A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-12 / 15. szám
A Bmtislava-vidéki járás küldöttei HÁROM ÉV MUNKÁJA ÉS EREDMÉNYEI A jobbra, többre, színvonalasabbra törekvés jegyében tartották meg járási értekezletüket a Bratislova-vidéki járás CSEMADOK szervezetei. Az ülést Méry Béla, a járási bizottság elnöke nyitotta meg és üdvözölte Pavel Mruškovičot, a járási nemzeti bizottság küldöttét, valamint Lovicsek Bélát, a CSEMADOK KB delegációjának vezetőjét, a Központi Bizottság titkárát. A XII. országos közgyűlés utáni ötéves megbízatási időszak eddig eltelt három esztendejében végzett tevékenységről Görföl Jenő, a járási bizottság titkára számolt be. Tartalmas beszámolójában szólt az 1977. február 26-án megtartott XXII. járási konferencián elfogadott határozat teljesítéséről. A határozat egyik pontja az aktvistahálózat kiépítését szorgalmazta. Ez a gyakorlatban azt jelentette, volna, hogy a járási bizottság minden tagja aktív szervező és politikai munkával járult volna hozzá a főváros közelsége miatt specifikus helyzetű járásban a CSEMADOK sokrétű tevékenységéhez. Voltak, akik rengeteget tettek azért, hogy a maximumot adhassák a tagságnak, sajnos számoson megszámlálhatatlan valós és valótlan elfoglaltságra hivatkozva távolmaradtak, s egyáltalán nem vállaltak részt az irányításból. Ennek ellenére elmondható, hogy az eltelt időszakban mennyiségileg és minőségileg is javult a munka, ami főleg annak köszönhető, hogy a járási bizottság elsődleges feladatának tartotta a szervezeti élet továbbfejlesztését. A jó szervezeti életet tükrözte a héttagú elnökség rendszeres munkája; az elnökségi tagok ülésein tudásuk legjavát nyújtva keresték a munkatervből eredő feladatok végrehajtásának legmegfelelőbb módjait. Pozitívumként lehet megemlíteni a taglétszám emelése terén elért eredményt. Míg az 1977-es konferencia idején 763 tagot tartott nyilván a járási titkárság, 1979-ben már 1033 tagot mutattak ki. A népművelés terén is szép eredményekről adott számot a járási bizottság annak ellenére, hogy a szakmai tanácsadás és a konkrét segítségnyújtásra hivatott népművelési szakbizottság csak 1979 szeptemberébe’n clakúit meg. Az irodalomnépszerusités — irodalmi előadások, keretműsorok, író-olvasó ta'álkozók és könyvkiállítások szervezése - területén számottevő eredményeket értek el o járásban. Az ilyen jellegű legutóbb' tizenegy akció 730 CSEMADOK-tagot mozgatott meg. A járási bizottság eredményes munkát végez az utánpótlás nevelésének területén is. Nagyon jó a kapcsolatuk a féli általános iskolával, valamint a szenei általános iskolával és a gimnáziummal. Tavaly a gyermekév alkalmából a szenei helyi szervezet a városi könyvtárral és az iskolával karöltve a legkisebbeknek szervezett találkozót csehszlovákiai magyar írókkal: Varga Imrével, Simkó Tiborral és Gágyor Józseffel. A felnőtteknek sem volt okuk panaszra, beszélgethettek Zs. Nagy Lajossal és Mács Józseffel; Félben Varga János főszerkesztő részvételével Hét-ankétot szerveztek. A titkári beszámoló megállapította, hogy a felsorolt eredmények ellenére is van még tennivaló, mivel rengeteg a tartalék és a kiaknázatlan lehetőség. Az amatőr művészeti tevékenység terén elért erdemények is minőségi javulásról tanúskodnak. Több alkalommal láthattuk a féli (Tomášov) foklór-csoport színvonalas műsorát és hallhattuk a csehszlovákiai magyar viszonylatban talán a legjobb népzenét produkáló Dudás Együttest. A féli folklórcsoporton kívül a magyarbéli (Veľký Biel) tónccsoport fejt ki aktív tevékenységet. Az énekkari mozgalomba a járás egyetlen énekkara, a fennállásának 5. évfordulóját ünneplő szenei (Senec) vegyeskor kapcsolódik be. A szenei általános iskola Ifjú Gárda színpada és a magyarbéli esztrádcsoport jóvoltából a színjátszás terén mutatkoztak a legjobb eredmények a járásban a művészeti amatőr tevékenység területén. A járási bizottságnak továbbra is arra kell törekednie, hogy növelje a CSEMADOK tekintélyét és javítsa kapcsolatait a járási párt- és állami szervekkel, volomint a jól működő tömegszervezetekkel. Üj munkaformákkal és módszerekkel színvonalas és eredményes munkát végezhetnek anyanyelvi kultúránk terjesztése és ápolása terén a járásban.