A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-22 / 12. szám

1921. május 15-én volt Rima­szombatban Csehszlovákia Kom­munista Pártja szervezetének alakuló gyűlése. A pártszerve­zet megalakításában nagy sze­repük volt Réthy István, Huszti Béla, és Demeter Bálint elvtár­saknak. A vezetőségbe a követ­kező elvtársak kerültek: Réthy István, Demeter Bálint, Huszti Béla, Réthy Erzsébet, Kovács Lajos, Povinszky Jenő és Pavel Šajban. Ök irányították Rima­szombatban és a környékbeli falvakban a forradalmi proleta­riátus harcait a munkáért, a nagyobb darab kenyérért, Szlo­vákia iparának leszerelése és a cseh burzsoázia gyarmatosító politikája ellen. Nem feledkez­tek meg az ifjúság politikai ne­veléséről sem. 1922. szeptember 3-ón megszervezték a Kommu­nista Ifjúság Napját, amely al­kalomból 400-an gyűltek össze, összejövetelüket a csendőrség zavarta széjjel a „katonaság el­leni uszítás" miatt. Réthy és Huszti elvtársak szer­vezték a többi kommunistákkal a május elsejei tüntető felvo­nulásokat. 1923-ban a május 1-i ünnepségen 1200 munkás vett részt. Az ünnepi beszédet Réthy István tartotta magyar nyelven. Erős hangon ítélte el a munkásság fokozódó kizsák­mányolását. Leleplezte a kor­mány népellenes politikáját. A szónokok igyekeztek a jelen­levőket megnyerni, hogy a kö­vetkező választásokon a kom­munista párt jelöltjeire szavaz­zanak. 1925-ben először szervezték meg Rimaszombatban a „Le­­nin-hetet". A pártnak ez az ak­ciója nagy mértékben elősegí­tette a munkásság öntudatoso­dását és a párttagság számbeli növekedését. A következő évek­ben a munkanélküliek többször rendeztek felvonulást. Tüntettek a fokozódó drágaság miatt. Munkát, kenyeret követeltek. 1928 tavaszán az építőmunkások sztrájkja volt a legjelentősebb. A kommunisták szervezte sztrájk 6 nagyobb építkezésre terjedt ki, és eredményes volt, mivel béremelést harcoltak ki. A be­börtönzött munkások családtag­jainak megsegítésére a kommu­nisták megszervezték a Vörös Segélyt. A szervező bizottság agilis tagjai közül ismertek vol­tak: Réthy Istvánné, Matécska Erzsébet, Surgott'a Mária, Szlor vencsák Erzsébet, Kovács Mar­git és Csízi Mária. 1929-ben ismét sztrájkoltak az építőmunkások. December 30-án pedig a rimaszombati munká­sok tüntettek. Munkát, kenyeret követeltek, valamint azt, hogy a munkanélküli segélyt igazságo­san osszák szét. Harcoltak tár­saik elbocsájtása ellen. Ez az akciójuk igen viharos volt, s a csendőrség letartóztatta Réthy Istvánt és Huszti Bélát. Mind­kettőjüket 6 hónapra bebörtö­nözték. 1932 őszén fontos esemény történt a rimaszombati munká­sok életében. Akkor vették bir­tokukba az új munkásotthont. Az avató ünnepély politikai tün­tetéssé vált. Követelték Major Istvánnak, a CSKP képviselőjé­nek szabadon bocsátását, akit a kosúti sortűz elleni tiltakozá­sa miatt zártak be. 1933-ban a CSKP városi szervezete a szo­ciáldemokrata párttal közösen lépett fel a fasizmus fenyegető veszélye ellen. Még mielőtt a két párt egyességre lépett vol­na, a kommunista agitátorokat bebörtönözték. Réthy Istvánt, Huszti Bélát és Demeter Bálin­tot néhány hétre bezárták, Szlo­­vencsák Istvánt azonban 2 évi börtönre ítélték. 1936-ban Ri­maszombatban 800 munkanél­küli volt. 1936 szeptemberében Rima­szombatban békét követelő és fasisztaellenes népqyűlést tar­tottak, a spanyol Népfront meg­segítésére. Ennek az lett az eredménye, hogy járásunkból is több önkéntes sietett a spa­nyolországi nemzetközi brigá­dokba harcolni. A sztrájkok a következő években is folytatód­tak. Réthy István emlékét őrzik a rimaszombatiak. Egyik öltönyét a múzeumban állították ki. Több helyen látható rajta a csendőr­szurony behatolásának a helye. Így hallgatták ki 1938-ban ezt a kemény harcost. A helybeli temetőben nyugszik Demeter Bálint és Huszti Béla is. Huszti Bélának emléktáblája van azon a Pionír-telepi házon, ahol éle­tének utolsó éveiben lakott. A kommunisták a falvak me­zőgazdasági munkásait is moz­gósították. Nagy munkásmoz­galmi hagyományai vannak Nagybalognak (Veľký Blh). A munkások vezérei itt Geskó János, Voljár Gyula, Hornyák János és Tinelli Béla voltak. A két utóbbi említett koncen­trációs táborban halt mártírha­lált. A hálás utókor Nagybalo­gon emlékművet állíttatott a hő­söknek. A forradalom szele moz­gásba hozta a Sajó völgyét is. A volt tornaijai (Šafárikovo) já­rás munkásmozgalma kapcso­latban állott a szomszéd járá­sok — a rozsnyói, a rimaszom­bati és a nagyrőcei járás — for­radalmi mozgalmával. Rimaszé­­csen 1925-ben hozták létre szer-Munkásmozgalmi mozaikképek a rimaszombati járás történetéből vezetőket a kommunisták, s gyűléseiket eleinte Piszkos Já­nos lakásán tartották. 