A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-04-05 / 14. szám
RÖVIDEN JÓZSEF ATTILA LEGYŐZTE NAPÓLEONT A mi kisvárosunk esti fényei bizony nem csalogatnak ki bennünket otthonunkból, hogy a kultúrház felé vegyük oz irányt és szórakozzunk, művelődjünk. Az energiovólsóg ürügyén Szepsi (Moldava nad Bodvou) utcai világítása a háborús időkre emlékeztet. Jókoro távolságra egymástól egy-egy világítótest, azok is elmésen beprogramozva, időnként felváltva elolszonok. A környező falvakban semmi hasonló intézkedés nem történt, nálunk oz illetékes szervek jól tűrik a bírálatot, lepereg róluk mint a vízcsepp. Reméljük, időnként közlik velünk, hogy koronában kifejezve mennyit eredményezett a „takarékosság". űrügynek minden jó, gondolják a szembenálló felek, mentegetőzni már ugyancsak megtanultunk. Nem nagyon tolakodunk a kulturális rendezvényekre, akár ki van világítva a város, okár nincs. Valószínűleg nem én voltam az egyetlen, aki február 19-én este zseblámpával a kezemben, ilyenféle morfondírozás közepette igyekeztem a meghirdetett József Attila előadásra. Gondosan kerülgetve a fogyos hóbuckákat, jégfelületeket és pocsolyákat, nagy megkönynyebbülésemre szolgált, hogy a rendezvény színhelyén tökéletes világítás fogadott. Városunk legfiatalabb középületében került sor az emlékestre. A CSEMADOK klubhelyiség híján hol itt, hol ott vendégeskedik, de ez a hűséges tagok közül senkit sem zavar. Ezen az estén az úttörőotthonhoz tartozó kis színházterem tárult ki o költészet tisztelői előtt, és ez a terem nagyon szépen meg is telt. Sok volt a fiatal. a diák, pedig a Magyar Televízióban aznap indult a Napóleon és a szerelem című új sorozat. A középkorúak jólesően állapították meg, hogy a terem hőmérséklete kifogástalan. (E téren nem vagyunk elkényeztetve.) Az ünnepi est előadója Máté László tanfelügyelő, a CSEMADOK kassai járási bizottságának tagja volt. Már a megjelenése sejtetni engedte, hogy itt a szokványostól eltérő valami készül. Féltucatnyi könyvet rakott ki maga elé az asztalra, és minden tudálékos vagy hivatalos póz nélkül beszélt József Attiláról. Közvetlen előadásmódja magával ragadta a hallgatóságot. Egy ízben mentegetőzve megjegyezte, hogy már régen adott elő magyar nyelven. A magamforma hallgató eltűnődhetett, hogyan is van ez nálunk? Gyakran panaszkodunk, hogy megfelelő előadó híján nem lehet ismeretterjesztő előadásokat tartani. Kevesen tudnak magyar nyelven színvonalasan előadni. A közelmúltban a polgári védelmi akció keretében hallhattunk egy előadást. A rokonszenves fiatal katonatiszt szemmel láthatóan és füllel hallhatóan küzdött a magyar szöveggel. Másrészt adva van egy kiváló képességű közéleti ember, oki ólig egy évtizeddel az Eötvös Lóránd Tudományegyetem elvégzése után kijelenti, hogy ritkán tart magyar nyelven előadást. Na de maradjunk József Attilánál. Az előadó remek érzékkel válogatta ki a költő életéből azokat a mozzanatokat, amelyeket nem ismer unásig mindenki. Hangsúlyozta József Attila és Fóbry Zoltán kapcsolatát, idézett levelezésükből.' Beszélt József Attila Wolker-versfordítósairól, és viszont; méltatta a költő szlovák nyelvű tolmócsolóit. Szólt Ján Smrek és Emil Boleslav Lukáč érdemeiről. Érdekes megoldás volt, hogy a költő verseiből maga az előadó olvasott fel szemelvényeket. Mindent egybevetve, értékes este volt, a különféle korcsoporthoz