A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-05 / 14. szám

Kővetkező számunk tartalmából: Tábi László: LÁTOGATÁS LENIN MOSZKVAI DOLGOZÓ­SZOBÁJÁBAN Varga Erzsébet: CSELEKEDJÜNK AZ EMBERÉRT HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT JÓZSEF ATTILA Miklósi Péter: ÚTRAKELNI - AUTÓBUSSZAL Pavel Haško: A SZÁRNYASKERÉK JEGYÉBEN Az első Oldúlőn ripörtlTép az Anyanyelven tanulják a kőmüvesszakmót c. írá­sunkhoz. A címlapon Prandl Sándor, a 24. ol­dalon Könözsi István fel­vétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes heti­lapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásá­ban, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszer­kesztő: Varga János. Tele­fon: 3341-34, főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikoi szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bra­tislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizeté­seket elintéz: PNS - Üst redná expedícia tlače, 884 19 Bratislava. Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomjo ti Východoslovenské tla­čiarne. n, p., Košice. Elő­fizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk visz­­sza. Index: 49 211. Nyil­vántartási szóm: SÜTI 6/46 Április 4. - Bratislava felszabadulásá­nak ÉVFORDULÓJA • BESZÉLGETÉS Dr. PAVOL KOVÁČ FŐPOLGÁRMESTER­­HELYETTESSEL Ezerkilencszáznegyvenöt április 41 Emlékezetes dátum, Bratislava második születésnapja. A szov jet hadsereg ezen a napon hoz­ta meg e hangulatos Duna-par­­ti város szabadságát, megnyitot­ta a háborús károk újjáépítésé­hez és a békés élet megterem­téséhez vezető utat. A mai negyvenévesek s az idő­sebbek nemzedéke számára tu­lajdonképpen még élő történe­lem, hogy április másodikán a Sumilov tábornok vezette 7-es számú gárdahadsereg keleti irányból megkezdte a város fel­szabadításának nehéz hadműve­letét. A gyalogságot a Holoszty­­jakov ellentengernagy irányította Dunai Flottila hajói is támogat­ták. Hála a szovjet katonai ala­kulatok határozott fellépésének, a fasiszták gyorsan meghátrál­tak. Fejvesztett menekülésük köz­ben levegőbe röpítették még a hidat, de negyedikére virradólag a hírhedt Wehrmacht-egységek utolsó katonája is elhagyta az amerikaiak bombái által sújtott várost. Harmincöt év! Harmincöt békés, szabad ta­vasz ... Mit adott ez a három és fél évtized? És mit hoznak majd a küszöbönálló esztendők? E jelentős történelmi évforduló kapcsán beszélgettünk dr. PA­VOL KOVÁCCSAL, Bratislava fő­polgármester-helyettesével Szlo­vákia főorvosának jelenéről és a következő esztendők kilátásairól. — Sokatmondó adatokkal kez­dem — mondja bevezetőül az alpolgármester —: a lakosság száma például 143 ezerről több mint 380 ezer főre emelkedett, ami Szlovákia összlakosságának nyolc százalékát jelenti. A fel­­szabadulás óta eltelt időszak megteremtette egyben annak fel­tételeit, hogy ebben a gazdag múltú városban a munkásosz­tálynak egy új nemzedéke is fölnőjön. Bratislavában az elmúlt harmincöt év alatt olyan jelen­tős ipari üzemek létesültek, mint a Slovnaft, a Béke Üzem, az Élelmiszeripari Gépgyár, a Me­­opta, a Bratislavai Gépkocsigyár­tó Vállalat, a Műszaki üveggyár, de több régi üzemet is korszerű­sítettünk. Napjainkban a főváro­si ipari vállalatok termelési volu­mene meghaladja már az évi 15 milliárd koronát. A tervgazdál­kodás bevezetése a lakásépítési program dinamikus fejlesztését is lehetővé tette. Ennek eredmé­nyeképpen a pillanatnyi lakásál­lomány hetven százaléka már a felszabadulás után épült. Egye­dül az elmúlt öt esztendőben ke­reken 27 ezer új lakás készült el; ebből mintegy hatezer-hat­­százötvenet az idén adunk át rendeltetésének. Pusztán a laká­sok számát tekintve, ma már akár egy-egy önálló „kisváros­nak” is beillenek a dúbravkai, lamači, račai, kramárei, kútikyi; továbbá a vereknyei, pozsony­­püspöki vagy legújabban a li­getfalusi lakótelepek. De mér­földléptekben mérhető az isko­laügy és a kultúra fejlődése is. Negyven-negyvenöt évvel ezelőtt Bratislavának egyetlen egyeteme volt nem egészen háromezer hallgatóval. Most viszont nyolc különböző felsőoktatási intéz­mény székhelye, és a szlovákiai főiskolásoknak csaknem két har­mada végzi tanulmányait a bra­tislavai főiskolák valamelyikén. Szintén az elmúlt három és fél évtized dinamikus fejlődésének eredménye, hogy Szlovákia fő­városa pezsgő kulturális életet él s nemzetközileg jegyzett fesz­tiválok, árumintavásárok, tudo­mányos értekezletek vagy sport­­események házigazdája lehet. — Ez idén ér végei a hatodik ötéves tervidőszak. Értékelhetné külön is a város fejlődésének ezt a szakaszát? — Eredményekben gazdag öt­éves tervet zár Bratislava. Az 1976 óta eltelt esztendőkben a főváros tovább szépült, számos új építészeti alkotással g'azda­­qodott, jelentősen javultak a la­kosság általános életkörülmé­nyei, jobb lett az ellátás, a ter­vet minden fontosabb területen sikerült megvalósítani, sőt, bizo­nyos tekintetben túlteljesíteni. A párt és a kormány rendszeresen megkülönböztetett figyelmet for­dít Bratislavára, hiszen itt van a politikai, társadalmi s művészeti élet központja, itt él Szlovákiá­nak minden tizenharmadik lako­sa. itt állítják elő a szlovák or­szágrész ipari termelésének je­lentős hányadát. Ennek ellenére sem lenne reális azzal számolni, hogy már maholnap vagy a kö­vetkező tervidőszakban minden qondot. nehézséget meqoldha­­•unk; hogy minden elképzelést kielégíthetünk. Fontos ezért az indokolt igényeket a megvalósít­hatóság szempontjából rangsorol­ni. — Mégpedig? — Társadalompolitikailag a leg­fontosabb, igy tervünkben is az első helyek egyikén szerepel a tömeges lakásépítés folytatása és a kapcsolódó intézményháló­zat lehetőség szerinti egyidejű . megvalósítása. Nem titok, hogy elért eredményeink elenére Bra­tislavában kereken negyvenezer lakásigénylési kérelmet tartunk nyilván. A közeljövőben elsősor­ban a szociális esetekként kezelt családok költözhetnek majd új otthonba, valamint azok, akik már hosszú évek sora óta vára­koznak. Megjegyzem, hogy az állami beruházásban épülő la­kások átadása mellett, elsősor­ban a szövetkezeti meg az ön­segélyező lakásépítési formát fogjuk szorgalmazni. Ezzel össz­hangban szükséges fejleszteni a közmüveket, illetve felújítani a régi közműhálózat elavult része­it. Tovább kell bővíteni a böl­csődei és óvodai férőhelyek, va­lamint az iskolák és a diákottho­nok számát. Az eddigieknél át­gondoltabb s gyorsabb ütemben folytatjuk majd a belváros re­konstrukcióját, amihez a kor­mánytól szintén jelentős támo­gatást kapunk.

Next

/
Thumbnails
Contents