A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-19 / 16. szám
GONDOLATOK A TÚLTERHELÉSRŐL Tény, hogy most sokkal többet kell tanulni, hiszen megnőtt az ismeretanyag, egyre nagyobb az információáradat. A gyerek viszont ma is gyerek. Szeretne játszani, szórakozni, kikapcsolódni, de mikor és hogyan? Alkalmazkodni kell a követelményekhez, nekünk szülőknek pedig jó érzékkel, okosan védeni iskolás fiainkat, lányainkat a szellemi túlterheltség kóros hatásaitól. Néhány figyelemre méltó momentumról szeretnék szólni: A tanulót pihenteti, ha a nap »éhány órájában csend veszi körül. Ugyanis az elmélyült szellemi munka a csendhez kötődik, még akkor is, ha a gyermek nem tudja, mitől fáradékonyabb, mitől idegesebb a zajos környezetben. Kevésbé fárad el a kisiskolás, ha osztálytársaiban pajtást, szüleiben biztos barátot talál, ha szeret iskolába járni. Ha viszont félelmet kiváltó légkörben él, vagyis ha a szülők sikerekért hajszolják, a szigorú fegyelmezés légkörét árasztják maguk körül; a gyerekből szorongó emberke válik. Ám, ha az esti kikérdezést izgalmas rejtvényfejtő játékká varázsolja az apuka vagy az anyuka, a legnehezebb feladatok megoldása is szórakozás. Hót ha még ezt egy egészséges alvás követi, akkor másnap a tanítási órák is gyorsabban peregnek. Ügy lenne jó, ha az iskolát sem éreznék gyermekeink valamilyen fárasztó kötelességnek . . . Jobb a jutalmazás a büntetésnél, és a nehéz tantárgy is inkább pihentet, mint fáraszt, ha a tanító élvezetesen adja elő. Valószínűleg még hosszú ideig vita tárgya marad ez a probléma. Akadnak, akik úgy vélik, korlátozni kell a gyerekek iskolán kívüli elfoglaltságát — így gyarapodna a szabad idő. Ez tévhit: az úgynevezett jó tanulók adatai épp azt bizonyítják, hogy a zene, a szépirodalom, a sportolás, a pionír és Szisz-munka, a kirándulás, a szakkörök minden fajtája inkább a látókör bővítését, a képességek fejlesztését, a felelősségtudat növekedését okozzák, kikapcsolódást, pihenést nyújtanak, oldják az „iskola-tanulás-leckeírás-házimunka" egyhangú ritmusát. Bóday Árpádné TANÁCSOK ■ Ha a vasalóra ráégett a műanyag, a következőképp tisztítsuk meg: a meleg vasalót kenjük be fehér viaszszal, szórjunk rá finom sót, száraz ruhával dörzsöljük le, végül tiszta, puha flanellal töröljük át. * ■ A bors- és sószóróba tegyünk pár szem rizst, így mindig könnyen szóródnak, mert nem szívják be a nedvességet. ■ A kerámia kockákat (konyhában, fürdőszobában stb.) hideg víz és ecet keverékével mossuk. Megőrizzük színüket és fényüket. RÓBERT szakács receptjei VIRÁGSZIRMOS HORGOLT TERÍTŐ Harmincas Kordonét fonallal és tizes horgolótűvel dolgozunk. 1. sor: A fonalat tizenhatszor egy vastagabb (kb. 15 milliméter átmérőjű) ceruza vagy az ujjunk köré tekerjük. Jó szorosan dolgozunk, majd óvatosan lehúzzuk. A kezdetnél 25 cm hosszú szálat meghagyunk. 2. sor: A fonalgyűrűt 48 egyráhajtásos pálcával körülhorgoljuk. 3. sor: 16 nyolc láncszemből álló ív, minden harmadik rövidpálcába öltve. A következő s mincjen további virágszirmot, három ívvel — 4 + 4 láncszemmel — az előzőhöz kapcsolunk. Ha nyolc virágszirmot körré formálva összekapcsoltunk, tűbe fűzzük a kezdetnél elhagyott 25 cm-nyi fonalat és a munka bal oldalán keresztöltéssel ovális alakúra húzzuk a gyűrűket. A virág közepét egy ugyanilyen gyűrű és virágszirom képezi, de ennek 3. sora így alakul: 5 láncszem a harmadik rövidpálcába, 3 láncszem a virágszirom középső ívéhez, 3 láncszem a rövidpálcába. Ezt nyolcszor megismételjük. A közepét szintén beszőjük. Egy virágalakú mintát kapunk, amelyet többször egymás mellé helyezve, tetszetős terítő készítésére, használhatunk. A nagyobb virágok összekapcsolásakor kialakuló lyukakat egy ugyanilyen gyűrűvel töltjük ki, ennek negyedik sora is lesz. Mégpedig: 6 láncszemmel a virághoz kapcsoljuk, 6 láncszem a 3. rövidpálcába öltve. 