A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-02 / 5. szám
szlovák szocialista kultúránk szerves része. Szakmai téren jelentős volt az előrelépés. Központilag jól szervezett és folyamatos szakképzést biztosít a bratislavai Népművelési Intézet. A jelenleg működő él-táncegyütteseink vezetői elvégezték a ‘hároméves koreográfusi szaktanfolyamot s részt vesznek rendszeres továbbképzésben, szemináriumokon, kollektív néptáncgyűjtésekben, az alkotói versenyékben stb. Nagy hatással vannak egész néptáncmozgalmunkra a járási és a központi CSEMADOK-szervek által szervezett népművészeti rendezvények. Az alacsonyabb szintű tánc- és folklórcsoportok a járási és körzeti rendezvényeken mérhetik le munkájuk eredményességét. Ugyanitt arra is módjuk van, hogy összehasonlítsák színvonalukat, eredményeiket más együttesekéivel. Minden járásban van évente egy-egy, sőt egyes járásokban két-három ilyen rendezvény is. Országos. szintű rendezvényeink célja és' küldetése, az évek folyamán kikristályosodott. A zselízi Országos Népművészeti Fesztivál hazai magyar felnőtt- és gyermek néptáncegyüttesek, éneklő csoportok, valamint a tárgyi népművészeti hagyományok és népviseletek országos méretű seregszemléje. A szereplők három napon keresztül versenyeznek, értekeznek, műsort adnak, gondoskodva az évi 10-15 ezer főnyi közönség hasznos szórakoztatásáról. A gombaszögi országos kulturális ünnep is elnyerte igazi arculatát: a szocialista hazához való hűségünk politikai mqnifesztációja és a szocialista népi kultúra nagyszabású seregszemléje lett, 20-30 ezer ember részvételével. A rendezvény hatását, országos politikai jelentőségét még jobban kiemeli, hogy évről évre magas szintű pórt- és kormányküldöttség vesz részt az ünnepségen, s 1976-tól a Csehszlovák Televízió egyenes adásban számol be az eseménysorozatról. Ezeknek és még sok más összetevőnek az eredményeként jött létre a tánccsoportok menynyiségi stabilizálódása. Ennek törvényszerű következménye volt a minőségi fejlődés. Járásonként élenjáró táncegyüttesek jöttek létre, amelyeknek színvonala eléri az országos átlagot. A nyitrai, az érsekújvári (Nové Zámky) és a nagykürtös! (Veľký Krtiš) kivételével minden nemzetiségileg vegyes lakosságú járásban működik legalább egy ilyen élegyüttes, példaként szolgálva a kevésbé színvonalas csoportoknak. Az élegyüttesek műsorpolitikájónok irányítása központilag történik, s így ez rajtuk keresztül pozitív hatást gyakorol a mozgalom tartafmi szintjére. Határozottan pozitív javulás állt be az együttesek műsorpolitikájában. Néptánccsoportjaink repertoárjának alapját kb. 90 százalékban hazai népnagyományokra épült tánckompozíciók képezik. A felgyűjtés és a feldolgozás is főleg hazai alkotók műve. Az élegyüttesek és csoportok elsődleges feladatuknak tekintik saját falujuk illetve környékbe haladó népi hagyományainak feltárását és színpadra állítását. Az utóbbi öt évben több átfogó jellegű hazai koreográfia született. Ilyenek: Csallóközi hangulatok. Tejfalusi dőrejárás, Októbernek elsején, Tardoskeddnek falujában, Fonó, Kedden Kéménden, Sallai verbunk, Lassú és friss Kéméndről, Martosi lakodalmi képek, Martosi táncok, Villőzés, Tavaszi leánytáncok, Szombaton Ipolyvarbón, Ipolyszakállasi lakodalmas, Gömörben így járják, Medvesalji táncok, Bányószavatás, Vasvári