A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-05 / 14. szám
szervezésével vonzóbbá lehetne tenni a kórus tevékenységét és akkor talán a fiatalok sem maradnának távol. Példa erre a kassai Csermely kórus, amelynek tagjai zömmel közép- és főiskolás fiatalok. Beszélgetésünket egyik pedagóguskollégája zavarta meg. Értekezletre hívta Szombathy Lászlót. Fölálltam, elbúcsúztam, de ő még nem engedett el. Mást küldött az értekezletre maga helyett. Terveiről érdeklődtem. — Ha nincs fejlődés, előrehaladás, egy idő után belefárad az ember. Ilyenkor abba kell hagyni egy időre. Az öntevékeny művészeti mozgalomban ez a fajta hullámzás természetes. Lehetetlen, hogy egy együttes mindig az élvonalban maradjon. Erre a profik sem képesek. Most mi hullámvölgyben vagyunk. Egyelőre „éheztetem" a kórust. Bízom abban, hogy Ternai Árpád, az énekkar elnöke hamarosan összehívja a tagokat az évadkezdő próbára. Terveimben szerepel az énekkar fiatalítása, a továbbfejlődés lehetőségének keresése, valamint egy tapasztalatcserére és lelkesítésre egyaránt alkalmas magyarországi csereakció megszervezése. Persze. a sikeres munka nemcsak a karnagyon múlik. Én továbbra is vállalom a kamagyi teendőket, de a szervezés gondját osszuk meg egymás között. A szaktanintézet tanulóit szeretném bevonni a munkába. Egy ifjúsági kórus létrehozása csábító gondolat, de erről még korai lenne többet mondani. Tanintézetünk érettségivel végződő szakközépiskola lesz. Ez lehetővé teszi a komolyabb munkát... DEBRÖDI D. GÉZA A szepsi vegyeskor ► LÁTOGATÓBAN SZOMBATHY LÁSZLÓNÁL Egy jó pedagógus egyéniség a diákok százaival tudja megszerettetni tantárgyát. Szerencsés ember az, akinek ilyen tanítója volt. Ezek a gondolatok akkor fogalmazódtak meg bennem amikor szőkébb pátriámban felkerestem Szombathy Lászlót, volt tanítómat. Azóta két évtized telt el és sem az ének szeretete, sem a tudásszomj nem csökkent bennem. A Csécsi (Čečejovce) Mezőgazdasági Szakiskola kapuját átlépve elbizonytalanodtam, melyik épületrészbe menjek a három közül. Éppen ebédidő volt. Mindenütt csend. Az épületek között aszfaltozott járdák, mellettük csinos parkok, ágyasok, vagyis a felgereblyézett kert fákkal és diszbokrokkal. A legközelebb eső „cselédházba" nyitottam be. Két csinos, szolgálatot teljesítő diáklánnyal találtam szemben magam. Magyarul, majd szlovákul érdeklődtek, kit keresek. Mondtam, hogy Szombathy Lászlót, a diákotthon igazgatóját. Egészen az ajtóig kísértek. Bekopogtam. Magas termetű, tekintélyes, jó benyomást keltő férfira nyitom az ajtót. Szombathy László most neve. lő és egy negyventagú vegyeskórus karnagya. Sárospatakon szerzett pedagógiai képesítéssel Szepsibe (Moldava n B) helyezték tanítani. Nem érte be az iskola falai közötti munkával. Gyermekkórust szervezett.' Volt időszak, amikor több mint százan énekeltünk az énekkarban. Ugyanakkor rajvezető is volt. Imádta a természetet. Kirándulásokat, tanulmányútokat szervezett. Játszva, szárakozva nevelt bennünket jellemességre, emberségre. Rajongott a zenéért, az irodalomért és a sportért. Helyben nősült s telepedett le. Tizenöt éve vezeti a CSEMADOK helyi szervezet vegyeskarát. 1975-ben Galántán, a III. Kodály-napokon a kórus bronzkoszorús minősítést nyert. A Kassa (Košice) vidéki Szombathy László karnagy járási fesztiválokon azóta is az élvonalban szerepel. A színvonal további emeléséhez, az igényesebb művek betanulásához több és főleg fiatal tagra lenne szükség. Együttműködésre törekedtek a gimnáziummal, de csak rövid életű volt az együttműködés. A diáklányok tanulmányaikra hivatkozva kiváltak a kórusból. Szombathy László az énekkar vezetőségétől vár több kezdeményezést és leleményességet. Aktívabb munkával, fellépések A CSEMADOK ÉLETÉBŐL EREDMÉNYES ÉVEK A CSEMADOK kassai (Košice) városi bizottsága március elején tartotta meg VI. konferenciáját, amelyen részt vett az SZLKP városi bizottságának küldöttsége Pavol Kačmar vezetésével. A konferencián jelen volt továbbá