A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-05 / 14. szám
kőris Debrecenben a rendkívüli minisztertanács elfogadta a Magyar Kommunista Párt földreform-tervezetét. Az agrárreform keretében felosztották a 100 katasztrális holdon felüli birtokokat, az ország területének 35 százalékát. A nincstelen parasztok között összesen 3 millió 260 ezer katasztrális hold földet osztottak szét; 608 ezer agrárproletár és szegényparaszt jutott földhöz. A munkások sok helyen maguk kezdtek hozzá a tőkések és a régi igazgatók által elhagyott közmüvek és ipari üzemek helyreállításához, a termelés megindításához. A második világháború a magyar gazdaságban 300 milliárd forint értékű kárt okozott, ami az akkori színvonalon számítva öt év nemzeti jövedelmének felelt meg. Az országgyűlés 1946. január 1-vel kimondta a bányák államosítását; 1946. február .1-én kikiáltották a köztársaságot. A mindinkább növekvő inflációt az 1946. augusztus 1-én megjelent értékálló forint szüntette meg. 1946 decemberében állami kezelésbe vették a legnagyobb nehézipari üzemeket. 1948 áprilisában pedig államosították a száznál több munkást foglalkoztató üzemeket. A háborús károk helyreállítása után megkezdődött a szocializmus építése. A szocializmus építésének évtizedeiben Magyarország - a feudális örökségü, iparilag fejletlen agrár-országból - korszerű kollektív-nagyüzemi mezőgazdálkodással rendelkező, fejlődő ipari ország lett. A felszabadulás óta kétmillió új otthon épült Magyarországon. A Magyar Népköztársaság aktívan részt vesz a szocialista államok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nemzetközi munkamegosztásában. A Szovjetunióval és a többi KGST-országgal megvalósuló együttműködés a magyar népgazdaság szilárd támasza. A magyar külkereskedelem forgalmának több mint felét a szocialista országokkal, ezen belül is mindenek előtt a KGST-országokkal bonyolítja le. A szocialista országokból érkezik oz importált energiahordozók 90, a nyers- és alapanyagok mintegy 70, a beruházási javak csaknem 80 százaléka. Az NDK-ból elsősorban alapvető vegyi termékeket, Csehszlovákiából kőszenet és kohákokszot, személygépkocsikat és villamosszerelvényeket, Lengyelországból a kőszénen kívül horganyt és ként, Romániából földgázt és fát importál Magyarország. Bulgáriából érkezik a magyar alumínium- és üvegipar ammóniaszóda-szükségletének jelentős része. A szocialista országok vásárolják meg a Mogyarországrál exportált gépek és berendezések 85 százalékát, a fogyasztási iparcikkek 70 százalékát, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mintegy 60 százalékát. Magyarország is részt vett a többi KGST-országgal együtt a 2750 kilométer hosszúságú Szövetség (orenburgi) gázvezeték létrehozásában, továbbá a Vinnyica (Szovjetunió) és Albertirsa (Magyarország) közötti 750 kilovoltos villamos távvezeték megépítésében. A magyor népnek minden tdvaszon három ünnepe van: március 15-én az 1948-os forradalomra és szabadságharcra, március 21-én a Tanácsköztársaság 1919-ben történt kikiáltására, április 4-én pedig a felszabadulás (1945) évfordulójára emlékezik. A forradalmi hagyományok felidézésének, az elért eredmények s/ámbavételének, a -jövőben követendő út kijelölésének alkalma az idén egy újabb fontos eseménnyel gyarapodott: március végén tartotta meg XII. kongresszusát a Magyor Szocialista Munkáspárt. A Központi Bizottság a XII. kongresszus irányelveiben fektette le álláspontját, véleményét a szocialista építés mai helyzetéről Magyarországon - és ezt széles körben vitára bocsátotta. A legutóbbi több mint húsz esztendő fejlődését Így összegezik az irányelvek: „Pártunk oz 1956-os ellenforradalom legyőzését követően, a revizionizmus és a dogmatizmus elleni kétfrontos harcban, közös