3 láncszemből ív a 3. rövidpálcába öltve. Nyolcszor ismételjük. Hegedűs Anna TÖLTÖTT HALFILÉ HOZZÁVALÓK: 60 dkg halfilé, 2 db zöldpaprika, 1 db citrom, 4 evőkanál olaj, 1 kis doboz paradicsompüré, 1 del vörösbor, só, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál kecsup, 2 evőkanál simaliszt, 1 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér, 1 szelet karalábé, 1 szelet zeller, 2 db babérlevél, 3—4 szem szegfűbors. KÉSZÍTÉSE: A halfiiét kiolvasztjuk, szeletekre szedjük vagy szétvágjuk, megsózzuk, a zöldpaprikát szeletekre vágjuk, rárakjuk a halfilére, betekerjük, fogvájóval összetűzzük, lisztben megforgatjuk, és mindegyik oldalán átsütjük. Utána elkészítjük a mártást: a hagymát meg a zöldséget megtisztítjuk, apró karikákra vágjuk, forró olajban rózsaszínűre pirítjuk, majd hozzáadjuk a paradicsompürét, kecsupot és az egészet még egy kicsit pirítjuk, utána vízzel felöntjük, megsózzuk, a citrom felét héjával együtt belevágjuk és kb. 30 percig forraljuk. A szegfűborsot, babérlevelet egy kis edényben külön kifőzzük és csak a levét öntjük a mártásba. A maradék olajból meg lisztből rántást csinálunk, besűrítjük vele a mártást, hozzáadjuk a vörösbort, cukrot és még kb. fél órát lassú tűzön főzzük, majd szitán áttörjük vagy mixeljük. A halfiiét tűzálló edénybe teszszük, a mártást ráöntjük, befedjük és sütőben puhára sütjük. Rizzsel vagy főtt burgonyával tálaljuk és a citrom másik felével díszítjük. CSAK EGY PERCRE... Dr. STEFAN ANDOR gyermekgyógyász még harmincéves sincs, s már szinte mindenki ismeri a tőketerebesi (Trebišov) járásban, sőt a járás határain túl is: lelkiismeretes, alapos munkával szerzett magának jó hírnevet és megbecsülést. A bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) körzeti gyermekorvos Nagykövesden (Veľký Kamenec) született, a kassai (Košice) magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett és a prágai Károly Egyetem Gyermekgyógyászati Karán szerzett orvosi képesítést. Ezekben a napokban nagy útra készülődik: a közeljövőben Málta szigetén képviseli majd a csehszlovák egészségügyet, ott gyógyítja a betegeket. — Mit vársz a máltai úttól? — Elsősorban klinikai gyakorlatra, tapasztalatokra szeretnék szert tenni, hogy az ott szerzett tapasztalatokat majd itthon hasznosíthassam. Meg aztán látni is akarok. Világot látni. Ugyanaz a megismerési vágy hajt Málta szigetére, amely egyetemista koromban szinte egész Európán végigűzött. A vizsgáimat mindig terminus előtt igyekeztem letenni, hogy legalább három hónap nyári szünetem legyen, s ezt a három hónapot arra használtam fel, hogy külföldi kórházakban dolgozzam; azért külföldi kórházakban, mert nyelveket is akartam tanulni. Dolgoztam Münchenben, Hamburgban, Hannoverben, Stockholmban és más városokban, s közben megtanultam németül és angolul. — Mi történt veled az egyetem elvégzése után? — Először úgy volt, hogy Prágában maradok, mert lett volna hely számomra, de aztán meghalt apám és hazajöttem. Egy évig a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) kórház gyermekgyógyászati osztályán dolgoztam, majd egy év katonáskodás következett, s mikor leszereltem, már a bodrogszerdahelyi körzeti rendelőben álltam munkába. — Mikor határoztad el, hogy gyermekgyógyász leszel? — Gyerekkoromtól kezdve erre a hivatásra készülődtem. A szüleim, mikor jelentkezni kellett az egyetemre, szerették volna, ha a kassai orvosi karra jelentkezem, hiszen Kassa mégiscsak közelebb van hozzánk. Jómagam ragaszkodtam Prágához, mivel tudtommal egész Európában csak a Károly Egyetemnek van külön gyermekgyógyászati kara. Azzal is próbáltak lebeszélni, hogy Prágába úgysem vesznek fel; még Rácz Olivér, a kassai magyar gimnázium akkori igazgatója is azt mondta, hogy a Szlovákiából jelentkezőket valószínűleg nehezebben veszik fel, hiszen itt, Szlovákiában is vannak orvosi fakultások. Azért megpróbáltam és . . . — És sikerült. Nyelvi nehézségeid nem voltak? — Igaz, hogy az első évben sokkal többet kellett tanulnom, mint a cseh kollégáknak. — Most egy ideig - talán néhány esztendeig — Máltán dolgozol majd. Nem sajnálod itthagyni a bodrogközi pácienseket? — De. Nagyon. Tulajdonképpen ez az egyetlen dolog, ami az utazással kapcsolatban nyugtalanít. Körülbelül 2500—3000 kis páciensem van, mindegyiket névről ismerem, ha csak elköhinti magát az ajtó előtt, már tudom, hogy ez mondjuk a Kovács Józsika volt, és ... szóval, nagyon nehéz lesz megválni tőlük . . . Varga Erzsébet 21
