A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-17 / 20. szám

ÜLÉSEZETT A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Megtartotta VII. plenáris ülését a CSEMADOK Központi Bizott­sága. A tanácskozást Lőrincz Gyula, a CSEMADOK KB elnö­ke vezette. Az 1979. évi munka értékelése után dr. György Ist­ván, a CSEMADOK KB vezető titkára terjesztette elő a fiata­loknak a CSEMADOK szervei­nek és szervezeteinek munkájá­ba való nagyobb mérvű bekap­csolásával foglalkozó beszámo­lóját. A beszámoló hangsúlyoz­ta, hogy olyan fiatalokat kell az aktív tevékenységbe bevonni, akik a párt politikájának és a kulturális szövetség munkater­vének szellemében dolgoznak nemzetiségi kultúránk fejleszté­se érdekében. A Központi Bi­zottság értékelte továbbá az év­záró taggyűlések és a járási konferenciák munkáját. Megál­lapította, hogy különösen a já­rási konferenciák voltak színvo­nalasak. Ezeknek a járási párt­ós állami szervek is megfelelő figyelmet szenteltek. A CSE­MADOK KB Elnöksége írásbeli beszámolót terjesztett elő a Hét eszmei és politikai munkájáról is. Pozitívan értékelte a lap tar­talmát és színvonalát. A vitá­ban számos értékes felszólalás hangzott el az előterjesztett be­számolókról, s különösen az if­júság bevonásának fontosságá­ról a szövetség munkájába. A CSEMADOK KB küldöttsége a VII. plenáris ülés megkezdé­se- előtt megkoszorúzta Lenin bratislavai szobrát. A továbbiakban a Szövetség 1979. évi tevékenységének a Központi Bizottság ülésén tár­gyalt komplex értékelését ismer­tetjük kivonatosan. Az erről elő­terjesztett anyag szerint megál­lapítást nyert, hogy a CSEMA­DOK KB és a járási bizottsá­gok, valamint a helyi szerveze­tek tavaly a Szövetség megala­kulásának 30. évfordulója je­gyében tartották fontosabb ren­dezvényeiket. A taggyűlések elő­segítették a tagság politikai ne­velését. Tavaly helyi szerveze­teink 1045 taggyűlést hívtak össze. A Központi Bizottság a taglétszám növelését állandó feladatnak tekinti. A Szövetség megalakulásának 30, évforduló­ja tiszteletére hetvenezres tag­létszámot irányzott elő, s tavaly a CSEMADOK-nak már 70 832 tagja volt. A XIII. országos köz­gyűlésig el akarja érni a 80 000- es taglétszámot. Jelentős fel­adatának tekinti továbbá kultu­rális hetilapjának, a Hét-nek, az Űj Szó-nak, valamint valameny­nyi sajtóterméknek a propagá­lását. Egyre jobb a kapcsolat a já­rási népművelési központokkal, a Szocialista Akadémiával és a könyvtárakkal. Jó az együttmű­ködés, a hnb-ok, a polgári ügyeket intéző testületével is. A CSEMADOK KB öt országos rendezvény előkészítését és szer­vezését bonyolítja le: Duna menti tavasz, Jókai-napok, Or­szágos Népművészeti Fesztivál, Országos Kulturális ünnepély, MELÓDIA '79, a csehszlovákiai amatőr táncdalénekesek II. or­szágos versenye. A CSKP XV. kongresszusa határozatainak szellemében a Szövetség elő­adások, beszélgetések szervezé­sével fokozott gondot fordít a tu­dományos világnézeti nevelésre, a Szovjetunióhoz fűződő barát­ság és a szocialista integráció gondolatának elmélyítésére, va­­mint a CSEMADOK XII. orszá­gos közgyűlésén elfogadott ha­tározatok teljesítésére. Említés­re méltók a népi akadémia kü­lönböző formái, a tanfolyamok és különböző szakkörök szerve­zése stb. A CSEMADOK közművelődési klubjaiban elért eredmények jók. Ezek a Központi Művelődési Klubtanács irányításával dol­goznak. Tavaly a CSEMADOK helyi