munkával, népünk többségének egyetértésére és cselekvő támogatósára építve dolgozta ki politikáját, és folytatja ezt azóta is. Ez, több mint két évtizedes időszak során, történelmi jelentőségű feladatok sikeres teljesítésében nyilvánult meg. A munkáshatalom megszilárditása és a szocialista iparosodás fellendülése nyomán a szocialista gazdálkodós útjára vezettük a magyar parasztságot, ezzel befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását, s ennek keretében leraktuk alapkövét a mai modern szocialista mezőgazdaságnak is. A népgazdaság extenziv fejlesztéséről áttértünk az intenzív fej-' lesztés útjára, s a gazdaságirányítás ennek megfelelő rendszerét alakítottuk ki." Magyarország felszabadulása 35. évfordulójának és a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának jelentőségét növeli az o tény, hogy Magyarország történetében alig található olyan időszak, amikor három és fél évtized békés munkával telhetett el, de olyan korszak már egyáltalán nem volt, amely ekkora társadalmi és gazdasági fejlődést eredményezett volna. Harmincöt év nem nagy idő egy nemzet történetében. A felszabadulás óta eltelt három és fél évtized azonban gyökeres változásokat hozott, amelyek miatt ez a korszak méltán emelkedik ki a magyarság ezeréves történelméből. Magyarország most a megvalósult szocializmus történelmét írja. Valóra váltja 1848 és 1919 eszméit, és 1945 óta töretlenül halad ezen az úton a baráti szocialista országok közösségében. PÁRBESZÉD a házasságról és szerelemről § Tavaly újra sok volt a bontóper Szlovákiában: több mint harmincezer házasság ért véget bírósági válással. A válóperek többségének szereplői zömmel liatalok voltak. Ez a magas perstatisztika nem annak jele talán, hogy csökkent a házasság gondolatának népszerűsége?- Mindenkinek, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt vannak tapasztalataik a házassággal. Vagy szülő - gyermek, vagy férj - feleség viszonylatban. Az élet sajnos azt bizonyítja, hogy számos házasság nem sikerül a legjobban: az ígéretteljes kezdet után megbomlik és szétesik. Gyakorta fordul elő az is, hogy a felek partnerkapcsolata ugyan nem szakad meg és továbbra is házassági kötelékben élnek, de a hétköznapjaik tele vannak kölcsönös problémákkal s az életük így aligha nevezhető boldognak. Sokan a családi kapcsolatok alapjául szolgáló házasság válságáról beszélnek, talán a bontóperek magas száma alapján nem is egészen alaptalanul. Ez az álláspont mégsem általánosítható. Egyrészt azért, mert a házasságok többsége mégsem a bírósági tárgyalóteremben végződik; másrészt pedig azért, mert a házasság gondolata továbbra is népszerű. A fiatalemberek nősülni akarnak, a lányok férjhez menni és családot alapítani. Ebben nincs különbség a rendezett családi körülmények között élő vagy a csonka családokban nevelkedett fiatalok között. Hacsak annyiban nem, hogy az elvált szülők gyermekei saját felnőttkorukban különösen kiegyensúlyozott és boldog családi életre vágynak, mintegy kárpótlásképpen problémákkal teli gyermek- és serdülőkorukért. A családi élet gondolatának népszerűségét bizonyítja egyebek között az is, hogy nemcsak a korán megözvegyült személyeket, de az elvált emberek többségét is foglalkoztatja az újabb házasságkötés gondolata. Sokan évődnek azon, hogy vajon miért van ez így? Nos, elsősorban azért, mert a jó házasság nyugodt életmódot, családi biztonságot ígér és szebbnél szebb egyéni élményeket. A boldog házasságok példája bizonyítja, hogy a partnereknek éppen a családi élet harmóniája adott életcélt. § Mai, rohanó életünkben is ezt a szerepkört tölti be a család? —• A szociológusok, jogászok, nőgyógyászok, pszichológusok körében világszerte élénk vita folyik a csalódnak a társadalomban betöltött szerepéről; a