A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-29 / 13. szám
A B»MI HAZA A CSKP IX. kongresszusa után elkezdődött a szövetkezetesítés! program és a falu szocialista építésének megvalósítása. Már 1949-50-ben megalakultak az első földművesszövetkezetek. Ezek úttörők és példamutatók voltak. Az első földművesszövetkezeteket többnyire volt zsellérek és mezőgazdasági munkások alapították az elhagyott volt urasági földeken. így volt ez Dél-Szlovákiában is, melynek népe az elsők között ismerte fel azt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének és saját jobb életének egyetlen lehetséges útja a szocialista nagyüzemi gazdálkoKÉRDÉSEK: 1. Hol és mikor (év) alakult meg az első egységes földművesszövetkezet Csehszlovákiában? 2. Dél-Szlovákia melyik járása kapott Köztársasági Érdemrendet a mezőgazdasági termelésben elért kiváló eredményeikért? dás. Egész Csehszlovákiában is az első efsz Dél-Szlovákiában alakult meg. A termelőszövetkezetek megalakulása falvainkon nemcsak gazdasági téren fémjelezte az új társadalmi rend, a szocializmus győzelmét. Ennél talán nagyobb politikai jelentősége volt annak, hogy viszonylag rövid idő, néhány év alatt sikerült áttörni parasztságunk gondolkodásában a magángazdálkodás évszázados hagyományaiból táplálkozó konzervatív gondolkodás frontját. A szövetkezetek megalakulása után az osztályellenség propagandája nemegyszer megkísérelte bomlasztani a földműves-, szövetkezeteket. Voltak falvak, ahol ez a propaganda átmenetileg sikerrel járt. Főleg ott, ahol az irányító szervekben a szövetkezetek megalakulása után az önelégültség vált úrrá, és megfeledkeztek arról, amit a párt központi bizottsága előirányzott, hogy a szövetkezeteket nem elég csak megalakítani, de gazdasági stabilizálásokról is gondoskodni kell. Am a szövetkezetek túlnyomó többsége kiállta a próbát, mert már az első években felismerték, hogy a kollektív gazdálkodás a kor követelménye. Az első évek nehézségei után előtérbe került a földművesszövetkezetek gazdasági megszilárdításának kérdése, ami elképzelhetetlen volt az állami szervek és a munkásosztály hathatós segítsége nélkül. Földművesszövetkezeteink a munkásosztály segítségével fokozatosan fejlett gazdasági egységekké váltak. Bár ma is vannak nehézségek és problémák, de ezek már más értékrendet képviselnek, mint az előző években. Mert ezek a nehézségek és problémák egy fejlett gazdasági egység problémái és nehézségei, ahol a fő kérdés megtalálni az utat az egyre nagyobb termelési eredmények felé. A termelőszövetkezetek a kezdet kezdetén nem nagyon dicsekedhettek huszonöt-harminc mázsásnál nagyobb hektárhozamokkal. Ma már viszont nem ritkaság, hogy hatvan-hetven mázsa gabonát takarítanak be egy hektárról. Szövetkezeteink ma már a nagyfokú gépesítés, a kemizálás, valamint az öntözőberendezések alkalmazása révén a legnagyobb aszály idején is képesek helytállni, s új, nagyhozamú hazai és szóvjet búzafajták alkalmazásával jelentősen emelték a hektárhozamokat, lényegében igen közel hozva azt az időt, amikor gabonafélékből önellátó lesz az ország. Különösen Dél-Szlovákiában emelkedett rohamosan a gabonafélék hektárhozama. És az egyik dél-szlovákiai járást a mezőgazdasági termelés - mind a gabonatermelés, mind az állattenyésztés - területén elért kiemelkedő eredményeiért Köztársasági Érdemrendel tüntették ki. Ez a járás ma is élen jár a CSKP mezőgazdasági politikájának megvalósításában. A járás valóban éléskamrája az országnak. Ez a magas kitüntetés a magyar nemzetiségű szövetkezeti dolgozók jó munkájának elismerése.
