A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
1921. május 15-én volt Rimaszombatban Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezetének alakuló gyűlése. A pártszervezet megalakításában nagy szerepük volt Réthy István, Huszti Béla, és Demeter Bálint elvtársaknak. A vezetőségbe a következő elvtársak kerültek: Réthy István, Demeter Bálint, Huszti Béla, Réthy Erzsébet, Kovács Lajos, Povinszky Jenő és Pavel Šajban. Ök irányították Rimaszombatban és a környékbeli falvakban a forradalmi proletariátus harcait a munkáért, a nagyobb darab kenyérért, Szlovákia iparának leszerelése és a cseh burzsoázia gyarmatosító politikája ellen. Nem feledkeztek meg az ifjúság politikai neveléséről sem. 1922. szeptember 3-ón megszervezték a Kommunista Ifjúság Napját, amely alkalomból 400-an gyűltek össze, összejövetelüket a csendőrség zavarta széjjel a „katonaság elleni uszítás" miatt. Réthy és Huszti elvtársak szervezték a többi kommunistákkal a május elsejei tüntető felvonulásokat. 1923-ban a május 1-i ünnepségen 1200 munkás vett részt. Az ünnepi beszédet Réthy István tartotta magyar nyelven. Erős hangon ítélte el a munkásság fokozódó kizsákmányolását. Leleplezte a kormány népellenes politikáját. A szónokok igyekeztek a jelenlevőket megnyerni, hogy a következő választásokon a kommunista párt jelöltjeire szavazzanak. 1925-ben először szervezték meg Rimaszombatban a „Lenin-hetet". A pártnak ez az akciója nagy mértékben elősegítette a munkásság öntudatosodását és a párttagság számbeli növekedését. A következő években a munkanélküliek többször rendeztek felvonulást. Tüntettek a fokozódó drágaság miatt. Munkát, kenyeret követeltek. 1928 tavaszán az építőmunkások sztrájkja volt a legjelentősebb. A kommunisták szervezte sztrájk 6 nagyobb építkezésre terjedt ki, és eredményes volt, mivel béremelést harcoltak ki. A bebörtönzött munkások családtagjainak megsegítésére a kommunisták megszervezték a Vörös Segélyt. A szervező bizottság agilis tagjai közül ismertek voltak: Réthy Istvánné, Matécska Erzsébet, Surgott'a Mária, Szlor vencsák Erzsébet, Kovács Margit és Csízi Mária. 1929-ben ismét sztrájkoltak az építőmunkások. December 30-án pedig a rimaszombati munkások tüntettek. Munkát, kenyeret követeltek, valamint azt, hogy a munkanélküli segélyt igazságosan osszák szét. Harcoltak társaik elbocsájtása ellen. Ez az akciójuk igen viharos volt, s a csendőrség letartóztatta Réthy Istvánt és Huszti Bélát. Mindkettőjüket 6 hónapra bebörtönözték. 1932 őszén fontos esemény történt a rimaszombati munkások életében. Akkor vették birtokukba az új munkásotthont. Az avató ünnepély politikai tüntetéssé vált. Követelték Major Istvánnak, a CSKP képviselőjének szabadon bocsátását, akit a kosúti sortűz elleni tiltakozása miatt zártak be. 1933-ban a CSKP városi szervezete a szociáldemokrata párttal közösen lépett fel a fasizmus fenyegető veszélye ellen. Még mielőtt a két párt egyességre lépett volna, a kommunista agitátorokat bebörtönözték. Réthy Istvánt, Huszti Bélát és Demeter Bálintot néhány hétre bezárták, Szlovencsák Istvánt azonban 2 évi börtönre ítélték. 1936-ban Rimaszombatban 800 munkanélküli volt. 1936 szeptemberében Rimaszombatban békét követelő és fasisztaellenes népqyűlést tartottak, a spanyol Népfront megsegítésére. Ennek az lett az eredménye, hogy járásunkból is több önkéntes sietett a spanyolországi nemzetközi brigádokba harcolni. A sztrájkok a következő években is folytatódtak. Réthy István emlékét őrzik a rimaszombatiak. Egyik öltönyét a múzeumban állították ki. Több helyen látható rajta a csendőrszurony behatolásának a helye. Így hallgatták ki 1938-ban ezt a kemény harcost. A helybeli temetőben nyugszik Demeter Bálint és Huszti Béla is. Huszti Bélának emléktáblája van azon a Pionír-telepi házon, ahol életének utolsó éveiben lakott. A kommunisták a falvak mezőgazdasági munkásait is mozgósították. Nagy munkásmozgalmi hagyományai vannak Nagybalognak (Veľký Blh). A munkások vezérei itt Geskó János, Voljár Gyula, Hornyák János és Tinelli Béla voltak. A két utóbbi említett koncentrációs táborban halt mártírhalált. A hálás utókor Nagybalogon emlékművet állíttatott a hősöknek. A forradalom szele mozgásba hozta a Sajó völgyét is. A volt tornaijai (Šafárikovo) járás munkásmozgalma kapcsolatban állott a szomszéd járások — a rozsnyói, a rimaszombati és a nagyrőcei járás — forradalmi mozgalmával. Rimaszécsen 1925-ben hozták létre szer-Munkásmozgalmi mozaikképek a rimaszombati járás történetéből vezetőket a kommunisták, s gyűléseiket eleinte Piszkos János lakásán tartották. 