házasság régi hagyományairól és mai küldetéséről. A szakemberek véleménye például abban tökéletesen megegyezik, hogy a felnövekvő nemzedék nevelésének alapja továbbra is a csalód, Ehhez kiegyensúlyozott, nyugodt, őszinte, mondhatnám úgy is, boldog családi légkörre van szükség. Lehetséges, hogy első pillantásra mindez természetesnek tűnik. De a válóperek magas aránya és a családokban föl-fölbukkanó „kisebb" problémák, a házastársi-családi egyensúly megbillenését vonják maguk után, ennek pedig elsősorban a gyerekek látják kárát. § Milyen szerepet játszik a házassági kötelékek fellazulásában az a tény, hogy a mai tinédzserek és tizenéves suhancok - szüleik nemzedékéhez viszonyítva - sokkal korábban kezdik a nemi életet? — A terhességmegszakítások viszonylag magas száma, valamint a nővédelmi rendelések gyakorlati tapasztalatai bizonyítják, hogy a tizenöt-tizennyolc éves fiatalok közül egyre többen élnek szexuális életet. Ez valóság, nempedig prűd, netán irigy felnőttek rágalmazása. Nagy kár, hogy az alkalmi vagy többékevésbé rendszeres nemi életet élő lányok zöme csak akkor kopogtat a nővédelmi rendelők és tanácsadók ajtaján, ha már megtörtént a „baj", ha már a korai házasság vagy a művi vetélés között kell választani. § Nem túl korai ez? Elvégre egy tizenhat, tizennyolc évesnek elsősorban a pályaválasztás, az érettségi kellene, hogy a legtöbb gondja legyen, nem pedig az abortusz . . . — Mindenképpen korai, a művi vetélés egészségügyi veszélyeiről nem is beszélve. Ilyen korban, amikor a szövetek még kialakulatlanok, az abortusz minden veszélye fokozott mértékben fennáll, vagyis a gyulladás, a méh sérülése, esetleges meddőség. És ez csak az orvosi oldala a dolognak, amihez egyéni, családi és társadalmi problémák kapcsolódnak. A SZOCIALISTA TÖRVÉNYESSÉG VÉDELMÉBEN § EMBERI SORSOK § A fogamzásgátlásról, a védekezésről mit tudnak a liatalok?- Általában keveset, mert ez sajnos olyan téma, amiről a családban sem „illik" beszélni. Ez pedig nagy hiba, mert a fiatolok Így többnyire akkor szólalnak meg, akkor kérnek tanácsot, amikor már terhesek vagy legalábbis fennáll annak lehetősége. Ezért jó jel, ha a nőgyógyászati vagy ifjúságvédelmi tanácsadókba a fiatalok együtt jönnek el, hiszen a fiúknak is meg kell érteniük: a felelősség közös. A tanácsadókban sokszor arra is fény derül, hogy a fiatalok közötti kapcsolatok sok esetben nem is szereteten vagy szerelmen alapulnak, hanem egyszerű kíváncsiságon, esetleg ratartiságon, nehogy lemaradjanak a barátok és osztálytársak mellett . . . § Nem lenne hát testileglelkileg egészségesebb, ha a Hatal várna?- Mindenképpen igen! Még akkor is, ha az iménti példával ellentétben szeretik egymást a partnerek. Jó lenne, ha azok a lányok is eltekintenének a testi kapcsolattól, akik csupán azért vállalkoznak erre, nehogy elveszítsék a fiút. Ilyen esetben jobb, ha az ilyen gavallér lelép, mert állhatatosság és őszinte szeretet dolgában nem sok jóval kecsegtet az efféle kapcsolat. § Mit tehet ebben a tekintetben a szülő és a pedagógus?- Nagyon sokat. Saját tapasztalataiból kiindulva nyíltan és kertelés nélkül beszélhet a fiatalokkal. Az iskolában és otthon, jó példával és őszinte szóval egyaránt, nagy szükség van a családi életre való nevelésre. A szülőnek sokat, szinte mindent tudnia kell gyerekéről. Nem kíváncsiságból vagy zaklatásból, hanem szeretetből. A merev tiltás itt mitsem ér, a családokban inkább bizalmas beszélgetésekre van szükség. . Elvégre minden szülő szereti a gyermekét, és egyszer majd boldog unokák nagymamája, nagypapája is szeretne lenni. Épp ezért nem közömbös, hogy a közben elmúló pór évben testileg-lelkileg mi történik a családban, illetve az itt nevelkedő leendő szülőjelöltekkel. (Folytatjuk) 17