Rácz Olivér a CSEMADOK KB alelnöke. A konferenciát Ritzkó Béla a városi bizottság elnöke nyitotta meg. A megnyitó utón a városi bizottság beszámolóját Dvorcsák János titkár terjesztette elő. A beszámolóban a városi bizottság elnöksége értékelte az V. konferencia óta végzett tevékenységet. Megállapította, hogy a városi bizottság a CSEMADOK Központi Bizottsága, valamint a XI. és XII. országos közgyűlés határozatai alapján fejtette ki tevékenységét. E határozatok alapján a négy helyi szervezet aktívon kivette részét a város társadalmi és kulturális munkájából, A városi bizottság és a négy helyi szervezet ilyen irányú tevékenységét a városi pártbizottság és a vnb is több ízben értékelte. A CSEMADOK kassai városi bizottsága megalakulása óta baráti kapcsolatokat tart fenn az ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Városi Titkárságával, több közös kulturális rendezvényt szerveztek. Ezek közül kiemelkedik a Barátság est, amelyen tavaly mór a tizedik alkalommal emlékeztek meg közösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról. A szervezeti életről szólva a beszámoló foglalkozott az elnökség munkájával, megállapította, hogy az elnökségi üléseken áz elnökség tagjain kívül jelen vannak az egyes csoportok, albizottságok vezetői is. Ezeken az üléseken az elnökség részletesen foglalkozott az V. konferencián hozott határozatok teljesítésével, a helyi szervezetek irányításának, valamint a népművelés és a kulturális élet szervezésének kérdésével, nem utolsósorban szövetségünk taglétszámának növelésével. Az elnökségi beszámoló kulturális tevékenységgel foglalkozó része kiemelte a Szép Szó és a Csermely kórus sikereit. Mind a Szép Szó, mind a Csermely jelenleg országos, de nemzetközi mércével mérve is a maga műfajában nemzetiségi kultúránk méltó reprezentánsa. Sajnálatos azonban, hogy a korábban hasonló színvonalot elért Üj Nemzedék anyagi és egyéb nehézségek következtében, ahogy a beszámoló óvatoson megfogalmazta, jelenleg „átszervezés alatt áll". A CSEMADOK délvárosi helyi szervezetének keretében tevékenykedik a Fábry Zoltán művelődési klub, valamint a Pínceszínpod. Mindkettő elismerésre méltó munkát végez főleg az ifjúság körében. Kassán a CSEMADOK négy helyi szervezete jelenleg 2450 tagot tart nyilván. A város immár kétszázezer főt kitevő lakosságának ez hozzávetőlegesen egy százaléka. Ebből következik, hogy a taglétszám növelése a szervezeti élet egyik fontos tényezője kell hogy legyen. Az elnökségi beszámolót élénk vita követte. Tóth János felszólalásában elismeréssel szólt a városi bizottság munkájáról. Gazdag József arról beszélt, hogy a CSEMADOK tevékenysége jobb, mint amit a beszámoló tükröz. Kiemelte, hogy a beszámolóban részletesebben kellett volna elemezni a kulturális és népművelési tevékenységet, olyan értelemben, hogy az a következő időszak munkájának az alapjául szolgálhasson. Kolár Péter az öntevékeny együttesek, konkrétan a Csermely a Szép Szó, valamint az Új Nemzedék munkáját nehezítő anyagi gondokról szólt. Kuruc László a taglétszám emelését szorgalmazta vitafelszólaiósóban s azt, hogy végre a Fóbry-napok dolgát is rendezni kellene. Szakái László mérnök a tagság nyilvántartásának a rendezését sürgette ezzel kapcsolatban. Boda Pál mérnök, a Magyar Tanításnyelvű Gépipari Technikum igazgatója a CSEMADOK és az iskola szoros kapcsolatáról szólt, hangsúlyozva, hogy a tevékenységet a jövőben jobban össze kell hangolni az iskola és a szövetség között, hogy a rögtönzések helyét a jól megtervezett és szervezett munka foglalja el. A vita értékelése után a konferencia küldöttei megválasztották a városi bizottság, valamint az ellenőrző bizottság tagjait. A választás utón a konferencia elfogadta a felszólalásokban elhangzottakkal kiegészített határozatokat. A konferencia zárszavát követően az új városi bizottság megtartotta első ülését s a városi bizottság elnökévé Ritzkó Bélát, titkárává Dvorcsók Jánost választotta meg. GÁL SÁNDOR 6