tartozó résztvevők az elismerés hangján szóltak róla . .. Nem látszott az arcokon, hogy sajnálják a lekésett vagy elmulasztott tévéműsort. Ezen az estén Szepsiben József Attilo legyőzte Napóleont. GYŐRI SAROLTA Sudolský István SUD0LSKÝ ISTVÁN festőművész kiállítása Érsekújvárban (Nové Zámky) ünnepélyesen megnyitották Sudolský István festőművész kiállítását. A megnyitón jelen volt az SZLKP járási bizottságának és a jnb kulturális osztályának a képviselője is. Mlinárik Štefan a galéria igazgatója üdvözölte a közönséget. Lakatová Márta, a galéria dolgozója pedig Sudolský István festőművész munkásságát méltatta. Sudolský István festőművész a leiszabadulás 35. évfordulójának tiszteletére állította ki képeit. 1925-ben született Érsekújvárott, jelenleg is itt él. Autodidaktaként foglalkozott a festészettel, majd a leiszabadulás után Prágában tanult. A bratislavai Képzőművészeti Főiskolán Mudroch professzor tanítványa. Tanulmányai befejezése után hazánk több városában is kiállította műveit. 1978-ban Bratislavában a Cyprián Majernik galériában önálló tárlata volt. Ugyanebben az évben részt vett a csehszlovák művészek közös bratislavai kiállításán. Régebben szülővárosában, továbbá Párkányban (Štúrovo) állította ki képeit stb. Tavaly Nyitrán grafikai munkáival aratott sikert. Több szocialista országban végzett tanulmányokat. Mostani tárlatán 24 olajfestményt és 21 grafikai alkotást láthatott a közönség. Képeit mély emberi érzések hatják át. A szülőföld iránti szeretet dominál szinte minden alkotásában. Portréi is kitűnőek. Az anya. Asszony kék kabátban, Az öregember stb. Értékes az „Erdőben" című nagy olajfestménye, amelyben a Szlovák Nemzeti Felkelést örökíti meg. „Fasorozat" című olajképei is tehetségét bizonyítják. Festményei és grafikái az elmúlt húsz év művészi fejlődéséről nyújtanak átfogó képet. A tárlat mind a művészi anyag, mind az elrendezés szempontjából kitűnő. HOFER LAJOS SZOMBATHY VIKTOR ELŐADÁSA A rimaszombati születésű Szombathy Viktor íróval, a magyar szellemi élet sokoldalú képviselőjével találkoztak január végén az ipolysági Honti Közművelődési Klub tagjai. Szombathy Viktort szoros szálak fűzik Szlovákiához, hisz annak idején szerkesztője volt a Prágai Magyar Hírlapnak, A Komáromi Lapoknak és a Magyar írásnak. 1928-ban több haladó szellemű fiatallal együtt szervezte a Sarlósok gombaszögi táborát, 1930-tól pedig a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület (SZEMKE) titkári funkcióját töltötte be. Hosszabb ideig Komáromban élt, s tíz éven át az akkori Jókai Múzeumot is igazgatta. Ipolysági előadása tartalmas, színvonalas volt. A jelenlévők nagy érdeklődéssel és élvezettel hallgatták a gazdag tapasztalatokról szóló színes beszámolót. Az előadás keretében szó esett az egykori szülővárosról; Blaho Lujza, Jonko Jesenský, Pósa Lajos és Mikszáth Kálmán emlékének rimaszombati légköréről, a két háború közti szellemi életről, a szlovenszkói magyar újságírásról, a cserkészmozgalomról, a palóckutatás eddigi eredményeiről stb. Szombathy Viktor felelevenítette o Blaho Lujzával való találkozását; visszaemlékezett Győry Dezsőre, Fóbry Zoltánra és Gwerk Ödönre; meleg szeretettel beszélt a Komárom környéki egyszerű parasztokról, a régi Sarlósokról s mindazokról, akik a nehéz körülmények közt is megpróbáltak emberségesen - anyanyelvűk és nemzetiségi műveltségük