A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-31 / 22. szám
m A CSEMADOK ÉLETÉBE GYÖRGY ISTVÁN: MADOK K8 1977. október 21- 22-i II. plenáris ülésen és 1978. március 17-18-án Érsekújvárott az országos szemináriumon fektette le a CSEMADOK KB népművelési osztálya. Ezen a munkaszakaszon mérhető le legjobban az ifjúság bekapcsolódása a CSEMADOK szerveibe, szervezeteibe. Klubtevékenység Körülbelül negyven klub működik jelenleg a CSEMADOK égisze alatt, melyek összefogják, közösséggé formálják az azonos kai, másrészt a feldolgozott és kellő szinten elsajátított anyag és ismeret összehasonlításával, a verseny-szellem kialakításával keltenek megérdemelt érdeklődést. Ezért népszerűek nemcsak a tanulóifjúság, de a felnőtt korosztály körében is. Az idén Harmadvirágzás néven meghirdetett vetélkedő is erről tanúskodik. összehasonlítva a tavalyi, tehát 1979-es évvel nem lehetünk elégedettek a jelentkezők számával. Míg 1979-ben 798 személy nevezett be a vetélkedőre, amit Móricz Zsigmond és Móra Ferenc tiszteletére rendeztek, művelési Intézet nemzetiségi osztálya távtanfofyamot indított a bábcsoportok vezetői és a gyermek tónccsoportok vezetői részére. Mindkét tanfolyamnak 25-25 hallgatója van. Ezenkívül a jövőben a LITA kiadóvállalaton keresztül, de magyarországi behozatalból is több műsoranyagot kívánunk biztosítani gyermek- és ifjúsági csoportjaink részére. A néptánccsoportok s ezzel párhuzamosan újabban a társastánc-csoportok tevékenysége kezdettől fontos részét képezi a CSEMADOK munkájának. A CSEMADOK ÉS AZ IFJÚSÁG KIVONAT A CSEMADOK KB LEGUTÓBBI ÜLÉSÉN ELHANGZOTT BESZÁMOLÓBÓL A CSEMADOK KB Titkársága Központi Népművelési Szakbizottságán és bizottságain keresztül az egyes járási népművelési szak- és albizottságok az utóbbi években fokozott gondot fordítanak arra, hogy az ifjúságot minél nagyobb mértékben bekapcsolják közművelődésünkbe. Többek között bizonyítja ezt az rs, hogy, a központilag szervezett országos népművelési szemináriumokon az ifjúság aktív részvétele ma mór több mint 50 Hasonlóan tapasztaljuk az ifjúság bekapcsolódását a CSEMADOK népművelési munkájába az egyes helyi szervezeteknél, ahol nemcsak passzív résztvevői az egyes népművelési akcióknak, hanem aktív szervezői, előkészítői a politikai-nevelő, társadalomtudományi előadásoknak és az iskolán kívüli nevelés egyéb akcióinak. A CSEMADOK apparátusában, a. legtöbb járási bizottságon fiatal dolgozók (instruktorok) irányítják a járási népművelési munkát, különféle népművelési akciók szervezését. Népművelésünk egyik legeredményesebbnek bizonyuló formája a klubtevékenység, a CSEMA- dok művelődési klubok munkája, melynek alapelveit a CSE-érdeklődésűeket vagy korúakat. Elsősorban a diákklubok azok, amelyek tevékenységükkel elismerést szereztek, s mondhatjuk, a mozgalom elindulásakor létük erkölcsi erőként hatott a bizalmatlankodókra és hitetlenkedőkre. A bratislavai József Attila Ifjúsági Klubra, a prágai Ady Endre Klubra és a brünni Kazinczy Ferenc Klubra kell gondolnunk, mert ezek működnek a leghosszabb ideje, és fogják össze leginkább a művelődni vágyó fiatalokat. Említhetnénk gazdag hagyományokkal rendelkező más klubokat is, amelyek azonban nem kizárólagosan ifjúságiak, annak ellenére, hogy a klubtagság azokban is nagyobbrészt fiatalokból tevődik össze. Mindez egyébként elmondható valamennyi klubról, mivel napjainkban az ifjúság fokozottan igényli a közösségi életformát, s itt módjában áll mindenkinek megtalálni a saját érdeklődési köre szerint a megfelelő témaköröket, ugyanakkor úi. eddig ismeretlen területekről is tudomást szerezhetnek, bővíthetik látókörüket Irodalomnépszerűsités Az irodalmi vetélkedők - mint tudjuk - egyrészt játékosságukaddig 1980-ban csupán 441 személy jelentkezett. Nagy részük a diákok soraiból kerüli ki. Az iskolán kívüli irodalomnépszerűsítésben tehát a CSEMADOK fontos szerepet tölt be. Egyrészt segíti a pedagógusok munkáját, másrészt közösségformáló ereje is van. Neves íróink és költőink életének, munkásságának megismerését segédanyagok, irodalmi tanulmányok megjelentetésével segíti elő. Ebben az évben ünnepeljük József Attila 75. születési évfordulóját. Ebből az alkalomból József Attila munkásságával foglalkozó dolgozatot jelentettünk meg, s ezt minden járásra elküldtük. Amatőr népművészeti csoportok A gyermek és ifjúsági amatőr művészeti mozgalommal, ennek szervezési és művészeti kérdéseivel a jövőben a CSEMADOK keretében még behatóbban kívánunk foglalkozni. Ennek érdekében az egyes központi tanácsadó testületek mellett'kütön-külön megalakítjuk a gyermekkori mozgalommal foglalkozó tanácsadói csoportot. Az együttesek további mennyiségi és művészeti előrehaladása érdekében a NépJárási és helyi méretben a gyermekcsoportok szerepeltetése