A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-10 / 19. szám
A MIRÄII n m 35 veltségi és kulturális színvonala, a szövetkezeti parasztság szociális helyzete és életviszonyai semmiben sem különböznek a dolgozók többi rétegeitől. A szövetkezeti parasztság szocializmusba vetett hitét mi sem igazolja fényesebben, mint a szövetkezeti parasztság szilárdsága a válságos 1968—1969-es években, amikor az osztályellenség arra számított, hogy felbomlanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ha ma több mint harminc év távlatából értékeljük milyen fejlődésen ment át a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés, elmondhatjuk, hogy az ezen a területen elért eredmények önmagukról beszélnek. Míg 1937-ben több mint hárommillió ember dolgozott a mezőgazdaságban, 1977-ben ez a szám már csak 889 ezer volt, a termelés állandó növekedése mellett. Ahhoz, hogy ilyen nagyarányú létszámcsökkenés végbemehessen, a mezőgazdaság nagy fokú gépesítésére volt szükség. A termelés fokozása, intenzitása megkövetelte nagy teljesítményű traktorok, vetőgépek, kombájnok gyártását és behozatalát. Csupán az 5. ötéves tervidőszakban több mint 20 milliárd koronát fektettünk be a mezőgazdaságba, ami 55 ezer új traktort, több ezer gabona-, burgonya-, cukor-A felszabadulás után, 1945 őszén — a kassai kormányprogramnak megfelelően — megtörtént a nagyipar, a bányák és a bankok államosítása. A munkásosztály februári győzelme után pedig megkezdődött a szocializmus alapjainak a lerakása. Ebben meghatározó jelentősége volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének is. Egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy kisüzemi mezőgazdasági termelés, amelyet még a munkaerő-csökkenés, a termőföldek szétaprózottsága és az alacsony fokú műszaki felszereltség is gyengített, nem teszi lehetővé a mezőgazdasági termelésnek és a munkatermelékenységének feltétlenül szükséges növekedését. Világos volt, hogy a mezőgazdaságban is döntő politikai megoldást kell keresni és át kell térni a gazdálkodás szocialista formáira. A CSKP IX. kongresszusa kitűzte a szocialista építés fő irányelveit, beleértve a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdését is. Klement Gottwaldtóf hangzott el a ma már történelmi mondat: „Mert így áll a kérdés: nem lesz nálunk addig szocializmus, míg a falu nem tér át a szocializmusra." A kollektivizálás a falu szocialista átalakulása az ötvenes és a hatvanas években nem volt könnyű feladat. Az évszázados megszokottság, az ellenséges propaganda mind megtette a A i/l SZABAD 14 HAZA 35 z5 iu> ÉVE Q£ LU UJ N > t/> magáét. Az új azonban fokozatosan mégiscsak győzelemre jutott, lerakták a szocialista nagyüzemi termelés alapjait Csehszlovákiában. A hibák, nehézségek és túlkapások ellenére a mezőgazdaság új tartalmat kapott. Az elért eredmények azt mutatják, hogy a falu szocialista átalakulásáért vívott harc nem volt hiábavaló. Az elmúlt több mint harminc év alatt nemcsak a falu arculata változott meg, de megváltoztak maguk az emberek is. Megváltozott a szövetkezeti parasztság gondolkodása, megváltozott a lakosság szociális összetétele. Hatalmas változások következtek be a falu életében. Megnőtt a lakosság mű-KÉRDÉSEK: 1. Hol és melyik gyárban a legtöbb traktort? répa-kombájnt jelentett. Mindezen gépek és eszközök nélkül lehetetlen lett volna növelni a növénytermelés és az állattenyésztés színvonalát. Az eredmények jelentősek. 1949 óta, vagyis alig több mint harminc év alatt, felszámoltunk a növénytermelésben és az állattenyésztésben a legmunkaigényesebb vagyis a legtöbb emberi munkát igénylő munkafolyamatokat. Ez érinti a tenménybetakarítási munkálatokat. A gabona begyűjtése 1965-ben 65,1 %-ban, a cukorrépáé 15,2 %-ban, a burgonyáé 16,4 %-ban gépesítve volt, de 1977-ben a gabona betakarítása már csaknem 100 %-ban a cukorrépáét 90 %-ban, a burgogyártják Csehszlovákiában nyáét pedig 75 %-ban gépekkel végezték. Ez azonban nem jelenti azt, hogy főként minőségi szempontból minden a legnagyobb rendben van, hogy ez kielégíti a jelenlegi követelményeket. A nagyüzemi termelés mellett szólnak az olyan tények, mint a gabonatermelés növekedése: az elmúlt harminc év alatt a gabonafélék átlagos hektárhozama 12,7 mázsáról 40 mázsára emelkedett. Hasonló eredmények mutatkoznak a növénytermelés más területein is. Az állati termékek termelése semmivel sem marad el a növénytermelés mögött. így például 1977-ben egy hektárra számítva 258 kg húst, 776 liter tejet és 488 darab tojást termeltünk. Ezek az eredmények a lakosság ellátásában is visszatükröződnek. Ha megvizsgáljuk az egy főre jutó húsfogyasztást, akkor látható, hogy milyen jelentős eredményeket értünk el. Míg 1948-ban 28,9 kg, 1978-ban már 81,3 kg volt az egy főre jutó húsfogyasztás. A CSKP XV. kongresszusa feladatul tűzte a mezőgazdaság elé gabonaneműekben az önellátás elérését, .s további lépések megtételét az önnel látás felé az élelmiszeripari termelés területén. Nem kisebb feladat csökkenteni a megművelt földek más célokra való igénybevételének mértékét, vagyis korlátozni a termőtalaj csökkenését. Hiszen Csehszlovákiában ma 0,46 ha mezőgazdaságilag hasznosított földterület, illetve 0,33 ha szántó jut egy főre, ami már önmagában is elég kevés. A szocialista mezőgazdaság szerves része a fejlett népgazdaságnak, amelyben teljes mértékben győzelemre jutottak a szocialista termelési viszonyok. A tudomány feladata teljes mértékben szolgálni a termelés további növekedését. Szükséges, hogy az ipar elegendő géppel, berendezéssel, műtrágyával stb. lássa el a mezőgazdaságot, hogy a mezőgazdaság még nagyobb eredményeket érhessen el a szocialista társadalom tagjai szükségleteinek kielégítésében mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. 2. Milyen nagyhozamú szovjet búzafajták váltak be Csehszlovákiában? 4