verbunk, Enyém a menyasszony, Gömöri lassú és friss, Gömöri hangulatok, Magyarbődi táncrend, Konyhatánc, Bélyi táncrend, Tokajbegy lábánál, Bodrogközi szvit stb. A helyes műsorpalitika kialakítására és a művészi színvonal folyamotos emelésére a járási és országos rendezvényeken a központi jellegű versenyeken és a rendszeres kádernevelésen kívül nagy és pozitív hatással volt és van a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportjának immár tízéves munkássága. Gyakori fellépéseivel, a fesztiválokon való szerepléseivel, a bemutatói után megrendezett szakmai vitákkal, népművészeti hagyományaink feldolgozásával, néptánc-nyelvezetének tisztaságával stb. olyan követésre méltó példát mutat, amely szlovákiai országos viszonylatban is elismerést váltott és vált ki. Tevékenységével eredményesen hozzájárult hazai néorajzi tóieqyséqeink - Bodrogköz, Kassa és Bódva vidéke, Gömör, Nóqród, loolymente, Garammente, Zoboralja, Mótyusföld és Csallóköz - alaposabb feltárásához és megismertetéséhez. Táncosai aktívan bekapcsolódnak a néotáncmozgalomba. csoportokat vezetnek illetve vendégként koreográfiákat készítenék az élegvüttesek részére. Örömmel állapíthatjuk meq. hogy az élenjáró tónccsoportoknál a néoviselet aikalmozósa területén is javulás óHt be. Együtteseink régebben a színoadi viseletnél nem ragaszkodtok a néprajzi hűséqhez, (persze ez anyagi kérdés is volt). Ma mór ennek is fontos szere- D3 van tevékenységükben. Egyeqy új kompozícióval kapcsolatban a zenei és viseleti hűséaet is igyekeznek betartani. Iqy lassan kiszorulnak színpadjainkról a sablonos álnépviseletek. Tánccsoportjaink felismerték c helyes utat, csak az a kérdés, lesz-e elég anyagi fedezetük e művészi követelmény betartásához. Nem elég csak tudatosítani, hogy egy-egy tánckompozíciónól a zenének és a viseletnek éppen úgy magán kell viselnie az adott etnikai egység jellegzetességeit. mint a táncnak. Csak huzamosabb ideig tartó, előre kidolgozott tanterv alapján folyó oktatás hozhat megfelelő eredményt. Az oktatási célból rendezett alkalmi összejöveteleknek nincs jelentőségük. Kár az időért és az anyagiakért. A járási és kerületi módszertani intézményeknek ezt tudatosítaniuk kell. Annál is inkább mert a kezdő, illetve a már közepes szintet elért tánccsoportok jelentik a mozgalom alapját. Ha ezek számára ide nem tudunk megfelelő vezetőket nevelni, akkor ne is várjunk csodákat a iövőben. A Kelet-szlovákiai Kerületi Népművelési Tanácsadó Központ felismerte ezt a tényt, és a jövőben követésre méltó példával igyekezik kiküszöbölni ezt a fogyatékosságot - kétéves levelező tanfolyamot indít tánccsoportvezetők részére. Másrészt a fenntartó szerveknek és a CSEMADOK helyi szervezeteknek nagyobb segítséget kell biztosítaniuk új emberek munkába állításához. Sok tanfolyamot végzett, képzett tánccsoport vezető, koreográfus azért adta fel tevékenységét, mert a csoporttal kapcsolatos összes munka - tehát a szervezési feladatok biztosítása is - a nyakába szakadt. Ezt nem lehet soká bírni. A terheket az egész vezetőségnek közösen kell vállalnia. Az egész tevékenység szocialista kultúránk, szerves részévé vált és jelentős tényezője nemzetiségi kulturális életünknek. TAKÁCS ANDRÁS Prandl Sándor és Takács András felvételei FARSANGI SZOKÁSOK A farsang eredetileg vizkereszttől (január 