye, a népszerű irodalmi vetélkedők stb. Bodnár Béla osztályvezetői mi­nőségben higgadt és tapasztalt irányítója minden hozzá tartozó rendezvénynek, személyesen is jelen van mindenütt, maga győ­ződik meg arról, min kell javí­tani a jövőben. A magas állami kitüntetés az állhatatosságnak szól, a kerek harminc év gyümölcsöző munká­jának legméltóbb elismerése. Azt kívánjuk neki, hogy jó egészség­ben még sokáig dolgozzon ve­lünk együtt a csehszlovákiai ma­gyar szocialista kultúra felvirá­goztatásán. MINDEN ESEMÉNYEN JELEN PÉLDAMUTATÓ HAGYOMANYAPOLAS A népi színjátszás hagyományait tovább fejlesztve, továbbra is ak­tívan dolgozik a CSEMADOK ipolyfödémesi helyi szervezeté­nek színjátszó csoportja. Tamási Áron: Énekesmadár című nép­színművének bemutatása utón a közelmúltban értékes és színvo­nalas népművészeti estet rendez­tek, amelynek anyagát gyűjtés alapján állították össze. A mű­sorban a színjátszók mellett el­ső alkalommal szerepelt nagy sikerrel a most alakult citeraze­­nekar, Jusztin Sándor, valamint a tánccsoport Molnár László ve­zetésével. A műsorban nagyrészt Ipolyfödémesen gyűjtött népda­lok, és - táncok (köztük pl, o rezgő és a körcsárdás) szerepel­tek, ezenkívül bemutatták: A Kis Bangyi meg a Nagy Bangyi cí­mű szintén helyben gyűjtött nép­mese színpadi feldolgozását. A műsort megelőzően a CSE­MADOK helyi szervezetének ve­zetősége nevében Jusztin Ferenc, a szervezet elnöke ajándéktár­gyakat és jutalomkönyveket adott át a szervezet alapító és aktív tagjainak, valamint a színjátszó csoport egykori és jelenlegi tag­jainak. A csoport munkáját Bod­­zsár László a színjátszó együttes hosszú idő óta lelkes tagja és egyben vezetője értékelte. Az ipolyfödémesiek a népmű­vészet kimeríthetetlen kincseinek gyűjtésével és felhasználásával egyúttal saját hagyományaiknak, a múlt értékeinek megőrzését, ápolását szolgálják. Nem vélet­len, hogy szinte azonnal a mű­sor után kialakult a tárgyi nép rajzi emlékek felgyűjtésének igé­nye is. A gondolat megvalósí­tásához eddig csupán a helyi nemzeti bizottság támogatása hiányzik; szükséges lenne, hogy megfelelő helyiséget bocsásson e célra a szervezet rendelkező sére. MOLNÁR IMRE Jelenet Tamasi Áron: Az énekesmadar című színmüvéből az ipoly­födémesiek előadásában Gyurgyik László felvétele 7

Next

/
Thumbnails
Contents