A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-17 / 20. szám
A CSEHADOK ÉLETÉBŐL fejlődik. Jó benyomást keltett o kis színpadok, valamint a vers- és prózamondók kerületi versenye. A IV. Dunamenti tavasz verseny jellegű volt, s a helyezések pénzbeli jutalommal is jártak. A XVI. Jókai-napok műsorpolitikója megfelelt a követelményeknek. A népművelési intézettel közösen országos aktivót tartottunk az amatőr színjátszásról. Tizennégyszer üléseztek a járási szakbizottságok táncalbizottságai. Foglalkoztak a CSEMADOK járási rendezvényeivel, a CSEMADOK-napokkal, a koreográfus-kérdéssel. a járási méretű iskolázásokkal stb. A Népművelési Intézet a gyermekcsoportvezetők számára kétéves tanfolyamot rendezett. Tavaly összesen 18 járási dal- és táncünnepély megtartására került sor. A VII. Tavaszi szél... országos népdalverseny jelentősége felbecsülhetetlen. Az énekkari mozgalom talán a legkiegyensúlyozottabban végzi a feladatát. Az elmúlt időszakban a szövetség kb. 60 felnőtt, ugyanennyi gyermek- és ifjúsági kórust tartott nyilván. A kórusokban összesen kb. 6000 dalos énekel. Az énekkarok repertoárpolitikája megfelelő és sokrétű. A szövetség által meghirdetett MELÓDIA '79 országos táncdalfesztiválra 120 énekes jelentkezett. Egész kórusmozgalmunkban a CSMTKÉ kulcsfontosságú szerepet tölt be. Szakmai tanácsokat ad, általános zenei ismeretet nyújt, gyakorlati segítségben részesíti a soraiból kikerülő karvezetőket. A CSMTKÉ tagjai összesen 27 énekkart és éneklő csoportot vezetnek. A megalakulásának 15. évfordulóját ünneplő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara ma mór jelentős kultúrpolitikai tényező. A Szőttes néptánchagyomónyukat és népdalkincsünket ismerteti s szeretteti meg. Tavaly, a népművészeti csoport 14 járás 46 községébe látogatott el. Az 1979. évi tevékenység komplex értékelése foglalkozik még káder- és személyzeti ügyekkel a gazdasági tervvel és a költségvetés teljesítésével. Bratislavában, a Kultúra és Pihenés Parkjában, zsúfolt nézőtér előtt került sor a Tavaszi szél. . . országos népdalverseny döntőjére. Nagy várakozás előzte meg a CSEMADOK Központi Bizottságának ezt a rendkívül értékes, színpompás rendezvényét, amely a felkészülés és a verseny egész időszakában a szereplők ezreit foglalkoztatta, állította színpadra: szólóénekeseket és éneklő csoportokat, hangszerszólistákat, foiklórcsoportokat és a hagyományos tánc képviselőit. Mintegy négyezren vettek részt a járási döntőkön, amelyeken a bíráló bizottság a versenyzők legjobb számaiból egységes, az egész járásra jellemző szokás bemutatását javasolta. A kerületi döntőkbe már egységes műsorral jutottak be a járások. A témaválasztás szabadon, de szakemberek bevonásával történt. A cél nagyon helyesen az volt, hogy minden járás harminc-negyvenöt perces műsorban szerepeltesse szólistáit, éneklő csoportjait, táncosait, népi hangszereseit. Ez az elgondolás jónak bizonyult, hiszen folklórcsoportjainknak eddig nem volt megfelelő fórumuk. A Tavaszi szél... új koncepciója tette lehetővé számukra, hogy döntő szerephez jussanak az egyes járások műsorában. A kerületi versenyeken (Torna, Losonc, Léva, Galánta) kerületenként egy járás illetve a nyugat-szlovákiai kerületből két járás juthatott az országos döntőbe. így a bíráló bizottság döntése alapján a kerületi versenyek tizenkét járásának 1440 szereplőjéből négy járás (Galánta, Kassa, Nagykürtös, Nyitra) 500 szereplője jutott az országos döntőbe. Figyelemmel kísértük a Tavaszi szél... szép, visszhangos döntőjét, s a Kultúra és Pihenés Parkjának zsúfolásig megtelt termében izgalommal vártuk a műsort, a nagy „összecsapás“ végső eredményét, a sorrend kialakulását. Dr. György István a CSEMADOK KB vezető titkára nyitotta meg az országos verseny döntőjét. Szólt a rendezvény jelentőségéről, hasznáról és helyéről kulturális életünk egészében, üdvözölte a Dél- Szlovákia minden részéből összesereglett közönséget, amely egyre jobban fölismeri az eredeti szokások értékét, színpadra vitelének rendkívül jó hatását. Köszöntötte a megjelent vendégeket, dr. Jozef Mravíkot, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterhelyettesét, és Gurszki Zsuzsát, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulátusának alkonzulját. Elsőként a kassai járás szereplői mutatták be Csereháti új kenyér című műsorukat. Weiszer Eszter, Tóth Ibolya és Boda Ferenc összeállításának mondanivalója szép, egységes egyformán helyet kaptak benne szólisták és éneklő csoportok. A narrátor is jó volt. Mezőgazdasági szokást láttunk megelevenedni a színpadon. Persze mór csak az emlékezetben élő szokást - legfontosabb kellékeivel. Például kéziőrlőt sokan az ő jóvoltukból tekinthettünk most meg közelebbről. Igen hatásos volt öt régi stílusú daluk, s az újabbak sem voltak megszokottak. A tiszta éneklés, a szép hang