szerint élni. Az író elmondta, hogy Blaha Lujza elsősorban a szülőföldhöz s a gömöri néphez való ragaszkodásával hatott rá; Bologh Edgártól pedig kitartást, lendületet és erkölcsi tisztaságot tanult. De egyszerűségével, őszinteségével maradandó élményt váltott ki benne o Komárom környéki Koczka János bácsi is, aki a maga módján értékes anyaggal gazdagította a Jókai Múzeumot. Az író nagy élvezettel szólt szlovákiai utazásairól, illetve útikönyveiről is. Úgy gondolom, Szombathy Viktor előadását érdemes volt meghallgatni, műsorra tűzni. A jelenlévők gazdag élményben részesülhettek, s egyben látókörüket tágíthatták, újabb ismeretekre tehettek szert. Olyan ismeretekre, melyek szerves tartozékai múltunknak és jelenünknek, melyek jól kiegészítik önismeretünket, nemzetiségi tudatunkat. CSAKY KAROLY ■ A „Hogyan mondjuk szépen, jól magyarul" nyelvi vetélkedő élénk visszhangra talált a komáromi (Komárno) járásban. összesen húsz háromtagú csoport nevezett be a vetélkedőbe. A komáromi magyar gimnáziumból két, a gépipari szakközépiskolából öt, az ágyailai (Hurbanovo) gimnáziumból négy, a CSEMADOK búcsi és a CSEMADOK nemesócsoi (Zemianska Olča) helyi szervezetéből három illetve egy csoport nevezett be. A járási döntőre két helyen került sor. A gépipari szakközépiskolában az iparistók, az ógyallaiak és a nemesócsaiak, a magyar gimnáziumban az iskola hórom csoportja és a búcsiak versenyeztek. Az ipariban lezajlott vetélkedő első helyén a „hazaiak" végeztek. A gimnáziumban szintén „hazai" siker született. A két győztes csoport a nyelvi vetélkedő országos elődöntőjében képviseli majd járásunkat. N. G. ■ A CSEMADOK nagytúri (Veľké Túrovce) helyi szervezete a legaktívabbak közé tartozik. Tóth Gézától, a szervezet kultúrfélelősétöl tudjuk, hogy az elmúlt évben sikeres tevékenységet fejtettek ki. Előadást tartottak a februári győzelem jelentőségéről, emlékünnepséget rendeztek Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója tiszteletére. Ez utóbbi rendezvényen fellépett a vegyeskórus és o folklórcsoport. Nagy figyelmet szentelnek a népművészetnek, az ének- és folklórmozgalomnak. A vegyeskórus részt vett a nemzetközi nőnap ünnepségein, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet évzáró közgyűlésén és a felszabadulási emlékünnepségeken. Az év folyamán átszervezték a jelenleg huszonnyolc tagú Hont folklórcsoportot. Bemutatták a kosárfonás mesterségét. A műsorral sikeresen szerepeltek a május elsejei ünnepségeken, o Vili. Honti napokon Ipolyságon (Šahy) és Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec) a Daloló Ipoly völgye járási dal- és táncünnepélyen. Ábel Gábor ■ Az érsekújvóri (Nové -Zámky) járás harmincöt CSEMADOK helyi szervezetének 6359 tagja von. Tavaly 374-gyel növekedett a taglétszám, Dicséretet érdemelnek e tekintetben a a muzslai, szolkai, andódi (Andovce), párkányi (Štúrovo), nagykéri (Milanovce) és újvári helyi szervezetek, amelyek száz százalékro teljesítették a tagtoborzás tervét. A CSEMADOK járási bizottsága külön figyelmet szentel a klubmozgalomnak és az amatőr népművészeti tevékenységnek. A legtöbb fiatal o Keller Gábor vezette modern tánckedvelők klubját látogatja. Ami az amatőr népművészeti tevékenységet illeti, a járásban számon tartott húsz éneklő csoport és énekkar közül évente egy-egy csoport jut el az országos döntőbe. Dániel Erzsébet 7
