A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-29 / 13. szám

A B»MI HAZA A CSKP IX. kongresszusa után elkezdődött a szövetkezetesítés! program és a falu szocialista építésének megvalósítása. Már 1949-50-ben megalakultak az első földművesszövetkezetek. Ezek úttörők és példamutatók voltak. Az első földművesszövet­kezeteket többnyire volt zsellé­rek és mezőgazdasági munká­sok alapították az elhagyott volt urasági földeken. így volt ez Dél-Szlovákiában is, melynek népe az elsők között ismerte fel azt, hogy a mezőgazdaság fej­lesztésének és saját jobb életé­nek egyetlen lehetséges útja a szocialista nagyüzemi gazdálko­KÉRDÉSEK: 1. Hol és mikor (év) alakult meg az első egységes földművesszövetkezet Csehszlovákiában? 2. Dél-Szlovákia melyik járása kapott Köztársasági Érdemrendet a mezőgazdasági termelésben elért ki­váló eredményeikért? dás. Egész Csehszlovákiában is az első efsz Dél-Szlovákiában alakult meg. A termelőszövet­kezetek megalakulása falvain­­kon nemcsak gazdasági téren fémjelezte az új társadalmi rend, a szocializmus győzelmét. Ennél talán nagyobb politikai jelentősége volt annak, hogy vi­szonylag rövid idő, néhány év alatt sikerült áttörni parasztsá­gunk gondolkodásában a ma­gángazdálkodás évszázados ha­gyományaiból táplálkozó kon­zervatív gondolkodás frontját. A szövetkezetek megalakulása után az osztályellenség propa­gandája nemegyszer megkísé­relte bomlasztani a földműves-, szövetkezeteket. Voltak falvak, ahol ez a propaganda átme­netileg sikerrel járt. Főleg ott, ahol az irányító szervekben a szövetkezetek megalakulása után az önelégültség vált úr­rá, és megfeledkeztek arról, amit a párt központi bizottsága előirányzott, hogy a szövetkeze­teket nem elég csak megalakí­tani, de gazdasági stabilizálá­sokról is gondoskodni kell. Am a szövetkezetek túlnyomó több­sége kiállta a próbát, mert már az első években felismerték, hogy a kollektív gazdálkodás a kor követelménye. Az első évek nehézségei után előtérbe került a földművesszövetkezetek gaz­dasági megszilárdításának kér­dése, ami elképzelhetetlen volt az állami szervek és a munkás­­osztály hathatós segítsége nél­kül. Földművesszövetkezeteink a munkásosztály segítségével fo­kozatosan fejlett gazdasági egy­ségekké váltak. Bár ma is van­nak nehézségek és problémák, de ezek már más értékrendet képviselnek, mint az előző évek­ben. Mert ezek a nehézségek és problémák egy fejlett gazdasá­gi egység problémái és nehéz­ségei, ahol a fő kérdés megta­lálni az utat az egyre nagyobb termelési eredmények felé. A termelőszövetkezetek a kez­det kezdetén nem nagyon di­csekedhettek huszonöt-harminc mázsásnál nagyobb hektárhoza­mokkal. Ma már viszont nem ritkaság, hogy hatvan-hetven mázsa gabonát takarítanak be egy hektárról. Szövetkezeteink ma már a nagyfokú gépesítés, a kemizálás, valamint az öntö­zőberendezések alkalmazása ré­vén a legnagyobb aszály ide­jén is képesek helytállni, s új, nagyhozamú hazai és szóvjet búzafajták alkalmazásával je­lentősen emelték a hektárhoza­mokat, lényegében igen közel hozva azt az időt, amikor ga­bonafélékből önellátó lesz az ország. Különösen Dél-Szlová­kiában emelkedett rohamosan a gabonafélék hektárhozama. És az egyik dél-szlovákiai járást a mezőgazdasági termelés - mind a gabonatermelés, mind az ál­lattenyésztés - területén elért kiemelkedő eredményeiért Köz­­társasági Érdemrendel tüntették ki. Ez a járás ma is élen jár a CSKP mezőgazdasági politiká­jának megvalósításában. A já­rás valóban éléskamrája az or­szágnak. Ez a magas kitüntetés a magyar nemzetiségű szövet­kezeti dolgozók jó munkájának elismerése.

Next

/
Thumbnails
Contents