A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
8. KARTHÁGÓ FÖLDJÉN GRÚZIÁVAL A FÖLDKÖZI -TENGEREN Még hallom a távolodó Andalúzia zenéjét, amely lágyan beleolvad a dobok, sípok és dudaszó monoton arab ritmusába. Kezemmel megérintem Bizerta kikötőjében a fekete kontinens partját, majd 'kiváncsi izgalommal lépek Afrika földjére, ahol Karthágó romjain építi új hazáját Tunézia népe. Két évezreden át pusztították a háborúk, s leigázta Róma, később a vandálok, majd újból Bizánc. A legújabb történelem során, gyakran hallottuk nevét emlegetni a második világháború hadijelentéseiben. A hatvanas években pedig vérrel írta a történelmét a szabadságáért küzdő nép a francia gyarmatosítás ellen. Teljes fügqetlenségét 1963. október 10-én vívta ki, amikor az utolsó francia katona is elhagyta Bizertót. Ma daruk emelik át a kereskedelmi hajókból a gépeket, teherautókat, konténereket a parton várakozó vasúti kocsikra. A mézédes datolyát, olívaolajat és foszfátot pedig ugyanezek a hajók viszik innen a tengerentúlra. Az utcán iszlám mecset minaretje nyúlik fel figyelmeztető ujjként Afrika egébe. Az útjelző táblák, utcanevek és üzletek feliratai kétnyelvűek. Fent az arab felirat számomra olvashatatlan betűi, alatta pedig a latin betűs francia magyarázat. Az ország még lépten nyomon magán viseli a háborúk és a gyarmati uralom örökségét. Az út szélén idős barázdáltarcú arab bajlódik szamarával. A szamár hátán , nagy zsák dinnye, amelyet a piacra visznek eladni. A tarka sokadalomban még jócskán látni fehér lepelbe öltözött nőket. Igaz, már fátyol nélkül. A városon kívül még itt-ott nomád pásztorok legeltetik a birkát, s amikor az állatok letarolják a füvet a csupasz földig, felszedik a sátorfájukat és valahol új legelőt keresnek. Az ország fővárosa, Tunisz felé haladva eukaliptuszok szegélyezik az utat, s mindkét oldalon olajfaerdők váltakoznak a sárga cukordinnyékkel teleszórt ültetvénnyel, s a learatott búzatáblákkal. Mezőgazdasági gépeket alig látok. A fehérre meszelt vályogfalú házak a sivatag peremén szinte világítanak a tűző napon. Némelyeknek tüskés kaktusz bozót a kerítése, amely Medina tuniszi városrész és a bazár 16