-bárdos- Prondl Sándor felvételei A VÁRAKOZÁS A Csilizköz három falujába iróolvasó találkozóra hívtak nemrégen. Balonyba pontosan érkeztem, Csilizradványon elkéstem, Medvén meg legalább háromnegyed órát vártam a találkozó megkezdésére. Szerencsére nem unatkoztam. Vass Sándor, a helyi nemzeti bizottság elnöke, és Németh László, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke egészen érdekesen tárták fel előttem a falu múltját. Régebben a halászat komoly foglalkozásnak számított a Duna gátjához búvá községben. A nagy víz jó pár csalódnak nyújtott megélhetési lehetőséget. A Duna-ágakba és a nagy Dunán hálóval es mindeféle más halászati szerszámmal folyt a halászós. S a tőzsgyökeres halászcsaládok még nem haltak ki. Élnek, csak éppen mór nem halásznak. Mióta a hatósági közegek sportnak nyilvánították a halászást, azóta háló nem merülhet a vízbe. Horgászbottal viszonyt nem érdemes kiülni a PERCEIBEN vízpartra. Bottal nem lehet nagy fogásokat csinálni. Egyébként sincs már annyi hal. A Slovnoft szennyezi a vizet, kárt tesz a halállományba^. A hal húsán is érezni valamilyen különös ízt. Medve nemcsak a halászok faluja volt valamikor. A vízimolnároké is. Harminckét malom őrölte a gabonát. Akkor még nem szabályozták a Dunát. Nem is ott hömpölygőit a vize, ahol most. Közvetlen a Duna partján sorakoztak a malmok. Harminckét malom, harminckét molnár. Helybelieknek és környékbelieknek őröltek. Messziről is ide hordták a terményt. A molnárok között versengés folyt. Kihez menjenek, kinél őröltessenek a gazdák. A kocsma döntő tényezőnek bizonyult, a bor, a pálinka volt a gazdák legbiztosabb eligazítója. Az győzött, aki pénzzel bírta. Medvén még ma is felemlegetik, hogyan beszélt a molnár az inasávol. — Kivetted már a vámot? — kérdezte.- Ki! - mondta az inas.- A gazda látta?- Nem.- Akkor vedd ki mégegyszer! Ma már nincs malom a faluban. Az utolsó vízimalom motor hajtotta malomként került beljebb a községbe. A molnároknak már csak hírmondójuk van. Molnár nevűekből viszont legalább annyi van, mint régebben a vízimolnárokból. Megszűnt a vizimolnárság, haldoklik a halászás, de fölépült a Dunán a híd és összekötötte Medvét a magyarországi vámosszabadival. Évek óta forgalmas határátkelőhely a község. S az utóbbi hónapokban már éjszaka is az utazó rendelkezésére áll a vámhivatal. S ha Medve már nem ismert derék halászairól, vízimolnárairól, tudnak róla, mint határátkelőhelyről. Nem is kevesen. Rendkívül megnövekedett a falu turistaforgalma. Napjában háromszáznégyszáz autó is felmegy a hídra, illetve átmegy a hídon. Nyáron, csúcsforgalom idején, Csilizradványnál az outósor vége. Az utazók türelmesen várnak átbocsájtásukro. Ilyen módon Medvét rengetegen érintik, sokan meg is állnak a községben. Vásárolnak, üdítőitalt fogyasztanak, és érdeklődnek, merre induljanak tovább, beljebb az országba. földművesközségként is számon tartották Medvét. Foglalkozás tekintetében most mór megosztott a falu. Sokan dolgoznak az iparban. Ök a kirajzók. Sokan találnak megélhetést a Csilizköz Egységes Földművesszövetkezetben. Hét község földjeit egyesíti a Csillizköz, jó kereseti lehetőséget biztosít tagjainak. A medvei részleg állattenyésztéssel és gépesítéssel foglalkozik. 1965-től, a csicsói gátszakadás, a nagy árvízkatasztrófa óta a lakáskultúra magas színvonalú. Új családi házak állnak a régiek helyén. A kultúrház azonban még mindig csak ólom. A szövetkezeti telep kopott klubhelyiségét használják a tömegszervezetek. Ahogy hallom, év végéig lerakják az új kultúrház alapkövét. A CSEMADOK helyi szervezetének kilencvennyolc tagja van. Németh László hetvenhattól elnök. A tagtoborzásban értek el szép eredményeket. Aránylag rövid idő alatt huszonhatról kilencvennyolcra növekedett a taglétszám. Két éve megalakult a színjátszó csoport és betanult egy színdarabot. Sajnos, nem volt hol bemutotni. A kultúrház hiánya az emberek kedvét szegi. A CSEMADOK tagjai más tömegszervezetek tagjaival együtt veszik ki részüket a kulturális munkából. A közelmúltban vendégül látták a hodosi citerazenekart, s bérletet váltottak a győri Kisfaludy Színház előadásaira. A négy bérlet kilenc előadásra szól és harminchat személy veheti igénybe. S ennyi elég. A várakozási idő letelt, kezdődhet az író-olvasó találkozó, a helyi szervezet idei első akciója... Mács József 1
