A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉSEK, KOSZORÚZÁSOK LENIN SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁN KRÓNIKA 25 ÉVES A VARSÓI SZERZŐDÉS SZERVEZETE Részlet a moszkvai ünnepi ülésről A kommunista és munkáspártok, a haladó szervezetek, de az egész haladó emberiség kegyelettel emlékeztek meg világszerte Vlagyimir lljics Uljanov - Lenin, a szovjet állam megalapítója, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 110. évfordulójáról. A Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában április 21-én megtartott ünnepi ülést Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg, majd Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára mondott beszédet. Méltatta Lenin elméleti és gyakorlati munkásságának történelmet formáló jelentőségét, a szovjet pártnak és államnak a leninizmus zászlaja alatt megtett útját. A prágai ünnepségen Vaszil Bii'ak mondott beszédet A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának küldöttsége Lenin születésének 110. évfordulója alkalmából április 18-án megkoszorúzta Vlagyimir lljics Lenin bratislavai szobrát. Dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára és Lovicsek Béla, a KB titkára megkoszorúzta a bratislavai Lenin-emlékművet (Kontár Gyula felv.) A prágai Smetana Színházban április 22-én megtartott ünnepi ülésen részt vettek Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai, a KB osztályvezetői, a szövetségi és a cseh kormány tagjai, a Nemzeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői. Az ülésen Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára mondott beszédet. Méltatta Lenin életművét. Bratislavában, a Szlovák Nem zeti Színházban megtartott ünnepi ülésen Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke vezetésével részt vettek a szlovákiai politikai és kulturális élet vezető személyiségei. ünnepi beszédében Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára méltatta Lenin életét és munkásságát (a képen). Huszonöt évvel ezelőtt, 1955. május 14-én kötötték meg az európai szocialista országok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió államfői azt a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely Varsói Szerződés néven ismeretes. Eredetileg húsz évre szólt, azzal, hogy ha a szerződő felek a lejáratot megelőző egy éven belül nem értesítik kilépésükről a lengyel kormányt, hatálya automatikusan tíz évvel meghosszabbodik. A szerződés érvényét veszti, mihelyt megvalósul az európai kollektív biztonsági rendszer. A szervezet székhelye Moszkva. Legfőbb szervei: a tagállamok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoksága és a Politikai Tanácsadó Testület. A Varsói Szerződés szervezetének megalakítását, az európai szocialista országok védelmi összefogását az tette szükségessé, hogy már korábban megalakult az Észak-atlanti Szerződés Szervezeteve NATO, az Amerikai Egyesült Államok vezette agresszív katonai tömb a szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió és a közép-kelet-európai szocialista országok ellen. Az európai szocialista országok közös védelmi szervezetének nagy érdeme van abban, hogy a hidegháború nem csapott át forró háborúba, hogy Európában harmincöt éve béke van, hogy a tagállamok békében építhették a szocializmust s építhetik jelenleg a fejlett szocialista tá rsadalmat. A második világháború befejezése óta lényegesen megváltoztak az erőviszonyok a szocialista tábor és a békeerők javára. Ez az imperializmusnak még legreakciósabb köreit is visszatartja attól, hogy újabb háborús kalandokba bocsátkozzanak. Bár Nyugaton is felülkerekedtek a józanabb politikai erők, belátva, hogy a feszültség enyhülése, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok szorgalmaznak, az egyetlen alternatíva a konfrontációval, s végső soron a nukleáris háborúval szemben, mint a Carter-kormányzat legújabb enyhülésellenes lépései mutatják, még mindig vannak ellenfelei, ellenségei a békének, a békés egymás mellett élésnek, a nemzetközi együttműködésnek. A Varsói Szerződés szervezete kezdettől fogva az európai békére és együttműködésre törekedett. A Politikai Tanácsadó Testület 1969. március 17-i budapesti ülése felhívással fordult Európa országaihoz és össz-európai értekezlet megtartását javasolta a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Ennek a felhívásnak következményeként valósult meg az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, mely felváltva Bécsben és Helsinkiben ülésezett, s amelyen Albánia kivételével valamennyi Európai ország, továbbá az Egyesült Államok és Kanada is részt vett. Hatalmas lépést jelentett a tartós, szilárd béke és biztonság megteremtésének útján a helsinki záróokmány aláírása, mely nagy eredménye volt a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről tárgyalássorozat folyik Bécsben a Varsói Szerződés és a NATO egyes tagállamai között. Csehszlovákia sohasem felejti el azt az internacionalista elvtársi segítséget, amelyet a Szovjetunió és a Varsói Szerződés négy tagállama nyújtott 1968-ban az ellenforradalmi veszély elhárításában. Csehszlovákia ma, elvhű marxistaleninista pártjának vezetésével, szilárd láncszeme a szocialista országok közösségének, a Varsói Szerződés Szervezetének s a szocialista országok gazdasági integrációjának, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, és segítségükkel, de elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségével építi a fejlett szocialista társadalmat. 5
