A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-22 / 12. szám

mogyorós erdő kellett, hogy a mogyoróbokrokból kivághassák a 2-5 cm vastagságú sudár­­egyenes botokat. Ezeket meg­adott méretekre vágták és jó pénzért adták el Pelsőcön egy Bink nevezetű kereskedőnek. Szerszámnyelet, cérnáskarikát csi­náltak belőle és játékok készíté­séhez is felhasználták. Régen nagyon keresett cikk volt a borókabogyó, ezért sokan borókaszedéssel is foglalkoztak. Az érett bogyót a szúrós boróka­cserjéről lepedőre verték le, majd ezt odahaza különböző rostákon kitisztították, és a tiszta bogyót eladták. Nagyon sok bogyót kel­lett gyűjteni ahhoz, hogy egy kis pénz jöjjön a házhoz. A jö­vedelem itt sem volt arányban a ráfordított munkával. Gömör egyes vidékein jó mi­nőségű agyaglelőhelyek voltak és vannak napjainkban is. Kéz­nél lévén a könnyen formálható agyag, már a vidék barlanglakói is ebből készítették edényeiket és dísztárgyaikat. Sok-sok ős­ember lakta barlangból előkerült lelet tanúskodik arról, hogy már a történelem előtti korban ma­gas szinten űzték itt a fazekas­ságot. A szakma sok ezer év után is fennmaradt és később is híressé tette a gömöri fazekas­mestereket. A régi kirakodó vásárokat, vagy a heti piacokat el sem lehetett volna képzelni a szebb­­nél-szebben díszített színes, má­­zos kerámiakorsók, tányérok, kö­csögök, tejesfazekak és külön­féle dísztárgyak nélkül. A süvetei Rdffai, Kovács, a mellétéi Ora­­vecz, Pozsga vagy Lipták, a de­reski Molnár, Bajúsz, vagy a le­­várti, licei, gicei híres fazekas­mesterek remek alkotásai ma is megtalálhatók mint dísztárgyak egyes lakásokban és féltve őr­zött kincsekként a múzeumokban. A fazekasok fűzfavesszőből font magas kasokat készítettek szekereikre s ezeket megrakva termékeikkel eljutottak Miskolcig, Debrecenig, Kassáig, Bártfáig, Lőcséig, Kézsmárkig, és pénzen kívül búzát, szalonnát, kelmét és bort is hoztak áruikért. Sajnos ma már kevesen űzik ezt a mes­terséget, pedig országszerte újra keresettek az égetett agyagedé­nyek, kerámiatárgyak. Híresek voltak a jolsvai ko­­lompkészitők, köztük is elsősor­ban Kenyeres bácsi, akinek mű­helyéből kerültek ki a legérce­sebb hangú-csengésű kolompok. Ma is keresik még a pásztorok. Szerencsére a mesterségnek van folytatója, a szilicei Bastyúr La­jos, aki Kenyeres bácsinál tanul­ta a mesterséget. Igénytelen kis műhelyében ma is nagy szak­értelemmel készíti a kolompokat. Hogy ki ne haljon a mesterség, fiát igyekszik beavatni ennek titkaiba és mesterfogásaiba. Említést érdemelnek a mész­égetők is, akik ugyancsak a karsztvidéken égették a kiváló minőségű meszet. (Ezt ma már iparilag állítják elő.) Voltak to­vábbá teknőkészítők, kosárfonók, szakajtókészítők, fakanálfaragók, seprűfonók és mások. Más témakörbe tartoznak a kisiparos-szakmák, ezek mesterei több mint 30 különböző céhbe tömörültek Gömörben. Bistika (1) és Absolon (2) felvételei 1852-től haláláig Tompa Mi­hály; kriptája, síremléke a templom közelében van. A Balog völgyében fölfelé érintjük Nagybalogot, ahol Gyöngyösi István költő lakott, Wesselényi Ferenc titkára, Zrínyi Ilona ügyvédje. Felső­­pokorágy meg már Kmetty György 48-as honvédtábornok szülőfaluja. Rimajánosiból írta leveleit Vályi Klára költőnő Csoko­nainak és Édes Gergelynek. A román stílusú templom ma is áll. egyike legértékesebb műemlékeinknek. Pálfalva Pap Gyula költő és etnográfus Tompa Mihály mellszobra Hanván zölte az Athenaeum, a Regé­lő, az Életképek, a Pesti Divatlap. Felesége, a francia származású Lemouton Emília elsőként fogott hozzá Shakes­peare műveinek magyarra fordításához. Ajnácskőn halt meg Kemény Gábor publi­cista, Eötvös József vitapart­nere, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Almágy ro­mán stílusú templomának építése I. István korába kel­tezhető. Hidegkúton