A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
Rudolf Ba/zik o küldötteket köszönti lőni, lédeci és zsérei falumúzeumokban, melyeknek csak az a hiányosságuk, hogy nincs állandó alkalmazottjuk, és nem mindenkor lehet megnézni az értékes gyűjteményeket. A járásban a színjátszó csoport működik hullámzó sikerrel. Ezen a téren mutatkozik meg a legjobban a fiatal rendezők tevékenységének hatása. A legszorgalmasabbak a koloni, berencsi, nagycétényi és felsőkirályi csoportok. A kisszínpadi formák hanyatlásának legfőbb oka, hogy kevés a választható anyag. Ezzel szemben a folklórcsoportok nagy népszerűségnek örvendenek az utóbbi két évben. Az idén mór hetedszer rendezték meg Kiscsalogány néven az iskolások népdalversenyét. A titkár leszögezte, hogy minden szervezetnek terjesztenie kell a Hetet és növelnie a lap előfizetőinek a számát, örömmel kell megállapítani, hogy a CSEMADOK-tagok önkéntes társadalmi munkával kiveszik a részüket községük építéséből, szépítéséből. A vitában felszólalt Rudolf Bajzík, az SZLKP járási bizottságának titkára. Tolmácsolta a járási pártbizottság elismerését és köszönetét a magyar dolgozók tevékenységéért. További támogatásáról biztosította a CSEMADOK-szervezetek, hogy munkájuk minősége emelkedő színvonalú legyen. A felszólalók főként a szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Ami a jövőt illeti: 1982-ig 150 fővel bővítik a taglétszámot, hogy a következő járási konferenciáig elérhessék a háromezres taglétszámot. A jövőben még eredményesebben kell terjeszteni a CSEMADOK KB hetilapját. A felszabadulás 35. évfordulója alkalmából minden helyi szervezet bekapcsolódik a Nemzeti Front által szervezett ünnepi akciókba. Szöveg és kép: BALKÔ IMRE ■ Tevékenységben gazdag három évet értékelt Galántán a CSEMADOK járási konferenciáján Pásztor Ferenc, járási titkár. Beszámolójában részletesen elemezte az egyes munkaterületeken elért eredményeket. A járás 33 alapszervezetébe a gazdag népművelési tevékenység mellett sokrétű kulturális munkát végeztek. A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában évről évre a kulturális munka egyik kicsúcsosodását jelenti a számos rendezvény. Minden helyi szervezet, ahol van énekkar, kultúrcsoport, szorosan együttműködik a polgári ügyeket intéző testülettel. Az elmúlt három év folyamán összesen 330 különböző előadást rendeztek és 144 író-olvasó találkozót tartottak. Utóbbiak legtöbbjét könyvkiállítással és -árusítással kötötték egybe. Az íróolvasó találkozók mellett irodalomnépszerűsítő előadásokat is tartottak. Csak az elmúlt évben 149 irodalmi estet rendeztek s ezeken 12 690 ember jelent meg. Az amatőr művészeti tevékenység terén is szép eredményekre tekinthetnek vissza az utolsó három évben a járás CSEMADOK- szervezetei. Az amatőr színjátszás egyik erőssége az alapszervezeteknek. A legeredményesebb színjátszó csoport a járásban a vágkirályfai (Kráľova nad Váhom). A galóntai járás az énekkari mozgalom területén országos méretekben is az első helyen áll. Kibontakozására nagy hatással volt és van a háromévenként Galántán megrendezésre kerülő Kodály-napok. A néptánc-csoportok között a diószegi (Sládkovičovo) Új Hajtás együttes jár az élen. A beszámoló érintette a szervezeti élet területét is. A 7350 tagot számláló járási szervezet az elmúlt megbízatási időszakban 1343 taggal bővült, de az elhalálozások, elköltözések és egyéb okok miatt a taglétszám tényleges emelkedése csupán 617 fő. A tagszerzés terén még mindig nagy tartalékok vannak a járásban. A mintegy száz küldött közül kilencen kértek szót a vitában. Felszólalt Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnöke és Csömör Lajos, járási pártbizottság titkára is, aki részletesen elemezte a jelenlegi politikai helyzetet, szólt a kulturális téren elért jelentős fejlődésről és az iskolarendszerben végbement korszerű változásokról. Hiányát érezték a vitában felszólalók annak, hogy szervezetük munkáját helyi viszonylatban nem értékelik kellőképpen. Mások viszont ennek ellenkezőjéről adtak számot. Az utolsó felszólaló. Pintér Ferenc karnagy kiemelte az énekkari mozgalom jelentőségét és beszámolt a jövő évben megrendezésre kerülő Kodály-napok előkészületeiről. FODOR RUDOLF Népi hagyományaink kerületi bemutatója A CSEMADOK Központi Bizottsága által meghirdetett „Tavaszi szél vizet áraszt..országos népdalverseny járási selejtezői után került sor a kerületi elődöntőkre a közép-szlovákiai kerületben, a losonci (Lučenec), rimaszombati (Rimavská Sobota) és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás versenyzői részvételével március végén Losoncon. Itt az idén — a korábbi évekkel ellentétben már nem a hét kategória győztesei vettek részt, hanem az új koncepció alapján minden járásnak 45 perces önálló, egységes hagyományőrző műsorral kellett fellépnie. A rimaszombati járás Farsangvárás-farsangolás a Medvesolján című összeállítással hogy nem hagyják feledésbe menni. A lakodalmakkor nemcsak az ágyvitel, a kikérő, a búcsúztató, de a menyasszonytánc is szokás volt s az is maradt napjainkig.* Ezt a népszokást a nagykürtösi járás egységes felépítésű műsorában az ipolynyékiek (Vinica) mutatták be, ahogy az hajdanában náluk szokás volt. A járás műsorában felhasznált népdalok és táncok, eszközök, szervesen kapcsolódtak a cselekményekhez. Ez vonatkozik a fellépő éneklő csoportokra és a lu: kanyényei (Nenince) citeraegyüttesre, mely az egész műsorban Ipolynyéki lakodalmas pett fel. Utóbbi a falusi téli esték szokásai közül a fonóházat elevenítette fel. Műsoruk nagy tetszést váltott ki a közönség körében. A fonóházi képet Mag Barnáné, az éneklő csoport vezetője állította össze a helybeliek elbeszélései alapján. A kerületi verseny műsorát összegezve elmondhatjuk, hogy szép estében volt részünk. Sok szebbnél szebb és értékes, de sajnos lassan feledésbe menő népszokást ismertünk meg az egyes folklórcsoportok jóvoltából. A nagykürtösi és a rimaszombati járás műsora megfelelt az úi koncepciónak. A losonci jószerepeltek. Bemutattak a reg. farsangi népszokásokat, hagyományos játékokat. Kétrészes műsoruk jó benyomást tett a közönségre, amely különösen nagy tapssal jutalmazta a hidegkúti folklórcsoport Farsangtemetés című összeállítását. A rimaszombati járás műsorát Kamarás Imre tanító, néptáncszakos és B. Kovács István néprajzos, a rimaszombati Gömör járási múzeum szakelőadója állították össze. A nagykürtös! járás folklórcsoportjai, a falusi ember életének egyik legjelentősebb eseményével, a lakodalommal kapcsolatos — részben ma is élő — népszokások egyes epizódjait elevenítették fel. Műsorában a busái folklórcsoport a falujukban ma is élő népszokást mutatta be, amikor a menyasszony ágyát elviszik a vőlegény házához. Az ipolyvarbói (Vrbovka) folklárasaport a híres varból' menyasszonybúcsúztatót állította színpadra. Ennek szövege, de különösen dallamvilága, Ág Tibor elismert népdalgyűjtő véleménye szerint „középkori eredetű, egyedülálló hagyomány". Nagy kár, hogy napjainkban már nem él ez a szokás. Ezért mint féltett kincset őrzik (jogosan) a varbóiak. Dicséretet érdemelnek, A bussai lolklorcsoport közreműködött, mint népi zenekar. Szép hagyományt elevenítettek fel a színpadon, amit még szebbé, gazdagabbá tett színpompás népviseletük. Műsorukat Ág Tibor állította színpadra a helybeli szakemberekkel együtt. A losonci járás műsorában a galsai (Holiša), a fülekkovácsi (Fiľakovské Kaváče) és a fülekpüspöki éneklő csoport, Bálint Mária, Süli József népdalénekesek, a bénái (Belina) Rozmaring citeraegyüttes és a csákányházi (Cakanovce) folklórcsoport lérasbol csak a csákányháziak tettek ennek eleget. Vagyis csak a két járásból láttunk egy témakörből összeállított egységes műsort. A losonci csoportok által előadott számok külön-külön ugyan színvonalasak voltok, de nem foglalták őket egységbe. A zsűri döntése alapján kerületünkből a nagykürtösi járás jutott tovább az országos döntőbe. Szerintem megérdemelten. Reméljük, méltóképpen képviselik kerületünket az országos versenyen. CSAK ISTVÁN