6) hamvasztószerdáig, vagyis a húsvét előtti 40. napig terjedt, s az emberek vígsággal, mulatozással, nagy evéssel-ivássol üdvözölték a tavasz érkezését s várták a nagyböjtöt. Ozsgyánban (Ožďany) szokás szerint farsang utolján reggelig hálóztak. Majd reggel a legények felöltöztek mindenféle maskarákba. Házról házra jártak muzsikaszóval és tojást, szalonnát gyűjtöttek. Ősrégi szokás szerint körbeénekelték a lányt. Hó, hó, farsang, ó, ó, farsang, de szép idő, elmúlt már az új esztendő. Ezt rendszerint a csoport vezetője énekelte. A többiek így folytatták: Itthon van-e a gazda? Van-e /ó farsangja? Ha nincs jó farsangja, menjen lel a padlásra, Hozzon le szalonnát, túrja meg a gerendát. Az előbbi „Hó, Hó, Farsang” refrénként tér vissza, míg az utolsó sorban az erősen megnyomott „Hozzon le szalonnát" szinte parancsolólag hat. A gazda borral, farsangi fánkkal kínálja meg q legényeket, majd tojást ad nekik s jó termést kívánva tovább engedi a maskara-hadat. Ez a „Jó termést” kívánság minden bizonnyal a pogánykori tavaszváró és termékenységet kérő szokások maradványa. Ozsgyónból is fennmaradt egy farsangi anekdota. Egy alkalommal heves összetűzésre került sor a gazda és a legényhad között. Farsang idején illő volt a falubéli lányokat a farsangi bálokon megtáncoltatni. Az említett összetűzés úgy történhetett meg. hogy az egyik lány szeretője a második vagy har-A CSEMADOK ÉLETÉBŐL madik faluból volt, így a hara gos legények nem kérték fel ( lányt táncolni. Mikor aztán másnap ehhez t lónyosházhoz is elmentek a le gények tojásért, szalonnáért, el kergették őket. A legények nem is annyin szokásból, mint inkább haszon ból csinálták a „maskarakoldu lást". A tojást eladták, illetve becserélték borra. Vagy az egyil legény házánál megsütötték < tojást rántotténak, a szalonná pedig, amit nem tudtak elfő gyasztani, azt becserélték a zsi dónál borra. Farsang-kor sok vol a kézfogó s a lakodalom. A far sangi népszokásokhoz valomiko a fonó is hozzátartozott. Az egy kori fiatol fonólányok ma bizon már öreg nénik. Magát a fonó beli munkát csak úgy emlege tik, mint alkalmat arra, hog' szórakozzanak, énekeljenek, tán coljának. Mert farsangkor tán colni is szokás volt a fonókban A fonók életéből még ma is is meretesek a csárdások nagyszá mú variánsai. Ilyen o Losom (Lučenec) környékén ismerete: vóskatánc; ez formailag a pász tortáncok csoportjába tartozik. 7 váska kezelése, földre helyezése körültáncolása — mind a ka násztáncok ismert motívumairc emlékeztet. A farsang egykor szokás volt ma mór viszont csak szép rég népi hagyomány, amelyet ápol nunk kell. SZARAZ PAI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A CSEMADOK Központi Bizottsága pályázatot hirdet gyermek-bábjátékok és gyermek kisszínpadi összeállítások megírására. A pályázat feltételei: Pályázni lehet eredeti művekkel — a már bemutatottakkal is —, ha még nem jelent meg újságban, folyóiratban, nem adta ki a LITA és nem vett részt pályázaton. Határidő:1980. május 1. I. díj 3000- 3000,— Kčs II. díj 2000—2000 — Kčs III. díj 1000—1000— Kčs A nem díjazott műveket is — amennyiben a követelményeknek megfelelnek — a CSEMADOK Központi Bizottsága kiadja és az előírásoknak megfelelően honorálja. Cím: CSEMADOK Központi Bizottsága Népművészeti osztály 891 09 Bratislava, nám. 1. mája 10—12. 7