1923-tól Tornaiján is megkezdte műkö­dését a pártszervezet, Péntek László, Juhász János, Andrási József, Káló László, Gergely Pál és Káló Pál alapító tagokkal az élen. Gömörpanyit községében 1929-ben tömörültek önálló szer­vezetbe a helybeli kommunisták. Kialakultak a munkásmozgalom főbb gócpontjai: Gömörhorxa, Tornaija, Gömörpanyit és Sónk­­falva. Minden helyi szervezet­nek megvolt a saját körzete, s innen látták el útmutatással a falvakban működő pártsejteket. Erős pártsejtek munkálkodtak Sajógömörön, Alsó- és Felső­­vályban, Királyiban, Méhiben, Harkócson, Fügében, Lenkén, Hubán, Alsókálosán és Kecső­­ben. A jelentősebb munkásmeg­mozdulások, tüntetések színhe­lye az akkori járási székhely. Tornaija vált. Gyakran megfor­dultak itt a munkásmozgalom kimagasló egyéniségei, akik szervezték az akciókat és ün­nepi beszédeket tartottak má­jus elsején, a vörös nap és más megmozdulások alkalmából. A még élő öreg kommunisták szemében felcsillan a fény, ami­kor Gottwald elvtárssal való ta­lálkozásaikról esik szó. Járt itt Steiner Gábor, a CSKP KB tag­ja. Az általa szerkesztett mun­kásnaptár a tornaijai munkás­­mozgalmi emlékszoba egyik fél­tett relikviája. Ezt az értékes naptárt Okos József elvtárs bo­csátotta rendelkezésünkre. Gya­kori vendégek voltak Tornaiján Rimaszombatból Réthy István, Huszti Béla elvtársak mint szer­vezők éz ünnepi szónokok. Ma­jor István pedig visszaemlékezé­seiben meleg hangon beszél a tornaijai munkásvezérek harcos múltjáról. Az 1931—33-as években Tor­naiján és Királyiban volt a leg­erősebb a munkásmozgalom. A Hámos- és Műz-féle birtokon robotoló cselédség igen nehéz körülmények között tengette éle­tét. Péntek László vezetése alatt a királyi kommunisták az ifjú­­sáq neveléséről is gondoskod­tak, s 1931-ben megalakították a faluban a kommunista ifjúsá­gi szervezetet. Ebben nagy ér­deme volt FáEry Istvánnak is, aki az alakuló gyűlésen lelkes beszédet intézett a fiatalokhoz. Péntek Sándor, a helyi szerve­zet titkára, szoros kapcsolatban volt a szomszéd járások kom­munista vezetőivel. A királyi párttagok rendszeresen tanul­mányozták a marxista irodai­mat, külön könyvtáruk volt, a könyveket illegálisan szerezték be és terjesztették. 1931 áprili­sában Péntek László lakásán házkutatást tartottak, s állam­ellenesnek minősített, tiltott könyveket találtak nála. A csen­dőrség jelentése szerint a köny­veknek már o címe is felfor­gató jellegű. Ezért Péntek Lász­lót, Brauer Józsefet és Cseri Istvánt .letartóztattak: tiltott könyvek terjesztésével és az if­júság lázítósóval vádolták őket. Az újabb házkutatás során Pén­tek László otthonában megta­lálták az ifjúsági szervezet mun­katervét, a „Fiatal dolgozó" cí­mű röpiratot és Fábry István levelét, amelyből a hatóságok megtudták, hogy újabb Ifjúsá­­ai szervezetek alakítása folyik Gömörpanyiton, Szalócon, Pel­­sőcön és Csetneken. 1928 elején a munkanélküliek nagy éhségfelvonulást terveztek a Vörös Nap keretében. A mun­kások mozgalma olyan erős volt, hogy a járási hivatal fé­lelmében engedélyt adott a Vö­rös Nap akcióinak megtartásá­ra. A kerületi hatóságok és a járási hivatal megtettek min­dent, hogy ezt a nagy akciót megakadályozzák. E napra sem­milyen helyiséget nem bocsátot­tak a kommunisták rendelkezé­sére. A katonaságot készültség­be helyezték. A Vörös Nap dél­előttjén Tornaija főterén gyüle­keztek a munkások. Alfonz Mei­­da csendőr-törzsőrmester fel­szólította az embereket, hogy oszoljanak szét, a munkások, azonban nem engedelmesked­tek. A parancsnok az ottlevő­­kön kívül 13 csendőrt hívott se­gítségül, csak így tudták szét­oszlatni a tömeget. Tizennyolc Az első magyarnyelvű pártiskola hallgatói 1949-ben. A második sorban balról negyedik Réthy István, a negyedik sorban jobbról második Huszti Béla elvtárs A rimaszombati Munkásotthon épülete 10

Next

/
Thumbnails
Contents