1923-tól Tornaiján is megkezdte működését a pártszervezet, Péntek László, Juhász János, Andrási József, Káló László, Gergely Pál és Káló Pál alapító tagokkal az élen. Gömörpanyit községében 1929-ben tömörültek önálló szervezetbe a helybeli kommunisták. Kialakultak a munkásmozgalom főbb gócpontjai: Gömörhorxa, Tornaija, Gömörpanyit és Sónkfalva. Minden helyi szervezetnek megvolt a saját körzete, s innen látták el útmutatással a falvakban működő pártsejteket. Erős pártsejtek munkálkodtak Sajógömörön, Alsó- és Felsővályban, Királyiban, Méhiben, Harkócson, Fügében, Lenkén, Hubán, Alsókálosán és Kecsőben. A jelentősebb munkásmegmozdulások, tüntetések színhelye az akkori járási székhely. Tornaija vált. Gyakran megfordultak itt a munkásmozgalom kimagasló egyéniségei, akik szervezték az akciókat és ünnepi beszédeket tartottak május elsején, a vörös nap és más megmozdulások alkalmából. A még élő öreg kommunisták szemében felcsillan a fény, amikor Gottwald elvtárssal való találkozásaikról esik szó. Járt itt Steiner Gábor, a CSKP KB tagja. Az általa szerkesztett munkásnaptár a tornaijai munkásmozgalmi emlékszoba egyik féltett relikviája. Ezt az értékes naptárt Okos József elvtárs bocsátotta rendelkezésünkre. Gyakori vendégek voltak Tornaiján Rimaszombatból Réthy István, Huszti Béla elvtársak mint szervezők éz ünnepi szónokok. Major István pedig visszaemlékezéseiben meleg hangon beszél a tornaijai munkásvezérek harcos múltjáról. Az 1931—33-as években Tornaiján és Királyiban volt a legerősebb a munkásmozgalom. A Hámos- és Műz-féle birtokon robotoló cselédség igen nehéz körülmények között tengette életét. Péntek László vezetése alatt a királyi kommunisták az ifjúsáq neveléséről is gondoskodtak, s 1931-ben megalakították a faluban a kommunista ifjúsági szervezetet. Ebben nagy érdeme volt FáEry Istvánnak is, aki az alakuló gyűlésen lelkes beszédet intézett a fiatalokhoz. Péntek Sándor, a helyi szervezet titkára, szoros kapcsolatban volt a szomszéd járások kommunista vezetőivel. A királyi párttagok rendszeresen tanulmányozták a marxista irodaimat, külön könyvtáruk volt, a könyveket illegálisan szerezték be és terjesztették. 1931 áprilisában Péntek László lakásán házkutatást tartottak, s államellenesnek minősített, tiltott könyveket találtak nála. A csendőrség jelentése szerint a könyveknek már o címe is felforgató jellegű. Ezért Péntek Lászlót, Brauer Józsefet és Cseri Istvánt .letartóztattak: tiltott könyvek terjesztésével és az ifjúság lázítósóval vádolták őket. Az újabb házkutatás során Péntek László otthonában megtalálták az ifjúsági szervezet munkatervét, a „Fiatal dolgozó" című röpiratot és Fábry István levelét, amelyből a hatóságok megtudták, hogy újabb Ifjúsáai szervezetek alakítása folyik Gömörpanyiton, Szalócon, Pelsőcön és Csetneken. 1928 elején a munkanélküliek nagy éhségfelvonulást terveztek a Vörös Nap keretében. A munkások mozgalma olyan erős volt, hogy a járási hivatal félelmében engedélyt adott a Vörös Nap akcióinak megtartására. A kerületi hatóságok és a járási hivatal megtettek mindent, hogy ezt a nagy akciót megakadályozzák. E napra semmilyen helyiséget nem bocsátottak a kommunisták rendelkezésére. A katonaságot készültségbe helyezték. A Vörös Nap délelőttjén Tornaija főterén gyülekeztek a munkások. Alfonz Meida csendőr-törzsőrmester felszólította az embereket, hogy oszoljanak szét, a munkások, azonban nem engedelmeskedtek. A parancsnok az ottlevőkön kívül 13 csendőrt hívott segítségül, csak így tudták szétoszlatni a tömeget. Tizennyolc Az első magyarnyelvű pártiskola hallgatói 1949-ben. A második sorban balról negyedik Réthy István, a negyedik sorban jobbról második Huszti Béla elvtárs A rimaszombati Munkásotthon épülete 10
