A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-03 / 18. szám
Lenin egy helyen olyan sorokat, gondolatokat írt le, amelyeket ma is jó volna megszívlelni: „Az a legnagyobb bajunk, hogy a sajtóban töméntelen sok az általánosságokban mozgó fejtegetés és a politikai fecsegés, de alig folyik a helyi tapasztalatok tanulmányozása ... Igen erős irányzatok küzdenek a tapasztalatok őszinte feltárása és az igazságnak megfelelő érzékelése ellen. Nem merik kiteregetni a szennyest, nem mernek szembenézni a meztelen igazsággal, nagyvonalúan, kézlegyintéssel akarják elintézni a dolgot.. Lenin egyébként sokoldalú feladatot tűzött a sajtó elé: ne politikai pikantériákkal, személyi kérdésekkel, szenzációk hajhászásával igyekezzék lekötni a tömegek figyelmét, hanem váljék a napi politikai hírközlés szervévé, a tömegek gazdasági nevelésének eszközévé. Közölje az új társadalom, új gazdaság, új kultúra mindennapi eredményeit, tapasztalatait, népszerűsítse az egészséges kezdeményezéseket. kiadás a vállalatok egész sorát foglalkoztatja. Közülük a három legnagyobb: a Hírlapkiadó, a Lapkiadó és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. A mi vállalatunk mintegy 360 lapot ad ki. Lapjaink egyszeri példányszáma meghaladja a nyolcmilliót. A kiadott lapok számát tekintve vállalatunk első az országban, mégis úgy vélem, hogy kiadónk helyét és súlyát nem az említett számadatokon mérhetjük le, hanem inkább lapjaink tartalmi és esztétikai színvonalán. MUSZKAS OTTÓ: - A Lapkiadó harmincéves történetében minden téren az elmúlt öt esztendő hozta a legdinamikusabb fejlődést. Illusztrálásaként néhány lényeges adatot ragadok ki a sok közül: öt évvel ezelőtt az általunk kiadott lapok száma 220 volt, ma már — ahogy Siklósi elvtárs is említette — 360, s a példányszám is 36 millióval több. Bevételeink is szinte megduplázódtak: az öt évvel ezelőtti 493 millió forint helyett ma már az 1 milliárdnál tartunk ... FÖLDESI JÓZSEF: - Elmondhatom, hogy több mint ezerhatszáz dolgozó tartozik pártszervezeteink hatókörébe. fontos politikai funkciót tölt be a magyar nyelvű szovjet lapok gondozásával. Jelentős szerepet vállalt magára azzal, hogy a Szovjetunió, a Lányok- Asszonyok, a Fáklya, a Szovjet Irodalom, a Szputnyik, az Éva Magazin, az Éva Évkönyv és a Szovjet Sportmagazin írásaiból a magyar olvasók százezrei ismerkedhetnek a Szovjetunió életével, fejlődésével és a testvéri kapcsolatokkal. Tény, hogy az utóbbi években sokat fejlődött vállalatunk tevékenysége, de ez nemcsak a kiadott lapok számának növekedésében, hanem új lapjaink arculatában is kifejeződik. Hogy csak néhányat említsek: az Új Tükör, az Állatvilág, az Ádám, a História, az Édes Anyanyelvűnk, a megújult Filmvilág és a közelmúltban hozzánk átkerült Búvár mind-mind fontos szerepet betöltő kiadvány, s mind szélesebb olvasótáborhoz jut el. MUSZKAS OTTÓ: - Természetesen vannak veszteséges lapjaink is, elsősorban a kis példányszámban megjelenők. Ennek ellenére is törekszünk a veszteséges lapok példányszámainak növelésére. Ez nálunk sem lehet Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója A MAGYAR SAJTÓ FELLEGVÁRÁBAN Néhány hete Budapesten járva elmentem a Lapkiadó Vállalat Lenin körúti székházába és felkerestem a vállalat „vezérkarát". Elbeszélgettem Siklósi Norbert igazgatóval, Muszkás Ottó igazgató-helyettessel, Földesi Józseffel, a pártbizottság