egyformán előnye volt a népes csoportnak. A Cserehóti új kenyér című műsor mindenképpen dicséri értő összeállítóit és a szereplőket. A viseletmegoldásban is ügyesen jártak el. A rekonstruált ruhákkal jó benyomást keltettek. A közönség hálásan tapsolt. A kassai járás szereplői jól indítottak, jó hangulatot teremtettek, felkeltették az érdeklődést. Utánuk a nagykürtösiek következtek. Az egyszerű eszközökkel bemutatott lakodalmi népszokások még élnek az Ipoly mentén, a szereplők ismerik a dalokat, élik a szokásokat. Kétrészes műsorukban (éneklő csoportok, citerások, valamint lakodalmi szokások) sok értékeset vittek színpadra. Gyönyörködhettünk az ipolyvarbóiak menyasszonybúcsúztatójóban, az ipolynyékiek gyertyástáncában és a bussaiak ógykikérésében. A nyényei citerazenekar az est fénypontja volt, maximális teljesítményt nyújtott. Egyedülállóan szép szokás az ipolyvarbói menyasszonybúcsúztató, s egyedülállóan szép hozzá a népviselet. Hangulatos és eredeti voit az ipolynyékiek tánca is. A műsor összeállítói (Tóth Ágnes, Ág Tibor) gondos, alapos munkát végeztek, s a szereplőket sem érheti elmarasztaló szó. Szünet után a galántaiak mutatták be egységes műsorukat, amelyben a tánc dominóit. Mórocz Károly és Pintér Ferenc jól megszerkesztették a műsort. A válogatósba sem csúszott hiba. Értékes anyagot vittekszínpadra. Jó volt a kezdés (gyerekek és a mesélő asszony), de a guzsalyas asszonyok mintha nem tudtak volna fonni. Mintha az ének és a tánc is sok lett volna. Műsoruk egészéből a verbunk emelkedett ki. A szereplők érdeme, hogy amit hoztak, mutattak, jól illeszkedett a döntő rangos műsorának egészébe. A legtöbbet mindenki a nyitrai járástól várta. Mit hoz, mivel lepi meg közönségét ma is élő gazdag hagyományából. Zobor aljai lakodalmi szokásokból láthattunk részleteket. Csöppet a tengerből, de úgy, hogy végig éreztük az egésznek a mélységét, hullámzását. A Párta, párta című műsor összeállítója és rendezője. Jókai Mária, kilenc zoboraljai falu lakodalmi szokásából válogatta össze kitűnő érzékkel, szakszerűen a legértékesebb részeket. Mindjárt érezhető volt, hogy szerkesztési elve nem a betanítás, hanem a természetes énekeltetés. Minden falu énekese, éneklő csoportja a saját lakodalmi dalát énekelte. így minden a legtermészetesebb valóságában került színpadra, mesterkéltség nélkül. Mellőzte a vőfélyverseket, énekeltette szereplőit. A viselet is lenyűgözően szép volt. Téli nagy ünneplő (télen tartották a lakodalmakat), gyönyörű párta (a gerencséri menyasszonyé), talán az egész magyar nyelvterületen sincs párja. Jókai Mária nagyszerű anyagot válogatott össze, s a tolmácsolás kitűnően sikerült. A Párta, pártának magasan kiemelkedő része volt a menyasszonybúcsúztató. Brath Margit és a gesztéi éneklő csoport remeklése. A nyitracsehi férfiak tiszta, szépen csengő éneklése is emlékezetes marad a Hivogatóban. Holecz Ilona. Süttő Anna és Buday Endréné szólóénekesek is szép teljesítményt nyújtottak. A Párta, párta az egész országos döntőnek is naqyon megemelte a színvonalát. Semmi fölösleges, semmi mesterkéltség. tiszta forrós, ez jellemzi tömören a zoboraljaiak gazdaq műsorát. A Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző vezette tizenegy tagú bíráló bizottságnak nem okozott aondot az első hely kérdése. Egyöntetűen a nyitraiaknak ítélte oda az első díjat. Ök feleltek meg legjobban az elvárás és megítélés szempontjainak: eredetiség, érték, szerkesztés, viselet, zenei tisztaság és szép előadásmód. A további sorrend: 2. Kassa, 3. Nagykürtös, 4. Galánta. Az értékes díjakat dr. György István nyújtotta ót a nyertes csoportok vezetőinek. Aztán az országos döntő Vass Lajos vezényletével közös énekléssel és reggelig tartó bállal ért véget. Szereplőkön és rendezőkön kívül meg kell dicsérni még azokat, akik láthatatlanul is jelen voltak az országos döntő nagyszerű műsorában, akiket nem tüntettek fel a műsorfüzetben, a tanácsadókat, néprajzosokat és betanítókat. Sokan voltak előkészítői és megalapozói az országos verseny sikerének. Sokak érdeme az értékes és izgalmas verseny, a színvonalas döntő, a felemelő, szívünket-lelkünket melegítő műsor. önkéntelenül is adódik a kérdés, vajon nem okoz-e megtorpanást mozgalmunkban az a körülmény, hogy jó csoportok is kiestek a verseny során. Nos, vetélkedőkben mindig vannak továbbjutók és kiesők. Akik most nem jutottak be a kerületi és az országos döntőbe, azok gondosabb válogatással, alaposabb felkészüléssel a következő országos versenyen bizonyíthatnak. Szerintem ebben a vetélkedőben mindenki qyőzött, győzött külön és mindannyiunk örömére hagyományainkból meríteni akaró és tudó munkánk, népművészeti kincsünk újbóli felmutatása. Győzött az új felfogás, és most már ebben a szellemben készüljenek csoportjaink további nemes versenyekre. MACS JÓZSEF Gyökeres Gy. felvételei 7