szervezeteiben 21 CSEMA­DOK közművelődési klub dolgo­zott jóváhagyott munkaterv sze­rint. Még 16 közművelődési klub alakult az év folyamán, ezek viszont rendszertelenül működ­nek. A Központi Művelődési Klubtanács tavaly háromszor ülésezett. Az elmúlt esztendő­ben a következő központi (or­szágos) népművelési szeminá­riumra került sor: 1979. már­ciusában Szencen (Senec) ren­dezték meg a klubvezetők II. országos szemináriumát; 1979. április elején Rozsnyón (Rožňa­va) rendezték meg a népműve­lési dolgozók történelmi-honis­mereti aktivisták szemináriumát a Magyar- és Szlovák Tanács­­köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója tiszteletére; 1979. augusztus közepén Űrsújfalun (Nová Stráž) rendezték meg a CSEMADOK közművelődési klu­bok tíznapos szemináriumát a Ili. nyári művelődési tábort; 1979. december elején Tátra­­lomnicon (Tatranská Lomnica) került sor a népművelők orszá­gos szemináriumára, amelyen a résztvevők olyan fontos anya­gokkal ismerkedhettek meg, mint a „Csehszlovákiai Magyar Nem­zetiségi Kultúra fejlesztése 2000-ig“. A CSEMADOK-tagsóg köré­ben továbbra is népszerűek a honismereti kirándulások. A na­gyobb helyi szervezetekben már rendszeresítették a krónikaírást. A CSEMADOK Központi Bizott­ságának történelmi-honismereti albizottsága fő feladatának te­kinti, a hazánkban élő magyar nemzetiségű történészek és tör­ténelem szakos tanárok bevoná­sát a honismereti munkába. Az irodalom népszerűsítése, a könyv­vel való munka és az író-olvasó találkozók továbbra is a figye­lem középpontjában maradnak. Tavaly az egyes járások 259 al­kalommal szerveztek író-olvasó találkozókat. S összesen 200 349 korona értékben juttattak el könyvet az olvasókhoz. A „Klasz­­szikus irodalmi örökség" címmel meghirdetett országos irodalmi vetélkedő döntőjére a Jókai-na­pokon került sor. A nyelvműve­lői munkában a Szövetség két fontos feladatot tűzött ki célul: a nyelvművelés és a nyelvjárási anyag összegyűjtésének szerve­zését és irányítását. A nyelvi szakbizottság fő rendezvénye to­vábbra is a Kazinczy Nyelvmű­velő Napok. Tavaly megtörtént a CSEMA­DOK KB levéltári anyagainak feldolgozása, elrendezése. Ugyanúgy feldolgozták a CSE­MADOK volt kerületi titkársá­gainak levéltári anyagát. Ta­valy a levéltár megfelelő do­kumentumokkal, adatszolgálta­tással segítette a CSEMADOK- évforduló megünneplését. Az amatőr művészeti mozga­lom jelentős részét képezi nem­zetiségi kultúránk ápolásának. Ezt bizonyítja az a több mint húszezer szereplő, akik különbö­ző művészeti csoportokban te­vékenykednek. A mozgalom to­vábbi erősítése érdekében» a szövetség szoros kapcsolatot te­remtett az egyes szervezetekkel, s tárgyalásokat folytatott a SZTA néprajzi osztályával a nép­rajzi társaság magyar szekció­jának megalapításáról, valamint az ez évi májusi Dunaszerda­­helyen (Dunajská Streda) sorra kerülő bilaterális néprajzi sze­mináriumról. A színjátszó moz­galomban továbbra is a mennyi­ség dominál a minőséggel szemben. A színvonal emelését csak megfelelő képzéssel és tár­gyilagos bírálattal lehet elérni. Az anyagi körülmények nem olyanok, hogy lendítenének a színjátszó mozgalom fejlődésén. A felnőtt színjátszók mozgalma például tavaly hullámvölgybe került. Bizonyos fejlődés tapasz­talható a kis színpadok és a gyermekegyüttesek munkájában. A gyermekbábozás és a kis­­színpadi munka lendületesen 6

Next

/
Thumbnails
Contents