titkárával, Csákvári Jánossal, a szakszervezeti bizottság titkárával és Molnár Ottóval, a nemzetközi osztály vezetőjével. Lázasan készülődtek a nagy és fontos eseményre, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára. Abból az alkalomból és annak a tiszteletére mérték fel a megtett utat és tűzték ki a jövő igényes feladatait. Megkértem őket, hogy kötetlen beszélgetés formájában — természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül — mondják el véleményüket a vállalatról, beszéljenek helyzetükről, elért eredményeikről, gondjaikról, örömeikről, külföldi kapcsolataikról és a terveikről. SIKLÓSI NORBERT: - Vállalatunk egész kollektívájának munkája a magyar és a külföldi olvasók igényes, sokoldalú tájékoztatását és tudatformálását hivatott szolgálni. Magyarországon a lap-Elhangzott már előttem, hogy vállalatunk dinamikusan fejlődött az elmúlt években. Színvonalasabbak, olvasmányosabbak, tartalmilag gazdagabbak lettek kiadványaink. A korábbiaknál lényegesen diffenciáltabb, a valóságos teljesítményeket jobban tükröző bérfejlesztést hajtottunk végre, minőségileg változott a szociális ellátottság. CSÁKVÁRI JÁNOS: - A szakszervezeti bizottságok behatóan foglalkoztak a bér- és jövedelem, a szociális és munkakörülmények, a sport ügyeivel, vagyis az érdekvédelmi kérdésekkel. A bérezés és jövedelemosztás kérdésében szerencsés helyzetben van a szakszervezeti bizottság ... Nem úgy, hogy általános, minden oldalú bérfejlesztés történt, hanem - mint ahogy Földesi elvtárs mondotta — differenciált bérezés valósult meg. Az volt az elvünk, hogy az egyes szerkesztőségek bérátlagát figyelembe véve a legalacsonyabb szintűek közeledjenek a középátlaghoz, a legmagasabbak pedig maradjanak meg a volt szinten. SIKLÓSI NORBERT: - Elmondhatom, hogy kiadónk nyeink alapján ismét megpályáztuk ezt a magas kitüntetést. A Lapkiadó Vállalat gazdasági vezetése és a politikai, társadalmi szervek választott vezető testületéi között szoros elvtársi kapcsolat alakult ki. CSÁKVÁRI JÁNOS: - Régebben a tagság egy része lebecsülte a szakszervezet tevékenységét, abból adódóan olyan munkatársakat is megválasztottak, akik nem képviselték őket kellően, nem voltak alkalmasak, vagy ők maguk sem vették komolyan a funkciójukat... Elfogultság nélkül mondhatom, hogy ma már becsülete, tekintélye van nálunk a szakszervezeti munkának. A SZOT új határozata a bizalmi testület hatáskörének bővítéséről pedig bizonyára újabb lendületet ad. Lehetővé teszi, hogy a bizalmiak hozzák a döntéseket, és ők is hajtsák végre azokat. A szakszervezeti csoportok előzetes megbeszélései kis taggyűléssé válnak, s kötelező 'esz a bizalmiakra nézve a tagság határozata, így a tagság is érzi, hogy szavának döntő súlya van. FÖLDESI JÓZSEF: - így igaz. Nyilván ez is hozzá-A képen balról jobbra: Molnár Ottó, Muszkás Ottó, Csákvári János és Földesi József egyszerűen csak gazdasági kérdés, hiszen az újságolvasók táborának szélesítése valóban művelődéspolitikai nyereség. SIKLÓSI NORBERT: - Vállalatunk két részre oszlik: a szerkesztőségekre és a kiadói apparátusra. Kijelenthetem, hogy a szerkesztőségek és a kiadói apparátus között egészséges, jó szellemű együttműködés alakult ki. Egyebek között nyilván ennek köszönhetjük azt is, hogy 1976 óta kétszer nyertük el a „Kiváló vállalat" címet. Az elmúlt évben elért eredméf§SPL £ ififjgi ■ \ Tt am Wí ' gas. 12
