A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-23 / 8. szám
gyár kijárat volt. A város eddig említett kiváltságait a Kassán gyakran megforduló Zsigmond király adományai tetőzték be, aki teljes vámmentességet biztosít a városnak az egész ország területén. Fejlődött az ipar - főleg a takácsipar — és ismeretes, hogy 1307-ből való a kassai szűcsök céhlevele, amely az első megmaradt magyarországi céhlevél. A XV. században pedig felvirágzik a város építőművészete. Arról, hogy milyen volt a következő évszázadok Kassája, két híres szemtanú írásait hívhatjuk tanúnak. Az egyik a sziléziai születésű Simplex, a másik a dús fantáziájú Evlia Cselebi. Mindketten a XIV. században jártak a városban. Simplex Kassát „Felsőmagyarország fővárosának" nevezi. De megjegyzi, hogy „levegője igen egészségtelen, s majdnem minden hetedik esztendőben van itt pestisjárvány". Az ő könyvében olvashatjuk azt is, hogy „az idegen hamar megbetegszik, s láz gyötri, ha kassai bort iszik". Érdekes, hogy Simplex útleírása, de más források is, sokat emlegetik a kassai szőlőhegyeket és a kassai bort. Ma közvetlen Kassa határában alig látni szőlőt, holott az idézett szerzők szerint „a Szepesség felé elterülő szőlőhegyekben egy patak fakad, amely a városon végigfolyik. . . s két részre osztja a belvárost, olyképp, hogy mindkét oldalon körülfogja a piacot, a városházát, a kalmárok épületét... sa fallal bekerített evangélikus iskolát. Még egy érdekes részlet kívánkozik ide Simplex munkájából : a bíróválasztás ceremóniája. A bíróválasztás minden évben vízkereszt napján történt. E napon a városkapukat bezárták, s ilyenkor a száztagú nagytanács — minden nemzetiségből és minden vallási felekezetből választva - a városházára vonult. „Ott tanácskoznak — írja a szerző — s vagy új bírót választanak, vagy a régit újból megerősítik hivatalában." Mikor ez megtörtént, kivonultak a szalmával vastagon meghintett temetőbe, ahol az újjáválasztott bírót és kíséretét a céhek képviselői várták céheik jelvényével. „Egy hatlovas új szekér is áll ott - írja Simplex -, sima, hosszú tölgyfával magasan megrakva, azt is az új bíró házához viszik. Ezt a fát a bírónak az év folyamán fölhasználnia nem szabad, mert ez — mint mondják — arra való, ha a bírót ellenséges áruláson érnék, s ez rá is bizonyosukra, máglyát rakjanak, s őt a szekérrel együtt elevenen elégessék...“ Tudomásom szerint az ilyen bíróégetésre Kassán a történelem során egyszer került sor. A sok és érdekes egykori kassai szokások közül is elevenítsünk fel eayet: a kassai mészároslegények húshagyó keddi játékát. Ez abból állt, hogy a Lőcsi ház és a vele szemben lévő őrház között kötelet feszítettek ki, s ennek közepére, lábánál jól összekötözött ludat akasztottak fel. A mészároslegényeknek szőrén megülve a lovat kellett elvágtatniuk a kötél alatt, s a felakasztott Iádnak Je kellett szakítani a fejét. Áí‘0 mészároslegény, akinek sikerült a lúd fejét leszakasztania, e<?y évig a legények vezére lett és' ..,az iparban különleges kivá'lfságai voltak". A lúdnyak-szakaszfás, mint látjuk, egyfajta régi farsangi szokás volt Kassán. Evlia Cselebi kicsit rírásként látja Kassát. Azt írja, ho^y ..<■ város összes főutcái fehér márvánnyal lévén lerakva, fényesek. .. s olyan tiszták, hogy hű mézet ör„enek ki, az felnyalható lenne". Azt is megjegyzi, hogy e „városban pestis soha nincs". Ügy látszik, Simplex a realista. Ugyanis 1575-től 1710-ig hét ízben súlytotta Kassát pestisjárvány. 1771-ben Kassának 5130 lakója volt. Ezek azok az évek, amelyék Kassát a magyar irodalom fontos központjává avat-CASSOVIA i Kassa látképe 1617-ből. Van der Rye németalföldi festő képe után készítette looris Hoetnagel flamand rézmetsző. jók. Ugyanis 1787 novemberében Batsányi, Baráti Szabó Dávid és Kazinczy Ferenc közreműködésével megalakult a Kassai Magyar Társaság, s a következő esztendő július első napján megjelent az első magyar irodalmi folyóirat, a Magyar Múseum. A város társadalmi, kulturális képe az elmúlt századokban sokat változott; voltak kiemelkedő időszakok, de voltak évek, amikor a fejlődés üteme lelassult. Az a városkép, amelyet az imént a történelmi források alapján felidéztem, mára szinte teljesen eltűnt. Ami megmaradt belőle, az a városközpontban látható. ' Harmincöt évvel ezelőtt pedig teljesen új fejezet kezdődött Kassa történetében. Ugyanis 1944 végén Grecsko vezérezredes parancsnoksága alatta IV. Ukrán Front 1. gárdahadserege megindította Dargón keresztül a támadást Kassa felszabadításáért. Ez az első támadás azonban elakadt a németek megerősített védelmi vonalán. Fordulat csupán december 16-án állt be, amikor a IV. Ukrán Front középső szakaszán a szovjet csapatok megtörték a hitleristák ellenállását. A nagy „téli háború", amely 1945. január 15-én kezdődött a Kárpátoktól északra, megváltoztatta a Kassa körüli német haderő helyzetét. Január 17-én és 18-án megkezdték a visszavonulást. Egy nappal később pedig Gladkov vezérőrnagy csapatai elérték a Toriszát, s még azon a napon megtisztították Kassát a német utóvédektől. A IV. Ukrán Front sikerét, Kassa felszabadítását 1945. január 20-án Moszkva díszsortűzze! ünnepelte. Ekkor, a felszabadulás évében Kassa területe 92,6 négyzetkilométer volt Mára több, mint a kétszeresére nőtt: 209,8 négyzetkilométeren terül el a város; lakónegyedek, üzemek, iskolák, intézmények, szolgáltatási egységék, üzletek sorakoznak egymás mellett. A lakosság száma is megtöbbszöröződött. 1945-ben alig érte el az ötvenezret, ez év januárjában pedig már meghaladta a kétszázezret is. Ipari üzemeiben és építőiparában jelenleg több mint 68 ezren dolgoznak, s a város iparának össztermelése az elmúlt évben meghaladta a 14 milliárd 16 millió koronát. A város egyetemein és főiskoláin jelenleg több mint tízezer fiatal tanul. Megnőtt és megifjodott az utóbbi években Kassa. A történelmi városközpontot felújították az idei kettős jubileumra. Ha mostanság tévedne ide egy Cselebi-féle fantáziával megáldott utazó, vajon milyen képet festene erről a mostani Kassáról? Lehet, hogy képzelete ismét márvánnyal rakná ki az utcákat? Lehetséges. De talán megfeledkezne arról, hogy az elmúlt 35 évben ötvenezer új lakás épült ebben a városban. Ha mód volna rá, ezért én inkább Simplexhez csatlakoznék, aki tudta, hogy a krónikás dolga a tények megörökítése. GÁL SÁNDOR F. RAKOVSKÝ felvételei +1 archív 13