A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-02 / 5. szám

A Palóc Táncegyüttes utánpótlási nehézségek okozták az elhalványulást, a fokozatos megszűnést. Úgy véljük, hogy a maguk erejéből megoldhatatlan problémákkal küzdő tánccso­portoknak sokkal nagyobb se­gítséget nyújthatnának a CSE­­MADOK járási bizottságai, az illetékes járási kulturális szer­vekkel és intézményekkel össze­fogva. A problémák zömmel olyanok, hogy kellő támogatás esetében közös erővel megoldhatók. A mozgalom irányítóinak és a fenntartó szervéknek közös fel­adata, hogy a csoportok mű­ködéséhez szükséges feltétele­ket megteremtsék, a fennmara­dásukat biztosítsák. Központilag ezt a feladatot a CSEMADOK K8 és a Népművelési Intézet végzi. Országos méretű feszti­válokat, tanfolyamokat rendez­nek, műsorfüzeteket és módszer­tani segédanyagokat jelentet­nek meg, és rendszeresen figye­lemmel kísérik az együttesek munkáját. A CSEMADOK KB az élenjáró táncegyütteseknek é­­vente 3-10 000 korona összeg­ben anyagi támogatást nyújt, és közbejár a Művelődési Minisz­tériumnál további anyagi támo­gatás ügyében. Csoportjaink a CSEMADOK járási bizottságainak közbenjárására az illetékes já­rási szervektől és intézmények­től is kapnak alkalomadtán anyagi segítséget. El kell is­mernünk, hogy ez pozitívan ha­tott fejlődésükre. De sajnos ez nem elég. Mindmáig nem sike­rült megoldani a csoportok rendszeres anyagi támogatásá­nak a kérdését. Az alkalman­ként nyújtott anyagi támogatás csak kisegítő szereppel bír, de nem alap a rendszeres munká­hoz. Az az együttes, amely önál­ló műsorral évi huszonöt-har­mincöt előadást vállal, nem él­het anyagi bizonytalanságban. A műsor összeállítása és állan­dó felújítása, a nélkülözhetetlen összpontosítások lebonyolítása, a szükséges viseletek beszerzé­se, a zenekar és a szakvezetők díjazása, a szerzői jogdíjak biz­tosítása, a fellépésekkel kap­csolatos utazási, étkeztetési stb. mint termelő illetve kereskedel­mi vállalat jelentős saját pénz­eszközökkel rendelkezik illetve állami támogatásban részesül, így ezek az együttesek saját évi költségvetés alapján dol­goznak. Nincs így ez azoknál az együtteseknél, amelyeket a CSEMADOK helyi szervezetei tartanak fenn, mert ezek nehe­zen tudják saját erejükből biz­tosítani a táncegyüttes rendsze­res működéséhez szükséges pénzügyi keretet. S tudjuk, hogy a CSEMADOK helyi szerveze­teinek egyetlen biztos anyagi forrása a tagsági díjak ötven százaléka. Ez pedig a legtöbb­ször mégcsak a postai költsé­gekre sem elég. Egyes szerve­zetek ídeig-óráig bírják a na­gyobb anyagi megterhelést is, színjátszással, bálok rendezésé­vel és alkalomszerű anyagi tá­mogatásokból összehozzák az együttes fenntartásához, műkö­déséhez szükséges anyagi esz­közöket, idővel azonban bele­fáradnak ebbe az erejüket meg­haladó küzdelembe. S az ered­mény? Az együttes lassan haló­dik, s értelmét veszti az előző sokszor öt-tíz-húsz év munkája, önkéntelenül is felmerül a kér­dés, hogy a nemzetiségileg ve­gyes lakosságú területeken - egyes kivételektől eltekintve - vállalatok, üzemek, állami gaz-NÉPTÁNCMOZGALMUNK HELYZETE A gyermektánc­­csoport vezetők központi tanfolyamának hallgatói •Jéptáncmozgalmunk az 1970-es ivekben főleg minőségi fejlődé­­en ment keresztül. Az évtized rlejéig mennyiségi tekintetben slérte azt a szintet, amely CSE- d ADOK-vonatkozásban opti­­nálisnak mondható. Azóta a ánccsoportok számában éven­­e mintegy tíz-húsz százalékos ngadozás mutatkozik. Ez termé­­zetes, mert ahol egy-egy cso­­>ort alapításához létrejönnek a zükséges előfeltételek (megfe­­elő szakvezető, az induláshoz zükséges anyagi alap, megfe­­elő próbaterem, zenekar stb.), >tt új csoport alakul, ahol vi­­izont ezek a szükséges alap­­eltételek megszűnnek, ott a :soport széthull vagy erősen visszaesik a színvonala. Ez az amatőr művészeti mozgalom természetes és törvényszerű kí­sérő jelensége. Az említett időszakban így több új csoport jött létre, de ugyanakkor sajnálatos módon több nagy múltú, színvonalas együttes erősen visszaesett vagy megszűnt létezni. Újonnan ala­kult együtteseink: Bodrogközi Népi Együttes (Xirályhelmec- Kráľovský Chlmec), Celulozár Táncegyüttes (Gömöihorka — Gemerská Horká), Nyitnikék Táncegyüttes, Prága, Nógrád Táncegyüttes (Ragyolc - Ród­­zovce), Hajnal Táncegyüttes (Martos-Martavce), Új Hajtás Táncegyüttes (Diószeg - Slád­kovičovo), Csalló Népi Együttes (Somorja — Samorin), Bódva Táncegyüttes (Szepsi - Moldava nad Bodvou). Közülük kiemel­kedő eredményt ért el az Új Hajtás 1976-ban, a Hajnal 1977-ben s a Nyitnikék 1978- ban, amikor is elnyerte az Or­szágos Népművészeti Fesztivál Nagydíjának első fokozatát. Az említett évtizedben szín­vonalban jelentősen visszaesett illetve megszűnt csoportok: Nap­sugár, Barkó, Búzavirág, Kis- Duna-, Új Nemzedék, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Ezeknél a csoportoknál a fenn­tartó szerv erejéből megoldha­tatlan anyagi problémák, vagy szakvezetői válságok illetve költségek fedezése évente jelen­tős összeget igényel, amit a fel­lépésekből származó bevétel nem fedez. (Hívatásos együtte­sek esetében is a bevétel csak mintegy húsz százalékát teszi ki a fenntartási költségeknek. (Az együttesek állami művelő­dés-politikai feladatokat teljesí­tenek, ezért a működésükhöz szükséges anyagi eszközök biz­tosítósa is közösségi feladat kell legyen. A cseh és a szlo­vák együttesek esetében ez ál­talában így van, mert ezek az együttesek üzemi klubok, szö­vetkezeti klubok illetve állami kulturális intézmények (művélő­­dési központok) égisze alatt mű­ködnek, vagyis a fenntartó szerv daságok, egységes földműves­­szövetkezetek, az állami kultu­rális intézmények miért nem szervezői és fenntartói illetve társszervezői és társfenntartói a magyar nemzetiségi kultúrát á­­poló és terjesztő kulturális cso­portoknak? Nem azt mondjuk, hocjy nincs rá példa, hanem azt, hogy általánossá kell tenni azt a gyakorlatot, hogy a helyi szer­vek, üzemek, szövetkezetek, mű­velődési központok, társadalmi szervezetek, nemzeti bizottságok stb., a legkisebb helyeken is. kötelességszerűen törődjenek a nemzetiségi kultúra ápolásával, terjesztésével, s közösen viseljék az ezzel járó terheket, mert hi­szen a nemzetiségi kultúra cseh-5

Next

/
Thumbnails
Contents