természetes velejárója volt a CSEMADOK tevékenységének. Különösen ott, ahol az iskola és a CSEMADOK helyi szervezete között a kapcsolat megfelelő volt, több helyi rendezvényt vagy alkalmi keretműsort valósítottak meg évente együtt. A csoportok fenntartásának egyik igen jelentős tényezője, hogy a csoport érezze azt, hogy szükség van rá, hogy egy nagyobb közösségbe tartozik, és hogy a felnőtt lakosság is számol vele. Tehát szervezésileg a CSEMADOK teret biztosít a számukra. Több nagy táncegyüttesnek van saját gyermek (utánpótlási) csoportja, ilyenek például Fülekpüspökin a Kis Palóc, Bratislavában az Apró Szőttes, Somorján az Apró Csalié stb. A Dunamenti Tavaszon 500 szereplő, a gyermek- és Ifjúsági énekkarok országos Csengő énekszó elnevezésű fesztiválján 700 énekes vesz részt átlagosan évente. Gyermekcsoportjaink ezenkívül a CSEMADOK zsefizi és gombaszögi országos rendezvényein is fellépnek. 1971-től rendszeresen és szervezetten foglalkozunk a gyermek- és ifjúsági kórusmozgafommal, először az országos gyermek- és ifjúsági kórusfesztivál társrendezőjeként, jelenleg mint az akció főrendezője. A mozgalom kialakulására, a színvonal emelésére nagy hatással volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának megalakulása és eredményes működése. Elmondhatjuk, hogy a legjobb gyermekkórusokat jelenleg is éppen CSMTKÉ-tagok vezetik. A mozgalom a hetvenes évek közepén tetőzött. 1977-ben 51 gyermek- és ifjúsági kórus jelentkezett az országos seregszemlére. Közülük 14 jutott el, ami kb. 800 gyermek aktív énekkari tevékenységét dicséri. Ennék megközelítőleg ötszöröse a tanulóknak és diákoknak az a tömege, amely ebben az időben zenei képzést kapott, azaz énekelt az énekkari próbák keretében. Azóta - sajnos - mennyiségi és minőségi hanyatlás állt be. Ezt most a Csengő énekszó 80 válogatása során tapasztaljuk. Reméljük, valóban helytálló az az ok, hogy a spartakiódelökészületek rengeteg időt vesznek el s ezért kevés marad az énekkari munkára, és hogy a kórusmozgalom ismét felfelé ívelő lesz a következő években. Az idei gyermek- és ifjúsági kórusfesztivólra 30 gyermekkórus és két ifjúsági énekkar jelentkezett. Kialakulóban van a gyermekek folklór- és éneklőcsoport mozgalma is. Járási szintig már több helyen folynak versenyek az iskolák között, főleg népdaléneklésben, de népi hangszerszólistákról és gyermek citeraegyüttesekről is tudunk. A nyitrai járásban gyermek éneklő csoportok is tevékenykednek, és gyakran szerepelnek állami ünnepségeken, valamint a polgári ügyeket intéző testületek rendezvényein. Meg keil említenünk azonban, hogy egész énekkari mozgalmunkban érezhető az ifjúsági énekkarok csekély száma. Igaz, ez országos probléma, de ez vajmi keveset segít rajtunk. új TÁNCEGYÜTTES Négyhónapos gyakorlás után vállalta a CSEMADOK nagykaposi (Veľké Kapušany) helyi szervezetének újonnan alakult Komócsa néptáncegyüttese, hogy bemutatkozzon a város közönségének. A helyi szervezet évzáró taggyűlésén ugyan még csak néhány szóval utaltak arra, hogy alakulóban van az együttes, így annál nagyobb öröm, mitöbb, kellemes meglepetés volt a dolog azok számára, akik eljöttek a bemutatkozó előadásra. A jól átgondolt és szervezett műsorban elsőként a Puha la Margit tanítónő vezette s már országos versenyeken is ismert gyermek foklórcsoport lépett színpadra gyermekjátékokkal és a „kis" Szirénfálvi lakodalmassal. A kísérő zene a prágai Nyitnikék Táncegyüttes Tekergők népi zenekara szolgáltatta a Komócsa táncegyüttes műsorához s a szüneteket is kitöltötte szebbnél szebb népdalokkal és magyar nótákkal. A Komócsa és a Tekergők zenekar A Komócsa táncegyüttes összeállításában szerepeltek: tardoskeddi tánc, ipolymenti népdalok, csallóközi férfiverbunk, palóc népdalok, martosi gyertyáštánc és népdalok, gömöri lassú és friss csárdás, valamint körcsárdás, bodrogközi népdalok és a szirérrfolvi karikázó. És hogy a bemutatott műsor megnyerte a közönség tetszését, azt a szűnni nem akaró tapsvihar bizonyítja, mely végigkísérte az előadást. Merjük remélni, hogy Kozsár Miklós koreográfus lendülete nem hagy olább. mitöbb, fokozódik majd, persze mindehhez szükség van megértésre, erkölcsi és anyagi támogatásra mind a városi szervek, mind a CSEMADOK-szervezet és a Művelődési Ház részéről, hiszen tudjuk, hogy az eredmények nem születnek magúktól. Meg kell tehát találni a közös nevezőt, mert a tenniakaró fiatal gárda, mely vállalta a népi hagyományok ápolásának nemes feladatát, nem magát akarja mutogatni, hanem vidékének szűkebb hazájának népi tánckultúráját akarja továbbvinni. Meggyőződésünk, hogy a városi nemzeti bizottság megfelelő anyagi támogatásban részesíti majd az együttest, amire Ígéretet kaptunk a helyi szervezet évzáró taggyűlésén. VARGA LÁSZLÓ 6