született Mag János, a munkásmozga­lom kemény harcosa. Vecsek­­lőn a Juhász-család háza arról nevezetes, hogy abban szállt meg Petőfi 1845-ben, s innen rándult ki Somoskőre és Salgóra. Osgyán ódon várkastélyát Sajógömör a vármegye leg­első, ősi székhelye. A hagyo­mány szerint egyszer Mátyás király az itteni szőlőhegyen kapálásra kényszerítette a kí­séretében levő főurakat, s hogy példát mutasson, ma­ga is kapát vett a kezébe . . . Itt született Cinka Panna hí­res zenészlány, s itt is temet­ték el, drága Amati-hegedű­­jével együtt... A tornaijai réten csatázott Dembinszky 1849-ben a császáriakkal, s az ütközetben Kazinczy Lajos is részt vett, a tizen­ötödik aradi vértanú. Bejé­ben volt lelkész 1846-tól Tom­pa Mihály, s itt töltötte leg­szebb gyermekéveit Rudnay Gyula festőművész. A Túróc völgyi Otrokocsban találjuk a nyelvész-pap Fóris Ferenc szülőfaluját. Deresk az egyet­len olyan falu a járásban, ahol még ma is készítenek cserépedényeket az öreg fa­zekasok. Lévárt fontos gyepű­védő hely volt a honfoglalás után. Szkároson született Csider Károly, a Március Tizenötödike című lap belső munkatársa. Oldalfalánál csalták tőrbe és gyilkolták meg a labancok Visnyai ku­ruc kapitányt. Bátkáról indult a nagyvilágba Bényei István színész és újságíró, a Színé­szek Lapja szerkesztője. Fel­­sővály Vályi Nagy Ferenc szülőhelye; meséket, elbeszé­lő költeményeket írt, verseit Kazinczy Ferenc adatta ki Sárospatakon. Itt élt egy ideig Kupái Dénes publicista is, a Figyelő munkatársa. Kálo­­sán született Perjésy László lapszerkesztő; történelmi és társadalomtörténeti műveket írt. Radnót Pása Lajos falu­ja. Mellszobra elé virágot ültetnek az iskolásgyerekek. Hanván a református papiak falán tábla hirdeti: itt lakott most restaurálják. A husziták fészke volt egykor. I. Rákóczi György fejedelemsége alatt gimnáziumot nyitottak itt, s egészen 1853-ig fenntartot­ták. Osgyánban született Korponayné Géczy Julianna, Jókai „lőcsei fehér asszonya". VERES JANOS Prandl Sándor és archív felv. i/á/yi Nagy Ferenc szülőhelye - Felsövály (Vyšné Valice) szülőfaluja; tudományos dol­gozatait a Figyelőben és a Magyar Nyelvőrben publikál­ta. Feled Beszédes János szobrász szülőhelye; a Ma­gyar Nemzeti Múzeum őrzi műveit. Serkében' volt kocs­mabérlő Kiss József édes­apja. Itt született Serki Szabó József irodalomtörténész, s itt hunyt el Balogh Sámuel író. Korláton született Kováts Mi­hály orvos, számos kémiai és ásványtani mű szerzője, a nyelvújítási harc lelkes támo­gatója. Várgedében tábla tudatja Petőfi látogatását a Kubinyi-kastélyon, melynek feljáróját Izsó Miklós farag­ta. Gortvakisfaludon lakott Adorján Boldizsár író, Petőfi barátja; novelláit sűrűn kö­KÉPZELT UTAZÁS A SZÖVÜKZONY Grego Erzsi néni a Csermos­­nya völgyének egyik régi szép hagyományát ápoló szövőasszonyok egyike. Há­zukban a hosszú téli esték csendjét a „szátyva" jelleg­zetes kattogása töri meg Keze alatt ütemesen, tom­pán kattog a „bordanyelv". A „taposok" lába ritmusára szaporán váltogatják a „nyis­­teket", hogy a sok száz fonál át- meg átölelje a köztük ügyesen átsikló vetélőbői le­­bomló színes rongypántliká­kat. Erzsi néni ezen a télen pokrócot sző. A hagyomá­nyos egyszerű csíkos-kockás mintákat újfajta váltotta fel, s így már a modern lakások­ban is kedveltté lettek az ilyen rongyszőnyegek. így él tovább, a zúgókon tovafutó hegyipatakocskák ho­nában egy régi, szép hagyo­mány, amelyet kiapadhatat­lan ősi források táplálnak, s amelyre gondos, szorgos kezek, meleg szívű Erzsi né­nik vigyáznak, hogy ha új motívumokkal is gazdagodva, de átáramoljanak az emele­tes villáknak a régit száműző és a múltat elfeledni hajla­mos „modern" világába. KORCSMAROS LÁSZLÓ, Lucska (.Lúčka) Kuchta János felvétele 17

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents