A Hét 1979/2 (24. évfolyam, 27-52. szám)
1979-12-08 / 49. szám
Kővetkező számunk tartalmából: Nagy Kornélia: PAUL KLEE Keszeli Ferenc: SZELLEMI FÖLDRAJZUNK II. Miklósi Péter: RÓDLIN, SÍLÉCEN VITA: Zalabai Zsigmond hozzászólása Balia Kálmán cikkéhez Ozsvald Árpád: FALUDI FERENC EMLÉKÉRE Fister Magda: MESSZIRŐL JÖTT VÁNDOR Az első oldalon Fazekas Imre, a MATESZ színművésze (Foto: Gyökeres) A 24. oldalon Prandl Sándor felvétele A C5EMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Arpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlače. 884 19 Bratislava, Gott«valdovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiorne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Index: 49 211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Hagyománnyá vált, hogy a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának keretében felelevenítjük azokat a történelmi eseményeket, amelyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeiként könyvelünk el mi és a világ haladó népei. Nagy jelentőségű dekrétumok láttak napvilágot o békéről, a földről, az oroszországi népek önrendelkezési jogáról. Lenin ezt az időszakot a szovjet hatalom diadalmenetének nevezi. Megvalósult a proletariátus diktatúrája és folyamatosan megkezdődött a szocialista átalakítást célzó intézkedések bevezetése, amelyek a volt cári birodalom népei számára új, szabad étet kezdetét, a népek önrendelkezési jogának megvalósulását, a kizsákmányolás megszűnését, a kulturális felemelkedést jelentették. A Nagy Október közvetlen vívmánya volt az Orosz Szovjet Köztársaság megteremtése. — Nem akarjuk a népeket erőszakkal Oroszország vagy egy állam kötelékében tartani és a szövetséget sem akarjuk rájuk kényszeríteni. A szövetségre saját szocialista világunk, saját szovjet köztársaságunk megteremtésével kerül sor. A szovjetek kongresszusa Lenin javaslatára már 1916-ban deklarációt fogadott el, amely azt hangsúlyozta, hogy az Orosz Szovjet Köztársaság a szovjet nemzeti köztársaságok szabad szövetségére épül. Ezzel létrejöttek a feltételei egy egységes szovjet állam megalapításának, mely az egyenjogúság, az önkéntesség, a nemzeti integráció meqőrzése és a proletár internacionalizmus elveire épült. Az Oroszországi Szovjetföderáció. Ukrajna, Belorusszija és a Kaukázusontúli Szovjetföderáció mint szövetségi köztársaságok 1922-ben megalakították a Szocialista Szovjetköztórsaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. Lenin azt javasolta, hogy az önkéntesség elve alapján hozzák létre az egyenrangú köztársaságok szövetségét és a szövetségi szervek megválasztásakor valamennyi köztársaságnak egyenlően kell képviseltetni magát és lehetővé kell tenni, hogy az általános szövetségi érdekek összhangban legyenek valamennyi nép sajátos nemzeti érdekeivel. Lenin, mint az új államközösséq megalkotója figyelmeztetett azokra a káros jelenségekre is, amelyek kifejezésre juthatnak akkor, ha nem tartják be következetesen az alapelveket, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom demokratikus vívmányait. Amikor megszületett a döntés a Szovjetunió megalakulásáról, Lenin éppen egyik utolsó művén dolgozott, amelyben a nemzeti kérdéssel foglalkozott. Hangsúlyozta a proletár internacionalizmus elve helyes alkalmazásának nagy jelentőségét és erélyesen bírált minden rögtönzést és adminisztratív beavatkozást a nemzeti kérdés megoldásában. Történelmi jelentőségű Lenin figyelmeztetése a különböző elhajlásokra a nemzetiségi politikában. Amellett száll síkra, hogy a legnagyobb mértékben szavatolni kell a nemzetek teljes és tényleges egyenjogúságát, szigorúan figyelembe véve sajátosságaikat és érdekeiket. A köztársaságok szuverenitásának erősítését, a népek közötti egység és együttműködés fejlesztését fontos előfeltételnek tortotta. Ezeken az eszméken alapult az első szovjet alkotmány és a nemzetiségi kérdésben hozott párthatározatok. Noha később változtak a nemzeti állam kiépítésének formái, a Szovjetuniónak, mint az első többnemzetiségű szocialista államközösségnek a megalakulásakor leszögezett eszmék és elvek nagy elméleti és gyakorlati jetánénak 39 százalékos növekedését irányozza elő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából elfogadott új szovjet alkotmány szintén rögzíti a nemzetiségi politika lenini elveit. Eszerint a Szovjetunió bármely fajú vagy nemzetiségű polgára azonos, egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. Az alkotmány biztosítja minden nemzet és nemzetiségi csoport nyelvének használatát, az anyanyelven való művelődés jogát. A Szovjetuniónak ki kellett állnia az idő kemény próbáját, számos nehézséggel megbirkóznia, nemzetközi téren, felülkerekednie a volt cári Oroszország történelmi lemaradásán és emellett a történelem legsúlyosabb háborújának terheit is viselnie kellett. A tegnap és a ma a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a szovjet rendszer a legnehezebb megpróbáltalentőségűek. Számos nemzet, amely a cári Oroszországban évszázadokon át leigázva élt, csak az új szocialista államközösségben érte meg teljes gazgasági és kulturális felvirágzását. Fokozatosan megszilárdult a munkásosztály, a kolhozparasztsáq és a népi értelmiség szövetsége, a Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri barátsága. Megkezdődött a szocialista iparosítás folyamata. Gyors ütemben fejlődött az egykor elmaradt tórsköztársasógok gazdasága. A Kirgiz SZSZK ipara ma 311-szer, a Kazah SZSZK-é 223- szor annyit termel, mint a forradalom előtt. Míg a jelenlegi tizedik ötéves terv a Szovjetunió ipari termelése fejlesztésének üte<mét 36 százalékban határozza meg, addig például az Örmény SZSZK ipari termelésének 46 százalékos, Moldavóénak 47 százalékos, Azerbajdzsánénak és Tadzsikisz-AZ OKTÓBERI FORRADALOM ÉS A 2
